TARTALOM

 VISSZA

 


A Teremtő mafla lelkiismerete


A Teremtő mafla lelkiismerete

| |
 

Vonnegut a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik kultikus alakja. A regényíró és esszéista a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, műveivel az ötvenes években mutatkozott be. Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára de az igazi áttörést. Társadalomkritikája kíméletlen, a fekete humor nagymesterének tartják.

Egyik regényében, a Bajnokok reggelije című műben a főszereplő, Vonnegut alteregója, Kilgore Trout sci-fiíró egyik történetében az élet értelmét kutatván két erjesztő baktérium fürdik a mustban. Valahol tudják, hogy tönkreteszik a környezetüket, felfalják maguk körül a cukrot, és szép lassan megfulladnak, lényegében az ürülékükben, az alkoholban.

Mindeközben számos filozófiai elméletet rápróbálnak helyzetükre, ám a megoldás homályban marad: az ugyanis, hogy pezsgőt gyártanak. Az emberi élet értelmének ez az élethosszig tartó keresése...

S még egy válasz Voneguttól: „A kéztörlő mellett a csempén ceruzával írt felirat állt. így festett: Mi az élet értelme? Trout tollért vagy ceruzáért kotorászott a zsebében. Tudott választ erre a kérdésre. De nem talált íróeszközt, még egy használt gyufát sem, így hát megválaszolatlanul hagyta a kérdést, de megmondom, mit írt volna, ha talált volna íróeszközt. Ezt: Hogy a szeme, a füle, a lelkiismerete légy a világmindenség Teremtőjének, te mafla!”

2014. 11.11.


Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


A Teremtő mafla lelkiismerete