TARTALOM

 VISSZA

 


A Teremtő mafla lelkiismerete


A Teremtő mafla lelkiismerete

| |
 

Vonnegut a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik kultikus alakja. A regényíró és esszéista a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, műveivel az ötvenes években mutatkozott be. Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára de az igazi áttörést. Társadalomkritikája kíméletlen, a fekete humor nagymesterének tartják.

Egyik regényében, a Bajnokok reggelije című műben a főszereplő, Vonnegut alteregója, Kilgore Trout sci-fiíró egyik történetében az élet értelmét kutatván két erjesztő baktérium fürdik a mustban. Valahol tudják, hogy tönkreteszik a környezetüket, felfalják maguk körül a cukrot, és szép lassan megfulladnak, lényegében az ürülékükben, az alkoholban.

Mindeközben számos filozófiai elméletet rápróbálnak helyzetükre, ám a megoldás homályban marad: az ugyanis, hogy pezsgőt gyártanak. Az emberi élet értelmének ez az élethosszig tartó keresése...

S még egy válasz Voneguttól: „A kéztörlő mellett a csempén ceruzával írt felirat állt. így festett: Mi az élet értelme? Trout tollért vagy ceruzáért kotorászott a zsebében. Tudott választ erre a kérdésre. De nem talált íróeszközt, még egy használt gyufát sem, így hát megválaszolatlanul hagyta a kérdést, de megmondom, mit írt volna, ha talált volna íróeszközt. Ezt: Hogy a szeme, a füle, a lelkiismerete légy a világmindenség Teremtőjének, te mafla!”

2014. 11.11.


Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


A Teremtő mafla lelkiismerete