hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Teremtő mafla lelkiismerete


A Teremtő mafla lelkiismerete

| |
 

Vonnegut a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik kultikus alakja. A regényíró és esszéista a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, műveivel az ötvenes években mutatkozott be. Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára de az igazi áttörést. Társadalomkritikája kíméletlen, a fekete humor nagymesterének tartják.

Egyik regényében, a Bajnokok reggelije című műben a főszereplő, Vonnegut alteregója, Kilgore Trout sci-fiíró egyik történetében az élet értelmét kutatván két erjesztő baktérium fürdik a mustban. Valahol tudják, hogy tönkreteszik a környezetüket, felfalják maguk körül a cukrot, és szép lassan megfulladnak, lényegében az ürülékükben, az alkoholban.

Mindeközben számos filozófiai elméletet rápróbálnak helyzetükre, ám a megoldás homályban marad: az ugyanis, hogy pezsgőt gyártanak. Az emberi élet értelmének ez az élethosszig tartó keresése...

S még egy válasz Voneguttól: „A kéztörlő mellett a csempén ceruzával írt felirat állt. így festett: Mi az élet értelme? Trout tollért vagy ceruzáért kotorászott a zsebében. Tudott választ erre a kérdésre. De nem talált íróeszközt, még egy használt gyufát sem, így hát megválaszolatlanul hagyta a kérdést, de megmondom, mit írt volna, ha talált volna íróeszközt. Ezt: Hogy a szeme, a füle, a lelkiismerete légy a világmindenség Teremtőjének, te mafla!”

2014. 11.11.


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Teremtő mafla lelkiismerete