hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Tao és Jung


A Tao és Jung

| |
 

139 éve, 1875. július 26-án született Jung, a nagy svájci pszichiáter, Freud tanítványa, az analitikus lélektan megteremtője, az álomanalízis egyik legjelentősebb úttörője. Nevéhez köthetők az olyan fogalmi újítások, mint a két nagy személyiségtípus (az introvertált és extrovertált személyiség), a komplexus általános fogalma, a szinkronicitás leírása, az archetípus fogalma, nem beszélve a kollektív tudattalan fogalmának bevezetéséről a szellemtörténetbe.

Munkásságát kötetnyi irodalom dolgozta már fel, ám mint minden nagy gondolkodó esetében, e nagy pályamű újabb és újabb vetületeire, értelmezési lehetőségére vélhet rábukkanni a tudós és hálás utókor.

Tudvalévő, hogy Jung volt az első modern pszichiáter, akinek gazdag életművében a spirituális elemek dominanciája figyelhető meg, s tárgyát, az emberi pszichét vizsgálva egyre inkább a keleti vallásfilozófiák birodalmában találjuk magunkat.

David Rosen könyvet írt Jung és a Tao – Az integritás útja címmel, melyben újfajta megközelítését nyújtja a nagy tudós életművének. A könyv elemző alapvetés arról, hogy Jung valójában taoista volt. Erről tanúskodik élete is. „Életem a tudattalan önmegvalósításának története”- nyilatkozta.

Maga a Tao, a taoista filozófia a keleti világkép alapköve, mely alapjaiban különbözik a nyugati, a jó és rossz harcos ellentétpárjára épülő gondolkodásmódtól és viszonyrendszertől. A Tao maga a természet alaptörvénye, a mindent átható erő, melynek képzete számos kultúrában föllelhető. Például a görögben ez a logosz, a hinduizmusban a dharma.

Hogy mi a Tao? A Tao, az út, egyetemes világtörvény, melynek ismerete a földi lét egyetlen célja lehet.
A taoizmus az én átformálását helyezi a középpontba, az akarat elvetésével, a testi-lelki tisztasággal, a természetes és spontán létmóddal ért egyet. Jung útja a mély-én felfedezésében, az individuációban és az ego visszaszorításában ugyancsak ezt a választ sugallja az élet nagy kérdései tekintetében.


„Van azonban elérhető cél is, ez pedig az egyéni személyiség fejlesztése és megérlelése. És mivel meg vagyunk róla győződve, hogy az egyén az élet hordozója, az életet szolgáltuk, ha sikerült egy fát is gyümölcsözővé tennünk az ezer terméketlenül maradt között. Aki azonban arra törekszik, hogy mindent fölneveljen, ami csak nőni akar, hamarosan rájöhet arra, hogy mindig a gyom nő a leggyorsabban, és hamarosan elborít mindent. Ezért gondolom, hogy a pszichológiának az a legnemesebb feladata jelenünkben, hogy az egyén fejlődésének célját szolgálja szakadatlan. Igyekezetünk a természet igyekezetét követi abban, hogy az egyén kibontakoztathassa élete teljességét, hiszen az élet is csak az egyénben lelheti meg értelmét, nem pedig az aranyozott ketrecben gunnyasztó madárban.” – írta a nagy bölcselő.

NZS
2014. 07.23.


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A Tao és Jung