hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Tao és Jung


A Tao és Jung

| |
 

139 éve, 1875. július 26-án született Jung, a nagy svájci pszichiáter, Freud tanítványa, az analitikus lélektan megteremtője, az álomanalízis egyik legjelentősebb úttörője. Nevéhez köthetők az olyan fogalmi újítások, mint a két nagy személyiségtípus (az introvertált és extrovertált személyiség), a komplexus általános fogalma, a szinkronicitás leírása, az archetípus fogalma, nem beszélve a kollektív tudattalan fogalmának bevezetéséről a szellemtörténetbe.

Munkásságát kötetnyi irodalom dolgozta már fel, ám mint minden nagy gondolkodó esetében, e nagy pályamű újabb és újabb vetületeire, értelmezési lehetőségére vélhet rábukkanni a tudós és hálás utókor.

Tudvalévő, hogy Jung volt az első modern pszichiáter, akinek gazdag életművében a spirituális elemek dominanciája figyelhető meg, s tárgyát, az emberi pszichét vizsgálva egyre inkább a keleti vallásfilozófiák birodalmában találjuk magunkat.

David Rosen könyvet írt Jung és a Tao – Az integritás útja címmel, melyben újfajta megközelítését nyújtja a nagy tudós életművének. A könyv elemző alapvetés arról, hogy Jung valójában taoista volt. Erről tanúskodik élete is. „Életem a tudattalan önmegvalósításának története”- nyilatkozta.

Maga a Tao, a taoista filozófia a keleti világkép alapköve, mely alapjaiban különbözik a nyugati, a jó és rossz harcos ellentétpárjára épülő gondolkodásmódtól és viszonyrendszertől. A Tao maga a természet alaptörvénye, a mindent átható erő, melynek képzete számos kultúrában föllelhető. Például a görögben ez a logosz, a hinduizmusban a dharma.

Hogy mi a Tao? A Tao, az út, egyetemes világtörvény, melynek ismerete a földi lét egyetlen célja lehet.
A taoizmus az én átformálását helyezi a középpontba, az akarat elvetésével, a testi-lelki tisztasággal, a természetes és spontán létmóddal ért egyet. Jung útja a mély-én felfedezésében, az individuációban és az ego visszaszorításában ugyancsak ezt a választ sugallja az élet nagy kérdései tekintetében.


„Van azonban elérhető cél is, ez pedig az egyéni személyiség fejlesztése és megérlelése. És mivel meg vagyunk róla győződve, hogy az egyén az élet hordozója, az életet szolgáltuk, ha sikerült egy fát is gyümölcsözővé tennünk az ezer terméketlenül maradt között. Aki azonban arra törekszik, hogy mindent fölneveljen, ami csak nőni akar, hamarosan rájöhet arra, hogy mindig a gyom nő a leggyorsabban, és hamarosan elborít mindent. Ezért gondolom, hogy a pszichológiának az a legnemesebb feladata jelenünkben, hogy az egyén fejlődésének célját szolgálja szakadatlan. Igyekezetünk a természet igyekezetét követi abban, hogy az egyén kibontakoztathassa élete teljességét, hiszen az élet is csak az egyénben lelheti meg értelmét, nem pedig az aranyozott ketrecben gunnyasztó madárban.” – írta a nagy bölcselő.

NZS
2014. 07.23.


Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


A Tao és Jung