TARTALOM

 VISSZA

 


A szürrealizmus születése


A szürrealizmus születése

| |
 

"Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények."

Az 1900 évek Párizsában járva talán lett volna annyi szerencsénk, hogy egy éjszakai kávéházban egy jellegzetes bohém alakba botlunk, ki a pezsgő szellemi élet nagyjai között az avantgárd szellemi életének egyik meghatározó alakja volt: Apollinaire többek között Marcel Duchamp, Pablo Picasso és Jean Cocteau barátságát élvezte.

1911-ben a kubisták egyik speciális csoportjához, a Puteaux-csoporthoz csatlakozott. Első irodalmi sikereit 1913-ban aratta a Szeszek című gyűjteményével, amelyben másfél évtizednyi munkásságának legjavát mutatta be. Némely irodalomtudós innen számítja a modern irodalom indulását.

Zavaros származása – nagyapja Rómába emigrált lengyel volt - és kilétét igazoló hiányos dokumentumai miatt sem tudott rendszeres munkát találni, négerként foglalkoztatták egyesek, verset vagy újságcikket, novellát írt, de sokat alkotott, és verseit valahol mindig közölték. Egyértelműen tehetséges volt, szokatlan stílusában az alpári és pátoszos különös keverékét mixelte ki. Olykor pornográf regények fordításából élt, s mindig szerelembe esett.

1914 decemberétől önkéntesként harcolt az első világháborúban. 1916. március 17-én sebesült meg, egy gránátszilánk által, mely súlyos koponyasérülést okozott. Megműtötték, vaspánttal látták el a koponyáját. Sebesülés után voltaképpen egészségét többé már nem nyerte vissza, Utolsó művében képverseit tette közzé Kalligrammák című kötetében.
A háború utáni spanyolnáthajárvány végzett vele, 1918. november 9-én. A párizsi Père-Lachaise temetőben nyugszik.

"- Gyertek el a peremig!
- Nem merünk. Félünk.
- Gyertek el a peremig!
- Nem merünk. Leesünk.
- Gyertek el a peremig!
És eljöttek.
És lelökte őket.
Ők meg repültek."

2014. 08.25.
NZS




Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A szürrealizmus születése