TARTALOM

 VISSZA

 


A szürrealizmus születése


A szürrealizmus születése

| |
 

"Milyen lassú az élet
S milyen erőszakosak a remények."

Az 1900 évek Párizsában járva talán lett volna annyi szerencsénk, hogy egy éjszakai kávéházban egy jellegzetes bohém alakba botlunk, ki a pezsgő szellemi élet nagyjai között az avantgárd szellemi életének egyik meghatározó alakja volt: Apollinaire többek között Marcel Duchamp, Pablo Picasso és Jean Cocteau barátságát élvezte.

1911-ben a kubisták egyik speciális csoportjához, a Puteaux-csoporthoz csatlakozott. Első irodalmi sikereit 1913-ban aratta a Szeszek című gyűjteményével, amelyben másfél évtizednyi munkásságának legjavát mutatta be. Némely irodalomtudós innen számítja a modern irodalom indulását.

Zavaros származása – nagyapja Rómába emigrált lengyel volt - és kilétét igazoló hiányos dokumentumai miatt sem tudott rendszeres munkát találni, négerként foglalkoztatták egyesek, verset vagy újságcikket, novellát írt, de sokat alkotott, és verseit valahol mindig közölték. Egyértelműen tehetséges volt, szokatlan stílusában az alpári és pátoszos különös keverékét mixelte ki. Olykor pornográf regények fordításából élt, s mindig szerelembe esett.

1914 decemberétől önkéntesként harcolt az első világháborúban. 1916. március 17-én sebesült meg, egy gránátszilánk által, mely súlyos koponyasérülést okozott. Megműtötték, vaspánttal látták el a koponyáját. Sebesülés után voltaképpen egészségét többé már nem nyerte vissza, Utolsó művében képverseit tette közzé Kalligrammák című kötetében.
A háború utáni spanyolnáthajárvány végzett vele, 1918. november 9-én. A párizsi Père-Lachaise temetőben nyugszik.

"- Gyertek el a peremig!
- Nem merünk. Félünk.
- Gyertek el a peremig!
- Nem merünk. Leesünk.
- Gyertek el a peremig!
És eljöttek.
És lelökte őket.
Ők meg repültek."

2014. 08.25.
NZS




Kapcsolódó anyagok

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A szürrealizmus születése