hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szeretet megtanulható művészete



| |
 


Erich Pinchas Fromm 1900. március 23-án született Frankfurtban egy ortodox zsidó borkereskedő fiaként. Ő is erősen vallásos volt, 1919-ben részt vett a Szabad Zsidó Iskola alapításában, és elmélyülten tanulmányozta a Talmudot. Emellett Frankfurtban jogot tanult, majd Heidelbergben szociológiát, pszichológiát és filozófiát, később Alfred Webernél nemzetgazdaságtant hallgatott, 1922-ben szociológiából doktorált. A Müncheni Egyetemen és a Berlini Pszichoanalitikai Intézetben sajátította el a pszichoanalízis módszereit, később itt kezdett praktizálni.

Freud tanítványaként indította el a pszichoanalízist, de hamarosan szembekerült mesterével, mert azt hirdette, hogy az egyén személyiségére a tudattalan erőkön kívül a társadalmi, kulturális tényezők is jelentősen hatnak. Az egyén személyiségét kulturális és biológiai hátterének közös termékeként fogta fel. Pszichoanalitikusként már komoly hírneve volt, amikor 1934 májusában az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban nyitott praxist.

1934 és 1941 között a Columbia Egyetemen tanított, 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, művei 1949 után már csak angol nyelven jelentek meg.
Az 1941-es Menekülés a szabadság elől középpontjába az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben a szabadság egzisztenciális problémáját állította. 1941-től a vermonti Bennington College oktatója volt, 1949-ben pedig Mexikóvárosba költözött, a Mexikói Egyetem orvosi karának különleges professzora lett. 1956-ban megalapította a Mexikói Pszichoanalitikai Társaságot, és ugyanebben az évben jelent meg világsikert aratott műve, A szeretet művészete, amelyben azt kutatta, hogy a szeretés - megtanulható - művészete által hogyan lehet megőrizni az emberi tudat, az emberi szubjektum integritását.

Az ötvenes évek közepétől a politikai közéletbe is bekapcsolódott, és tevékenyen részt vett az amerikai békemozgalomban, tiltakozott az Egyesült Államok atomfegyver-politikája és a vietnámi háború ellen is. 1965-ben nyugdíjazták, 1968-ban, egy szívinfarktust követően a politikától is visszavonult. Az emberi természettel, az erkölccsel kapcsolatos írásai a társadalomtudósok és a széles olvasóközönség érdeklődését egyaránt felkeltették. Írt elemző művet Freud életéről és munkásságáról, a marxi emberkép alakulásáról, a szocializmusról, tanulmányban elemezte az Ótestamentumot. 1974-ben visszaköltözött Európába, a svájci Muraltóban telepedett le. Több szívinfarktus után itt halt meg 1980. március 18-án. Halála után öt nappal jelent meg műveinek teljes kiadása.
Könyvtára és irodalmi hagyatéka végrendelete szerint Rainer Funk birtokába került, aki Tübingenben létrehozta az Erich Fromm Archívumot. Szellemi hagyatékának ápolására 1985-ben megalapították a Nemzetközi Erich Fromm Társaságot, amely 1995-ben létrehozta a róla elnevezett díjat (minden évben annak a személynek ítélik oda, aki a humanista eszmék elkötelezett híve és Erich Fromm szellemiségének éltetője). 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Tanszéke is megkapta az - akkor még intézményeknek is adományozott - elismerést.

Emberi és tudósi hitvallása így hangzik: "Szeretve lenni és szeretni, ehhez bátorság kell, az a bátorság, hogy bizonyos értékeket mindennél előbbre valónak ítéljünk, és - vállalva a kockázatot - mindent föltegyünk ezekre az értékekre" (A szeretet művészete).

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Atipikus Hirayama-kór: betegségkezdet a felső végtag proximalis részén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


A szeretet megtanulható művészete