hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A pornográfia diszkrét bája


A pornográfia diszkrét bája

| |
 

"A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint nem látni azt, amit mindenki lát."

Az idézet Ch. L. Dodgson, írói álnevén, Lewis Carroll, angol író, matematikus, anglikán lelkész és fotográfustól való, aki úgy került be a világhíres nevességek közé, hogy ő írta az Alice csodaországban című gyermekkönyvet. Tudni kell róla azt is, hogy egész életében erotikusan vonzódott a gyermeklányokhoz, akiket szüleik engedelmével esetenként meztelenül is lefényképezett.

Ezeket a fotókat néhány évtizeddel ezelőtt kiállították, s akkor nem sok visszhangot keltett a dolog, a közvélemény úgy fogadta, mint kedves, ártalmatlan, kissé szentimentális a jelenséget, éppúgy viszonyult hozzá tehát, mint Dodgson korában.

1998-ban kiállítást rendeztek Ch. L. Dodgson halálának századik évfordulója alkalmából.

Legutóbb azonban teljesen más aspektusból kezdték megítélni ezeket a fotográfiákat, és a nagy ellenállást látva, az új kiállítás szervezője szomorúan és elképedve megállapítja, "mindent beárnyékol a pedofília kérdése". A gyermekfotókra szorongással és felháborodva tekint most a nagyközönség, és elutasítja.

Dodgson persze (legalábbis nincs direkt bizonyíték az ellenkezőjére) nem merészkedett tovább a fényképezgetésnél; fegyelmezett és visszafogott, kissé szerencsétlen figura volt, és ilyen értelemben viszonyultak hozzá kortársai is, akik úgy vélték, személyes bolondériával, veszélytelen szeszéllyel van dolguk..

Ám az kétségtelen tény, hogy a szociális közeg ezen a téren is jelentősen változékony.
Például, hogy a viktoriánus korból származó, "felnőtt" pornográf képeket most a nagyközönség viszont kedvesnek és szórakoztatónak találja, és a bávatagon kacér, duci hölgyeket némi elnézéssel szemléli, míg ma "a pedofília" nyomasztó és ördögi veszéllyé vált, mely lappangva terjed, és egyfajta félelmetes, bujkáló karakter sejlik fel mögötte.

Maga az életkori tényező is, mint tiltó komponens, koronként változó. Georg Christoph Lichtenberg mint göttingai egyetemi professzor például még nyíltan együtt élt egy 13 éves lánnyal. A gyermekkel való szexuális visszaélés miatt ma ugyanezért elítélnék.
Lorenzo da Ponte pedig emlékirataiban büszkén be is számol arról, hogy inspirációit Mozart Cosi fan tutte librettójának írásához háziasszonyának 15 éves lányától szerezte be rendszeresen.

A „pornográfiát" sohasem lehet objektíven meghatározni, hanem csak szubjektíven és az adott kultúrától függően. Az "erkölcstelen", "obszcén" és "pornográf" -- akár olvasmányokra, színdarabokra, rajzokra, festményekre vagy fényképekre, filmekre alkalmazott megítélések szükségképpen szubjektívek és homályosak.
S mit szóljunk akkor a Berlini képtár Caravaggio Amor vincit omnia című képéhez, melyen egy tizenegynehány éves fiúcska bámul pimaszul ránk mint Ámor, meztelenül és szétterpesztett lábakkal, olyan pózban, hogy a néző pillantása óhatatlanul a központi helyet betöltő nemiszervére irányul. A politikai hatalom, a tudományok és művészetek szimbólumai hevernek lábainál. Ő diadalmasan átlép rajtuk. A festmény egy gazdag szerető megbízásából készült, akinek ízlése azonos volt a festőével. A nemcsak a földi szerelem győzelmét ábrázolja az emberiség minden szellemi törekvése fölött, hanem tudatosan és feltűnően a gyermekek iránti vonzalom győzelmét is. Egy hasonló fénykép a birtokosát ma könnyen börtönbe juttatná.

Az ember a kor ízlése, szellemi irányzatai által szenzibilizálva van, és ezáltal a meztelen gyermekek képei, különféle pózokban ma izgatónak és pornográfnak számítanak.
Ezt a megítélést tudomásul kell vennünk, mindenesetre külön erőfeszítést igényel, hogy
megszabaduljunk tőle.

eLitMed.hu

Forrás:
Szexológiai dokumentumok
Válogatás Prof. E.J. Haeberle munkáiból




Kulcsszavak

pornográfia, társadalmi megítélés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A pornográfia diszkrét bája