hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A "nem ártás" tolmácsa


A

| |
 

Baktay Ervin festőművész, művészettörténész, író
1890. június 24. — 1963. május 7.

Baktay Ervin igazán színes egyéniség volt. Neki köszönhető, hogy az indiai kultúra árnyaltabb képével idejekorán találkozhatott a magyar szellemi elit. S talán elsőként ő fogalmazta meg könyvében a keleti gondolkodás lényegét, összevetve azt a nyugatival, és egyfajta összetett értékelést téve lehetővé ezáltal. Jól ismerte az indiai bölcseletet, vallást, jártas volt a művészetek terén is.

Eredetileg úgy gondolta, festő lesz belőle, Hollósy Simon mellett tanult Münchenben. Ám közbeszólt az első világháború, mely szétzilálta a sorsokat. Korábbi orientalista tanulmányait a gyakorlatban mérhette meg, családi kapcsolatai révén került Indiába, ahol három évet töltött 1926 és 29 között. A tudós orientalista Kőrösi Csoma nyomdokain haladva indult el, és sorra felkereste tudós elődje útjának színhelyeit.
S az ind kultúra tolmácsolásában jeleskedett a továbbiakban is, melyhez élete során mindvégig hűséges maradt.

„A legtisztultabb hindu felfogás is azt vallja, hogy leghelyesebb, ha mindenki a maga mivoltának megfelelő úton jár és törekszik, s a hinduk legértékesebbjei ma is, mint régen, minden vallást, minden hitet nagyrabecsülnek.


A jó keresztényt sokkal többre tartják, mint az olyan hindut, aki a maga vallását nem követi, vagy képmutatással szennyezi be. A Szanátana Dharma megértői nem lehetnek türelmetlenek más vallások iránt, és nem táplálhatnak előítéleteket. Bármelyik vallást is követi hát az olvasó, igyekezzék legalább ebben az egy pontban magáévá tenni a hindu elvet: legyen türelmes és méltányos, ne ítéljen, amíg bele nem mélyedt magába a tárgyba, amíg át nem tekintette az ind szemlélet Örökérvényű Törvényének egész rendszerét. Ez csak addig tetszik bonyolultnak, míg részleteit külön-külön kiszakítva nézzük, de egyetemes és egységes értelmet kap, mihelyt az egészet felfogtuk.” – írja egyik művének fülszövegében.
Sokféle műfajban alkotott, s igyekezett tolmácsolni a hazai közönség számára ezt az addig idegen és elérhetetlen kultúrát. Baktay munkásságának egyik nagy érdeme, hogy Magyarországon olyan kedvező fogadtatásra talált India szellemisége. A neves orientelista jelentősen hozzájárult a kelet és nyugat intenzív párbeszédének kialakulásához, s ennek máig ható jelentősége van. Baktay Ervin három tucat könyve között találhatunk tudományos igényű munkát, a jógát népszerűsítő művet és fordításokat is.

Tudományos munkásságának kiteljesedéseként a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója volt 1946-tól 1958-ig, nyugdíjazásáig. Az ő érdeme az indiai gyűjtemény modernizálása, újragondolása.
S mindeközben az indiai művészettörténet előadójaként generációk szemléletformálása révén lerakta a hazai buddhizmuskutatás alapjait, utat nyitott a tibetológia számára is.

Egész életében mély elismeréssel fordult Mahatma Gandhi függetlenségi törekvései és az "ahimszá", a "nem ártás" ősi indiai szellemisége felé. Még egy fontos családi szál jelzi a két kultúra összefonódását, Amrita Sher-Gil (Budapest, 1913. január 30. – Lahore, 1941. december 5.) magyar származású indiai festőművész Baktay Ervin nővérének gyermeke volt.

Az indiai Frida Kahlo-ként is emlegetett festőnőt a 20. század egyik legnagyobb modern festőjeként tartják számon, aki Indiában új festészeti irányzatokat hozott létre.


Baktay Ervin valóban egy ügynek szentelte életét, s gondolkodónak sem volt utolsó.

„Ezen a világon még semmi szép és jeles dolog nem jött létre filiszteri számítgatással és elkedvetlenítő körülmények olcsó latolgatásával. Ellenkezőleg: ami érdemeset valaha véghezvittek, mind olyan nekilendülésből, akarásból született, amely méltán kiérdemelhette a pápaszemes józanok elítélő véleményét.” -- írta.

NZS
2014. 06. 24.



Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A "nem ártás" tolmácsa