hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A naptárreform atyja


A naptárreform atyja

| |
 

Ugo Buoncompagni gazdag bolognai kereskedőcsalád sarjaként született 1502. január 7-én. Szülővárosának egyetemén tanult jogot, majd itt lett professzor. Ekkoriban szabados, kicsapongó életet élt, egy törvénytelen fia is született. A jól képzett jogász majdnem negyvenévesen lépett egyházi szolgálatba, s egyre fontosabb tisztségeket töltött be a római Kúriában, meghatározó szerepe volt az ellenreformáció kezdetét jelentő tridenti zsinat határozatainak megfogalmazásában.

1558-ban püspökké szentelték, 1565-ben bíboros lett, s még abban az évben IV. Pius pápa spanyolországi követté nevezte ki. Madridi tartózkodása során elnyerte II. Fülöp spanyol király bizalmát, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy 1572. május 1-jén őt választották meg a katolikus egyház fejének.


Bár XIII. Gergely hetvenévesen került Szent Péter trónjára, a fiatalokat megszégyenítő lendülettel kezdett bele az egyház megújításába. A papi képzést segítő szemináriumokat, kollégiumokat - így a római Collegium Hungaricumot - alapított, bíborosi bizottságot állított fel a tengerentúli missziók irányítására. Támogatta II. Henrik francia királyt a hugenották elleni harcában.

Nem bizonyított, hogy a Szent Bertalan-éjszaka, a kálvinista franciák lemészárlásának hírére Te Deumot (hálaadást) rendelt volna el, de tény, hogy megkísérelte a svédek rekatolizálását és Oroszország áttérítését, támogatta az angolok ellen lázadó íreket. Uralkodása alatt készült el Rómában a barokk mintaképének számító Il Gesú-templom. A költséges intézkedések fedezetét adóemelések szolgálták, ami kiváltotta a nemesek rosszallását. Amikor, 1585. április 10-én meghalt, Itáliában mindenütt banditák portyáztak.

XIII. Gergely pápa legmaradandóbb tette a régóta vajúdó naptárreform végrehajtása volt. A Julius Caesar által Kr. e. 46-ban bevezetett Julián-naptár eltérése 11 perc volt a csillagászati évtől, ami akkor elhanyagolhatónak tűnt. A kis különbség azonban az idő múltával napokra szaporodott fel, s mivel a tavaszi napéjegyenlőség már nem március 21-re esett, egyre nehezebbé vált a húsvét kiszámítása. A naptárreform során az évből elvettek tíz napot, így 1582. október 4. után másnap már október 15-ét írtak. Szökőév lett minden néggyel osztható év, kivéve a százzal oszthatókat, viszont szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek. A hiba most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.

1582. február 4-én tette közzé Inter gravissimas kezdetű bulláját a naptár reformjáról, a keltezésben még 1581 februárja szerepelt, mert ugyanekkor került át az év kezdete márciusról januárra.

A reformot először csak a katolikus országokban vezették be, Magyarországon az 1588. évi diéta iktatta törvénybe, Németországban a 17. század közepéig párhuzamosan volt használatban a régi és az új rendszer. A protestáns országok "pápista ármányt" gyanítottak, ezért Nagy-Britannia csak 1752-ben adta be a derekát.

Oroszország, illetve már a Szovjetunió 1918. január 31-én tért át a Gergely-naptárra, így tolódott az októberi szocialista forradalom évfordulója a következő hónapra, november 7-re.



Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Hasi fájdalom és anaemia differenciáldiagnózisa - egy ólommérgezett család esete

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


A naptárreform atyja