hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A naptárreform atyja


A naptárreform atyja

| |
 

Ugo Buoncompagni gazdag bolognai kereskedőcsalád sarjaként született 1502. január 7-én. Szülővárosának egyetemén tanult jogot, majd itt lett professzor. Ekkoriban szabados, kicsapongó életet élt, egy törvénytelen fia is született. A jól képzett jogász majdnem negyvenévesen lépett egyházi szolgálatba, s egyre fontosabb tisztségeket töltött be a római Kúriában, meghatározó szerepe volt az ellenreformáció kezdetét jelentő tridenti zsinat határozatainak megfogalmazásában.

1558-ban püspökké szentelték, 1565-ben bíboros lett, s még abban az évben IV. Pius pápa spanyolországi követté nevezte ki. Madridi tartózkodása során elnyerte II. Fülöp spanyol király bizalmát, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy 1572. május 1-jén őt választották meg a katolikus egyház fejének.


Bár XIII. Gergely hetvenévesen került Szent Péter trónjára, a fiatalokat megszégyenítő lendülettel kezdett bele az egyház megújításába. A papi képzést segítő szemináriumokat, kollégiumokat - így a római Collegium Hungaricumot - alapított, bíborosi bizottságot állított fel a tengerentúli missziók irányítására. Támogatta II. Henrik francia királyt a hugenották elleni harcában.

Nem bizonyított, hogy a Szent Bertalan-éjszaka, a kálvinista franciák lemészárlásának hírére Te Deumot (hálaadást) rendelt volna el, de tény, hogy megkísérelte a svédek rekatolizálását és Oroszország áttérítését, támogatta az angolok ellen lázadó íreket. Uralkodása alatt készült el Rómában a barokk mintaképének számító Il Gesú-templom. A költséges intézkedések fedezetét adóemelések szolgálták, ami kiváltotta a nemesek rosszallását. Amikor, 1585. április 10-én meghalt, Itáliában mindenütt banditák portyáztak.

XIII. Gergely pápa legmaradandóbb tette a régóta vajúdó naptárreform végrehajtása volt. A Julius Caesar által Kr. e. 46-ban bevezetett Julián-naptár eltérése 11 perc volt a csillagászati évtől, ami akkor elhanyagolhatónak tűnt. A kis különbség azonban az idő múltával napokra szaporodott fel, s mivel a tavaszi napéjegyenlőség már nem március 21-re esett, egyre nehezebbé vált a húsvét kiszámítása. A naptárreform során az évből elvettek tíz napot, így 1582. október 4. után másnap már október 15-ét írtak. Szökőév lett minden néggyel osztható év, kivéve a százzal oszthatókat, viszont szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek. A hiba most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.

1582. február 4-én tette közzé Inter gravissimas kezdetű bulláját a naptár reformjáról, a keltezésben még 1581 februárja szerepelt, mert ugyanekkor került át az év kezdete márciusról januárra.

A reformot először csak a katolikus országokban vezették be, Magyarországon az 1588. évi diéta iktatta törvénybe, Németországban a 17. század közepéig párhuzamosan volt használatban a régi és az új rendszer. A protestáns országok "pápista ármányt" gyanítottak, ezért Nagy-Britannia csak 1752-ben adta be a derekát.

Oroszország, illetve már a Szovjetunió 1918. január 31-én tért át a Gergely-naptárra, így tolódott az októberi szocialista forradalom évfordulója a következő hónapra, november 7-re.



Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


A naptárreform atyja