hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A naptárreform atyja


A naptárreform atyja

| |
 

Ugo Buoncompagni gazdag bolognai kereskedőcsalád sarjaként született 1502. január 7-én. Szülővárosának egyetemén tanult jogot, majd itt lett professzor. Ekkoriban szabados, kicsapongó életet élt, egy törvénytelen fia is született. A jól képzett jogász majdnem negyvenévesen lépett egyházi szolgálatba, s egyre fontosabb tisztségeket töltött be a római Kúriában, meghatározó szerepe volt az ellenreformáció kezdetét jelentő tridenti zsinat határozatainak megfogalmazásában.

1558-ban püspökké szentelték, 1565-ben bíboros lett, s még abban az évben IV. Pius pápa spanyolországi követté nevezte ki. Madridi tartózkodása során elnyerte II. Fülöp spanyol király bizalmát, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy 1572. május 1-jén őt választották meg a katolikus egyház fejének.


Bár XIII. Gergely hetvenévesen került Szent Péter trónjára, a fiatalokat megszégyenítő lendülettel kezdett bele az egyház megújításába. A papi képzést segítő szemináriumokat, kollégiumokat - így a római Collegium Hungaricumot - alapított, bíborosi bizottságot állított fel a tengerentúli missziók irányítására. Támogatta II. Henrik francia királyt a hugenották elleni harcában.

Nem bizonyított, hogy a Szent Bertalan-éjszaka, a kálvinista franciák lemészárlásának hírére Te Deumot (hálaadást) rendelt volna el, de tény, hogy megkísérelte a svédek rekatolizálását és Oroszország áttérítését, támogatta az angolok ellen lázadó íreket. Uralkodása alatt készült el Rómában a barokk mintaképének számító Il Gesú-templom. A költséges intézkedések fedezetét adóemelések szolgálták, ami kiváltotta a nemesek rosszallását. Amikor, 1585. április 10-én meghalt, Itáliában mindenütt banditák portyáztak.

XIII. Gergely pápa legmaradandóbb tette a régóta vajúdó naptárreform végrehajtása volt. A Julius Caesar által Kr. e. 46-ban bevezetett Julián-naptár eltérése 11 perc volt a csillagászati évtől, ami akkor elhanyagolhatónak tűnt. A kis különbség azonban az idő múltával napokra szaporodott fel, s mivel a tavaszi napéjegyenlőség már nem március 21-re esett, egyre nehezebbé vált a húsvét kiszámítása. A naptárreform során az évből elvettek tíz napot, így 1582. október 4. után másnap már október 15-ét írtak. Szökőév lett minden néggyel osztható év, kivéve a százzal oszthatókat, viszont szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek. A hiba most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.

1582. február 4-én tette közzé Inter gravissimas kezdetű bulláját a naptár reformjáról, a keltezésben még 1581 februárja szerepelt, mert ugyanekkor került át az év kezdete márciusról januárra.

A reformot először csak a katolikus országokban vezették be, Magyarországon az 1588. évi diéta iktatta törvénybe, Németországban a 17. század közepéig párhuzamosan volt használatban a régi és az új rendszer. A protestáns országok "pápista ármányt" gyanítottak, ezért Nagy-Britannia csak 1752-ben adta be a derekát.

Oroszország, illetve már a Szovjetunió 1918. január 31-én tért át a Gergely-naptárra, így tolódott az októberi szocialista forradalom évfordulója a következő hónapra, november 7-re.



Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


A naptárreform atyja