hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A naptárreform atyja


A naptárreform atyja

| |
 

Ugo Buoncompagni gazdag bolognai kereskedőcsalád sarjaként született 1502. január 7-én. Szülővárosának egyetemén tanult jogot, majd itt lett professzor. Ekkoriban szabados, kicsapongó életet élt, egy törvénytelen fia is született. A jól képzett jogász majdnem negyvenévesen lépett egyházi szolgálatba, s egyre fontosabb tisztségeket töltött be a római Kúriában, meghatározó szerepe volt az ellenreformáció kezdetét jelentő tridenti zsinat határozatainak megfogalmazásában.

1558-ban püspökké szentelték, 1565-ben bíboros lett, s még abban az évben IV. Pius pápa spanyolországi követté nevezte ki. Madridi tartózkodása során elnyerte II. Fülöp spanyol király bizalmát, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy 1572. május 1-jén őt választották meg a katolikus egyház fejének.


Bár XIII. Gergely hetvenévesen került Szent Péter trónjára, a fiatalokat megszégyenítő lendülettel kezdett bele az egyház megújításába. A papi képzést segítő szemináriumokat, kollégiumokat - így a római Collegium Hungaricumot - alapított, bíborosi bizottságot állított fel a tengerentúli missziók irányítására. Támogatta II. Henrik francia királyt a hugenották elleni harcában.

Nem bizonyított, hogy a Szent Bertalan-éjszaka, a kálvinista franciák lemészárlásának hírére Te Deumot (hálaadást) rendelt volna el, de tény, hogy megkísérelte a svédek rekatolizálását és Oroszország áttérítését, támogatta az angolok ellen lázadó íreket. Uralkodása alatt készült el Rómában a barokk mintaképének számító Il Gesú-templom. A költséges intézkedések fedezetét adóemelések szolgálták, ami kiváltotta a nemesek rosszallását. Amikor, 1585. április 10-én meghalt, Itáliában mindenütt banditák portyáztak.

XIII. Gergely pápa legmaradandóbb tette a régóta vajúdó naptárreform végrehajtása volt. A Julius Caesar által Kr. e. 46-ban bevezetett Julián-naptár eltérése 11 perc volt a csillagászati évtől, ami akkor elhanyagolhatónak tűnt. A kis különbség azonban az idő múltával napokra szaporodott fel, s mivel a tavaszi napéjegyenlőség már nem március 21-re esett, egyre nehezebbé vált a húsvét kiszámítása. A naptárreform során az évből elvettek tíz napot, így 1582. október 4. után másnap már október 15-ét írtak. Szökőév lett minden néggyel osztható év, kivéve a százzal oszthatókat, viszont szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek. A hiba most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.

1582. február 4-én tette közzé Inter gravissimas kezdetű bulláját a naptár reformjáról, a keltezésben még 1581 februárja szerepelt, mert ugyanekkor került át az év kezdete márciusról januárra.

A reformot először csak a katolikus országokban vezették be, Magyarországon az 1588. évi diéta iktatta törvénybe, Németországban a 17. század közepéig párhuzamosan volt használatban a régi és az új rendszer. A protestáns országok "pápista ármányt" gyanítottak, ezért Nagy-Britannia csak 1752-ben adta be a derekát.

Oroszország, illetve már a Szovjetunió 1918. január 31-én tért át a Gergely-naptárra, így tolódott az októberi szocialista forradalom évfordulója a következő hónapra, november 7-re.



Kapcsolódó anyagok

„Vires unitae agunt” - Az egységesedés útján: orvosi professzionalizáció Magyarországon a 18-19. században

Onkofilozófia

Tiotropium és olodaterol a krónikus obstruktív tüdőbetegség exacerbációi megelőzésében (DYNAGITO): kettős vak, randomizált, párhuzamos, aktív kontrollált vizsgálat (Összefoglaló)

EGFR-mutáns tüdődaganatos beteg kezelése progressziót követően

A Zalai Különleges Mentők mentális felkészítése krízishelyzetekben történő beavatkozásokhoz

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


A naptárreform atyja