TARTALOM

 VISSZA

 


Az árvízi hajós betegsége


Az árvízi hajós betegsége

| |
 

A Ferencziek terén álló templom oldalán ma is ott a tábla, mely az 1838. március 13-án a városra zúduló Duna vízszintjét mutatja. A jeges ár ma is mellig érne.
A budapesti Ferences templom északi falán a dombormű által megörökített jeleneten egy nagy erejű férfi a vízből embereket ment ki, Holló Barnabás 1895-ös alkotása.

Van ezeknek a tragikus napoknak egy legendás hőse, akit Vörösmarty verse nyomán már csak bivalyerejéről és vakmerő bátorságáról ismer az utókor, az árvízi hajós, báró Wesselényi Miklós.

Az árvízi hajós politikai munkássága kevéssé ismert, ma már kevesen tudják róla, hogy a magyar nemesi liberalizmus radikális figurája volt ő, aki az ellenzék táborában az 1830-as években irányító szerepet töltött be, s igen eretnek gondolatokkal állt elő származását meghazudtoló módon.

Széchenyi után ő tekinthető a második legnagyobb magyarnak. Afféle politikai Kasszandraként az 1840-es években előre látta a birodalom szétesését, az európai erőmozgásokat: új szövetségek alakulását és a régiek felbomlását. Látja, hogy a franciák németellenességük miatt majd szövetségre lépnek az oroszokkal, az oláhság meg akarja teremteni régi álmát, Nagyromániát, és mélységesen aggódik Magyarországért.
Ő volt, aki a „sérelmi jellegű” ellenzéki politikát európai mércével mérve is valós társadalmi-gazdasági harccá formálta át a bécsi kormány ellen.

A Balítéletekről szóló kötete a cenzúra miatt 1833-ban Lipcsében jelent meg. Ebben a kiváló műben síkra száll a származási előítéletek, a nemesi gőg, rendi mentalitás ellen, alapvető emberi jogokat említ, a törvény előtti egyenlőséget, a tulajdonjogot, melyet az emberi együttélés alapjának tekint.

Állást foglal a jobbágyság intézménye ellen, elsőként ítéli el a Dózsa-féle parasztháború utáni kegyetlenkedéseket, és meg kívánja szüntetni a robotot. Műveiben szól a cenzúráról, a sajtószabadságról, s ezek abban a korban radikálisabb felvetések, mint Széchenyié.

Emberi kvalitásait mutatja az is, hogy 1831-ben az Akadémia is tiszteletbeli taggá választotta. Ekkor még, nem lévén Magyarországi birtoka, csak hallgatóként vehet részt az országgyűlésben, az 1830-as pozsonyi diétán azonban már Szatmári birtoka jogán már a felsőtábla tagjaként kap szerepet, s a reformmozgalom elismert vezetőjévé válik. Rendkívül nagy hatású személyiség, az ellenzék főúri vezére. Nem csoda hát, ha magára vonja a kormány figyelmét.

1834-ben a Szatmár megyei gyűlésen mondott gyújtó hatású beszédének ürügyén hűtlenségi pert indítanak ellene, aminek büntetése fő- és jószágvesztés is lehetett volna.
Már folyik ellene a per, amikor lezúdul az áradat, melyben hősiesen helytáll, és népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedik.
Ekkor már küzdött szembajával, mely később lassan felőrölte legendás erejét.

1838 márciusában jégtorlasz alakult ki a Csepel-sziget sarkánál, és a hatalmas víztömeg az olvadás során egyszercsak átszakadt. Március 13-án pedig megérkezett az alig-alig felkészült Pestre az özönvíz, és egy rettenetes hétig ott is maradt. Mire elvonult, többezer épület összeomlott, több mint négyszázan meghaltak a jeges vízben, és a megmaradt házak is megrongálódtak a 927 centiméteren tetőző árban.

Wesselényi Miklós báró ezekben a napokban mutatta meg igaz valóját, többféle betegségtől szenvedve, félig megvakulva mentette napokon át az embereket.
1840-ben börtönbüntetését követően kegyelmet kapott, ám nem ismerték el ártatlanságát,

Egészsége hanyatlásával azonban radikalizmusa is veszít erejéből, 1844-ben végleg megvakul, visszahúzódó életet él, s a nemesi közvélemény lassan eltávolodik tőle. A 1848-s eseményeket riadtan figyelte és külföldre távozott, 1850-ben visszatérése közben halt meg tüdőgyulladásban.

Vakság

Wesselényi gondosan dokumentálta mindennapjait. Számos betegségben szenvedett élete során, főként a különböző nemibetegségekben és azok szövődményeiben. Szembajának oka is az orvosirodalom egyik jól dokumentált témája.

Ismeretes naplója, melyben kódolva, gondosan jegyezte a testi erőnlétét szolgáló gyakorlatokat, úszást, lovaglást, munkát, mert állandó és élete minden területén megjelenő teljesítmény- és versenykényszere miatt nem röstellt beállni kaszálni sem jobbágyai közé. És följegyezte szexuális kalandjait, teljesítményét is, melyből kiderül, valóságos háremet tartott fenn a környezetében élő jobbágyasszonyokból, leányokból. Ezeknek a nőknek bizonyos összegeket küldött nagy rendszerességgel igénybe vett szolgálataikért , esetenként a törvénytelen gyermekek után fizetett.

De versenyszellemtől hajtva följegyezte a városi bordélyokban való kalandjait is, értékelve saját és barátai teljesítményét. Szembaját egyesek lueszes eredetűnek tartják, s a korabeli orvostudomány számos alakja és iskolája mérte meg erejét e kórral szemben. Drasztikus kúrák, koplalás, főzetek, és a homeopátiás szerek szerepelnek a naplóbejegyzésekben.
Homeopata orvosok voltak kérésére körülötte utolsó perceiben is, alapvetően ebben az enyhe módszerben hitt, és barátainak is ezt javallotta leveleiben. Rettenetes erejét és látását elveszítve halt meg ötvenegy éves korában.

2013. 03. 14.
NZS

Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Az árvízi hajós betegsége