hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A muzsika titánja



| |
 


Eisenachban jött a világra a nagy múltú zenészcsalád nyolcadik gyermekeként, első zeneóráit is apjától kapta. Tízéves korában szülei meghaltak, ettől kezdve templomi orgonistaként szolgáló legidősebb bátyja nevelte, megtanította klavikordon játszani, korabeli nagy zeneszerzők műveivel ismertette meg, teológiára és nyelvekre taníttatta. Szépen csengő szoprán hangja révén került a lüneburgi Michaelisschule kórusába, ott tanult meg orgonálni is, és az éneklés mellett orgonajátékát a Szent János-templom híres orgonáján tökéletesítette.

Tanulmányait követően előbb a weimari zenekarban játszott, azután az arnstadti templom orgonistája lett, majd számos városban működött orgonistaként és karmesterként. 1707-ben Mühlhausenben születtek első kantátái, és talán legismertebb műve, a D-moll toccata és fúga. A weimari időszakra (1708-1717) esett első nagy alkotó periódusa: itt írta számos orgonaművét és kantátáját, és tanítani is itt kezdett.

A nagyherceg annyira megkedvelte, hogy amikor Bachot Köthenbe hívták, csak négyhetes szobafogság után engedte el. Köthenben írta zenekari szvitjeit, csembaló- és hegedűversenyeinek többségét, a Das Wohltemperierte Klavier első darabjait, a brandenburgi őrgróf megrendelésére a hat Brandenburgi versenyt. (A kottákat a megrendelő korai halála miatt sokáig csomagolópapírnak adták el, csak azért maradtak fenn, mert véletlenül egy szakértő kezébe kerültek.)

1723-ban nyerte el a lipcsei Tamás-templom kántori és zeneigazgatói állását, amelyet több jelölt visszalépése után kapott meg. Felettesei kezdetben sem művészetét, sem zsenialitását nem értékelték, helyzete csak évek múlva rendeződött. Iskolai és templomi munkája mellett 1729-ben átvette a Collegium Musicum vezetését is, ami még az ő rendkívüli teherbírását is próbára tette.

Hetente kellett új kantátákat írnia, emellett egyházi és világi zenék sorát komponálta, köztük a János- és a saját maga által főművének tartott Máté-passiót, a monumentális h-moll misét, a Karácsonyi oratóriumot, a Kávé- és a Parasztkantátát, a Goldberg-variációkat (a cím a darab előadója, Bach egyik tehetséges tanítványának nevét őrzi).

Az 1740-es évektől sokat utazott Nagy Frigyes porosz király potsdami udvarába, ahol fia, Carl Philipp Emanuel Bach szolgált udvari zenészként; itt született a Musikalischer Opfer ciklus a király által feladott témákra. Élete utolsó éveiben cukorbetegségével összefüggő szembaj kínozta, befejezetlenül maradt művét, A fúga művészetét már csaknem vakon komponálta.

A hangszeres polifónia utolsó mestere, a barokk zene egyik legnagyobb óriása 1750. július 28-án halt meg Lipcsében. Két házasságából húsz gyermeke született, közülük többen szintén a zenei pályát választották. Halálát követően több műve elveszett, egy időre zenéje is háttérbe szorult. Mendelssohn "fedezte fel" újra, amikor 1829-ben a berlini Singakademie együttesével előadta az áthangszerelt Máté passiót. Ezzel az előadással kezdődött meg a ma is tartó Bach-kultusz.

Bach az opera kivételével minden műfajban alkotott, kedvencei a korálok, a kánonok és a fúgák voltak. Munkásságának hatása felmérhetetlen, a nevéből adódó B-A-C-H motívumot többen is feldolgozták. A műveinek azonosítására szolgáló BWV (Bach Werke Verzeichnis) jegyzék több mint ezer tételre terjed ki. A szerénységéről ismert zenei zseni titkának a szorgalmat tartotta, és úgy vélte: bárki viheti annyira, mint ő, ha kitartóan gyakorol.

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A muzsika titánja