TARTALOM

 VISSZA

 


A művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő


A művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő

| |
 

Miles Davis, a modern jazz történetének legjelentősebb és nagy hatású stílusújító egyénisége. Davis művészete a végtelen emberi magány megjelenítése, a végtelen világba vetett egzisztenciális szorongásé, mely mégsem nélkülözi a líraiságot, magányos messzeségből visszatekintve ez az emberi belvilág mégis feltárja titkait, különleges szépségű költői művészetet hagyva maga után.

E kiváló előadó zeneszerzőként és zenekarvezetőként is jeleskedett. Stílusmegújító és karizmatikus tehetségének köszönhetően munkássága nyomán felvirágzott a modális improvizációs játékstílus, a cool jazz. Kiemelkedő szerepe volt új utak kijelölésében, mint a jazz elektronikus hangzásvilágának és a jazz-rocknak a kialakítása. Nem volt még húszéves, amikor már együtt játszhatott Charlie Parkerrel.
Davis jelentős zenei karrier után a 70-es években váltott elektromos trombitára és egész zenéjét megújította a rockos hangzással.

Közismert alkohol- és drogfüggősége, minderről szabadszájúan önéletrajzában is beszámol. Az ötvenes években válik heroinfüggősége drámaivá, olyannyira, hogy személyesen nem vesz részt a zenei életben, igaz ugyan, hogy számos felvételt készít ebben az időszakban is.
Több sikertelen leszokási kísérlete után végül családi segítséggel, teljes elvonultságban úrrá lesz szenvedélybetegségén.

1955-ben tér vissza diadalmasan a Newport Jazz Fetivál keretében, ahol hatalmas sikert aratott a Round Midnight című számban elhangzott szólójával.
Pályája során számtalanszor újult meg művészete, és tért vissza a zenei élet élvonalába.
Világszerte föllelhető rajongótábora mellett a szakmában számos ellenséget is szerzett magának zárkózottságával, arrogáns viselkedésével, legendás undokságával.
Hatvannégy éves korában hunyt el. Ian Carr nekrológjában így emlékezett rá: „A lankadatlan intelligencia, nagy bátorság, integritás, becsületesség és a művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő jellemezte, és kísérletei sohasem öncélúak.”

NZS


Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő