TARTALOM

 VISSZA

 


A művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő


A művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő

| |
 

Miles Davis, a modern jazz történetének legjelentősebb és nagy hatású stílusújító egyénisége. Davis művészete a végtelen emberi magány megjelenítése, a végtelen világba vetett egzisztenciális szorongásé, mely mégsem nélkülözi a líraiságot, magányos messzeségből visszatekintve ez az emberi belvilág mégis feltárja titkait, különleges szépségű költői művészetet hagyva maga után.

E kiváló előadó zeneszerzőként és zenekarvezetőként is jeleskedett. Stílusmegújító és karizmatikus tehetségének köszönhetően munkássága nyomán felvirágzott a modális improvizációs játékstílus, a cool jazz. Kiemelkedő szerepe volt új utak kijelölésében, mint a jazz elektronikus hangzásvilágának és a jazz-rocknak a kialakítása. Nem volt még húszéves, amikor már együtt játszhatott Charlie Parkerrel.
Davis jelentős zenei karrier után a 70-es években váltott elektromos trombitára és egész zenéjét megújította a rockos hangzással.

Közismert alkohol- és drogfüggősége, minderről szabadszájúan önéletrajzában is beszámol. Az ötvenes években válik heroinfüggősége drámaivá, olyannyira, hogy személyesen nem vesz részt a zenei életben, igaz ugyan, hogy számos felvételt készít ebben az időszakban is.
Több sikertelen leszokási kísérlete után végül családi segítséggel, teljes elvonultságban úrrá lesz szenvedélybetegségén.

1955-ben tér vissza diadalmasan a Newport Jazz Fetivál keretében, ahol hatalmas sikert aratott a Round Midnight című számban elhangzott szólójával.
Pályája során számtalanszor újult meg művészete, és tért vissza a zenei élet élvonalába.
Világszerte föllelhető rajongótábora mellett a szakmában számos ellenséget is szerzett magának zárkózottságával, arrogáns viselkedésével, legendás undokságával.
Hatvannégy éves korában hunyt el. Ian Carr nekrológjában így emlékezett rá: „A lankadatlan intelligencia, nagy bátorság, integritás, becsületesség és a művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő jellemezte, és kísérletei sohasem öncélúak.”

NZS


Kapcsolódó anyagok

Holnaplányok

A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


A művészet keresése iránti fáradhatatlan életerő