hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A misztikus kék ló


A misztikus kék ló

| |
 

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)
A művész A kék ló című alkotása maga a tiszta szellemi energia. A fiatal állat ártatlansága és természetközelisége azt a létezésmódot mutatja be, melyet az ember elvesztett a civilizáció során.

Marc az afrikai festett fafaragványok tanulmányozása révén jutott arra a következtetésre, hogy el kell felejteni az európai tradíciókat, és a színek szimbolikájának újrafelfedezésével kell kibontani a művészben élő képzeteket: a kép csak tiszta konstrukció gyanánt érvényes.
Az expresszionizmus stílusirányzata mindenekelőtt a festészetben és a grafikában jelentkezett, s a háborút megelőző időszak és a háborús évek szellemi és politikai nyugtalansága adta meg hátterét. Különösen Németországban nyert teret, s a 20. század egyik legjellemzőbb festői törekvése volt, mely a romantika kései változatának tekinthető.

E stílusirányzatban a formanyelv dinamizmusa nemcsak a szorongás megjelenítésére volt alkalmas, hanem a társadalmi aktivitást vállaló festők számára adott teret a törekvésnek, hogy koruk radikális tendenciáit is kifejezésre juttathassák.

Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Ensor és Hodler munkássága is hatott erre az irányzatra, s rajtuk keresztül jutott érvényre, vegyült el a szecesszió szimbolizmusa és miszticizmusa is.
Franz Marc a német expresszionizmus egyik legjelentősebb alakjának tekinthető.

Művészetének legfőbb vonása egyfajta sajátos spiritualitás, szubjektív művészete a misztika felé hajlik. Számos képének témái az állatok, közegükben az ember gyakran jelenik meg úgy, mint a természeti és társadalmi erők áldozata. Művészetének legfőbb vonása egyfajta sajátos spiritualitás, szubjektív művészete a misztika felé hajlik.

Franz Marc, a spirituális absztrakt művészet úttörője, mélyen hívő ember volt, aki a katolikus Bajorországban szigorúan református nevelésben részesült. Egy rövid kitérő, teológiai tanulmányok és a papi hivatással való kacérkodás után később apja, a hivatásos tájképfestő nyomdokaiba lépett és beiratkozott a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be. Később párizsi útja és az ott megismert impresszionizmus hatására abbahagyta akadémiai tanulmányait. Névházasságot kötött egy festőtársával, aki később számos akadályt gördített második, immár érzelmi alapokon nyugvó házassága elé.

Franz Marc sajátos stílusához jelentős szellemi ösztönzést kapott az avantgárd Neue Künstlervereinigung nevű csoporttól, melyet Vaszilij Kandinszkij alapított, s amely csakúgy, mint a Der Blaue Reiter (A kék lovas) csoport radikálisan és szinte vallásos hittel bízott a művészet megváltó erejében és társadalmat megváltoztató szerepében, úgy vélte a művészet révén az elesettek helyzete is megváltható. A csoport számára a népies szentképek és a középkori vallásos művészet is ösztönzést jelentett.
1913-ban szervezte meg a korszakos művészeti és politikai jelentőségű kiállítást a berlini Der Sturm Galériában, melynek címe a Független Művészek Első Német Kiállítása volt. Ezen 90 francia, német, orosz, holland, olasz, osztrák, svájci és amerikai művész 366 művel vett részt, többek között Paul Klee, Kandinszkij és Macke, s az olasz futuristák.

A művész azon túl, hogy az emberi és állati szférák közötti kapcsolatokat tanulmányozta, arra törekedett, hogy a naturalista ábrázolásmódtól függetlenül a színek között fennálló kapcsolatok eredményeként szülessen meg a kompozíció. Marc festészete romantikus, misztikus hevületű, s a művészi ösztönösséget hirdette, az állatokat idilli környezetben, tiszta energiát sugározva jelenítette meg.

Életében is erre a tisztaságra vágyott. Barátjával, August Macke-val 1914 augusztusában önkéntesként jelentkezett a német hadseregbe, itt a háború viszontagságai, a szenvedés közepette kereste a szellemi világhoz vezető hidat, a választ spirituális kérdéseire.
Művei épp hogy átvészelték a későbbi barbár áradatot, a nácik 1937-ben eltávolították a múzeumokból, majd elrettentő példaként bemutatták az Elfajzott művészet, Entartete Kunst címmel.

Franz Marc 1916. március 4.-én halt meg a verduni csatában.

NZS
2013. 03. 04.

Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


A misztikus kék ló