hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A leghívebb tanítvány


A leghívebb tanítvány

| |
 

Pécelen, a család birtokán látta meg a napvilágot. A budai Krisztinavárosban nevelkedett, ahol apja magas rangú helytartósági tisztviselő volt. Iskoláit Budán, Halason, Nagykőrösön, Pápán, Sárospatakon, Pozsonyban, majd ismét Patakon járta 1791-től 1804-ig. 1805-ben királyi táblai jegyzőnek esküdött fel, majd 1808-ban ügyvédi vizsgát tett.

1812-ben, apja halála után átvette péceli birtokának kezelését, két év múlva feleségül vette távoli rokonát, Szemere Krisztinát, aki Képlaki Vilma álnéven meséket és rövidebb költeményeket írt. A birtok lehetővé tette, hogy anyagi gondok nélkül éljen, és irodalmi szenvedélyének élhessen. Később Pestre költözött, és 1818-ban Pest vármegye második alügyésze lett, és e tisztséget 1829-ig töltötte be.

Alkalmi versei már 1802-től megjelentek, majd 1806-ban kiadta Poétai zsengék című lírai kötetét. 1807-ben a debreceniekkel folytatott, úgynevezett Árkádia-perben Kazinczy Ferenc mellett szólalt fel a Hazai Tudósítások Toldalékába írt cikkében. Ettől kezdve állandóan levelezett a széphalmi mesterrel, aki Szemerét leghívebb tanítványának tartotta. A nyelvújítás vitáiban ő volt Kazinczy legharcosabb híve.
1808-1809-ben a pesti egyetemen filológiai és esztétikai előadásokat hallgatott, ekkor kötött barátságot Horváth István történész professzorral és Vitkovics Mihály költővel, hármukat nevezték a "pesti triásznak". Szövetségük alapja a nyelvújítás és a Kazinczy iránti feltétlen tisztelet volt, akinek később személyes barátai lettek.

Korai zsengéi után, 1810-ben megjelent egy esztétikai elveket és irodalmi-színházi feladatokat fejtegető episztolája, jambusokban írt verses levele, amelyet a színházpártoló nemes úrhoz, Vida Lászlóhoz címzett. Költeménye elismerést váltott ki a kisszámú, de lelkes olvasóközönségben. A következő évben három szonettje jelent meg. Ekkortájt ismerkedett meg Berzsenyi Dániellel, Kisfaludy Károllyal és Kölcsey Ferenccel. A szonett feltűnését a magyar irodalomban a széphalmi ízlés diadalaként könyvelték el. A Hat szonett című gyűjteménye után megindult a szonettírás divatja, amely mind a mai napig tart.
1815-ben Kölcseyvel - akit a Szemere házaspár többször is vendégül látott péceli birtokán - együtt megírták a Felelet a Mondolatra néhai Bohógyi Gedeon úrnak című híressé vált röpiratukat, amellyel a régi nyelvállapotot fenntartani akaró ortológusok cikkére, a nyelvújítókat gúnyoló Mondolat című röpiratra válaszoltak, és írásukban a nyelvújítás szükségességét hangoztatták.

1818-ban Szemere a Teleki Lászlóné irányításával működő pesti nőegylet felkérésére drámai jambusokban lefordította Körner Zrínyijét. Az egyébként gyenge dráma fordításának nyelve gondos, kicsiszolt, sokszor költői. A kortársak az ő Zrínyi-fordításából tanulták meg a drámai jambust.
1826-ban Kölcsey segítségével Élet és Literatura címmel megindította esztétikai-kritikai folyóiratát. Két kötete még abban az évben napvilágot látott, majd másfél éves szünet után jelent meg a harmadik és a negyedik kötet, amelyek már a Muzárion nevet viselték. Ezeken a lapokon kezdődik a rendszeres magyar irodalomkritika. A legfőbb kritikus ő maga volt, józan, éles szemű bíráló, olykor jambikus versekben fejtette ki véleményét egyik-másik műről. 1828-ban tagja lett az Akadémia tervrajzát készíttető bizottságnak, 1831-ben a Magyar Tudományok Akadémia rendes tagjává választották, 1840-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak.

Nyolcvanhat magyar költő verseiről írt műelemzéseket, de mégsem irodalmi alkotásaival tűnik ki, hanem az irodalmi élet egyik szervezőjeként, jelentős hatást pedig nyelvújítóként ért el. Egyike volt a legmerészebb és legszerencsésebb szóalkotóknak. Kazinczy elvei vezették ebben is: az esztétikum, a szó szép hangzása fontosabb volt számára, mint a grammatikai szabály. Új szavait leveleiben beszélte meg Kazincyval. Legtöbbjük ma is közkincse nyelvünknek. Az általa alkotott szavak nélkül (ábránd, dalnok, divat, eszmény, ellenőr, elnök, erély, ipar, irodalom, jellem, kedély, modor, máglya, regény, színész, telep, titkár, ünnepély stb.) ma már elképzelhetetlen volna nyelvünk.
Idős korában visszavonult Pécelre. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc idején már csak szemlélődő, nem tevékeny résztvevő volt. Birtokán sokan felkeresték, német szójátékkal gyakran mondta, hogy az ő jelszava: Leben und beleben, azaz: élni és serkenteni.

Az irodalmi életben többek között Kisfaludy Károly, Toldy Ferenc indulását egyengette, felismerte Eötvös József, valamint Arany János és Petőfi Sándor kivételes tehetségét. Petőfi fellépését örömmel köszöntötte, bátorította a Honderü támadásai idején, még péceli birtokára is meghívta. Petőfi verssel köszönte meg a biztatást (Szemere Pálhoz). A szabadságharc bukása után, élete vége felé még elemző tanulmányt írt Petőfi egyik verséről, megírta Fáy András rövid életrajzát, sőt, Vajda Jánost is a lelkes műélvező együttérzésével elemezte (Dalverseny). Hetvenhat éves korában, 1861. március 14-én halt meg.

Forrás. MTI
2015. 02. 12.

Kapcsolódó anyagok

Visszatekintés az Ápolók Nemzetközi Napja kapcsán - Globális kampány az ápolásért

Az elülső keresztszalag szenzoros deficit szerepe a poszturális kontrollban

A kézhigiénés compliance fejlesztésének fontossága a nosocomiális infekciók megelőzésének tükrében

A Brief Scales for Coping Profile mérőeszköz török nyelvű változatának reliabilitása és validitása textilipari dolgozók körében

Középiskolások ápolói pályaképe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A leghívebb tanítvány