hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A láthatatlan ház lakója


A láthatatlan ház lakója

| |
 

Budapesti polgárcsaládból származott, magántanárok oktatták, többek között költészettanra is. Első versét, a Kun Béla, a nagy gazember kezdetűt kilencéves korában írta. Az első világháború idején és a Tanácsköztársaság alatt egy ideig Fiumében, azután Bécsben, majd Klosterneuburgban éltek. Iskolái is ennek megfelelően változtak, 1920-21-ben a Theresianumban tanult, végül a klosterneuburgi gimnáziumban érettségizett.

Már ekkor megmutatkozott sokoldalú tehetsége: kiválóan zongorázott, sportsikereket ért el, magyar költőket fordított németre, a Faustot magyarra. Érettségi után a bécsi egyetem orvosi karára járt, ebben az időben sokat utazott, járt Görögországban, Angliában, Dániában, Prágában, Párizsban és Isztambulban. Lenyűgözte a nyelvek sokszínű világa.
Az erősödő nácizmus elől 1938-ban Rómába menekült, ahol az olasz mellett megtanult spanyolul, norvégül és hollandul, nyelvtudása révén kisebb munkákhoz is hozzájutott. 1942-től már orvosi feladatokat is ellátott, disszertációkat írt és orvostörténeti tanulmányokat folytatott.

Amikor 1943-ban a németek rövid időre visszafoglalták Rómát, feleségével egy angol őrnagyot és másokat is bújtatott, mindketten részt vettek az antifasiszta ellenállásban.
A háború utáni években az amerikai hadseregnek dolgozott, majd Rómában a Római Magyar Akadémia orvosa lett. Gasztronómiai kalandozásai emlékét őrzi A római konyha című nagy sikerű kötete.

1952 februárjában érkezett meg Rio de Janeiróba, Parana államban, egy ólombányában lett felcser, sebész, szülész és gyerekorvos egyszerre, emellett tanított is. 1953 és 1956 között Sao Paulóban dr. Egberto Silva sebész segédorvosa volt, emellett portugál nyelvű egészségügyi lapot indított, Bécsben kiadatta Ex Ponto című kötetét, és bekapcsolódott a Kultúra című brazíliai magyar lap munkájába.

1956-ban megnyerte a brazil tévé Felső határ a csillagos ég című Bach-vetélkedőjét. A nyereményből a déli Santa Catarina állam egyik kis településén, a jórészt indiók és német telepesek lakta Dona Emmában vásárolt patikát, és építette fel a "láthatatlan házat", ahová családjával visszavonult. A településen gyógyított, kertészkedett, esténként orgonált, hallgatta a bennszülöttek varázslatos történeteit, és fáradhatatlanul írt.

1959-re elkészült a latin nyelvű Micimackó-fordítással, amely világszerte óriási sikert aratott, és rendhagyó módon még a bestseller-listákra is felkerült. Fanyarul bölcs életrajzi-szociológiai regénye, a Völgy a világ végén az 1963-as német, majd angol nyelvű kiadása után 1967-ben magyarul is megjelent, és napvilágot látott az Egy nap a láthatatlan házban című kötete is.

1970-ben agyvérzést kapott, jobb oldala lebénult, ám még betegen is mindennap olvasott magyar nyelvű könyveket. 1972. április 13-án a brazíliai Dona Emmában bekövetkezett halálát szívinfarktus okozta.

Forrás: MTI

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A láthatatlan ház lakója