TARTALOM

 VISSZA

 


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban

| |
 

1905. január 26-án született Újvidéken (ma Szerbia). 1922 és 1927 között Budapesten jogot tanult, pályafutását ügyvédjelöltként kezdte, majd könyvtárban dolgozott. Az elsősorban gyermekverseiről ismert költő sok nyelvet beszélő, különleges művész volt. Tizenhat évesen jelentette meg első verseskönyvét Az Élet tavaszán címmel, amely Ady Endre hatását mutatta. A Magyar Írás köréhez tartozott, verseit közölte a Nyugat is. Az 1928-ban kiadott Papírember című verseskötete nagy feltűnést keltett avantgárd formanyelvével.

1930-tól Párizsban élt, a Cercle Francois Villon tagjaként ismeretséget kötött néhány avantgárd művésszel. 1936-ban kiadta a Dimenzionista Manifesztum című kiáltványát, amelyben elvi-elméleti gondolatait foglalta össze az avantgárd feladatairól és céljairól (szerinte a modern művészetek egy-egy dimenzióval gazdagodnak, például az irodalom kilép a síkba, a festészet a térbe). A dokumentumot olyan képzőművészek írták alá, mint Vaszilij Kandinszkij orosz, Marcel Duchamp francia, Joan Miró katalán festő.

Még abban az évben visszatért Magyarországra, súlyos megélhetési gondokkal, komoly betegséggel küzdött, a kór végtagjait támadta meg.
Hazatérése után, 1942-ben megjelent Kiáltás című kötetének versei befelé forduló, halálközeli hangulatot tükröznek. Betegségéből kitartó jógázással sikerült kigyógyulnia, az 1940-es évek végén jógastúdiót vezetett, kidolgozta az egészségkultúra rendszerét. Gondolatai a Ne légy többé beteg! című kéziratban maradtak fenn.

Az ötvenes években visszavonult az irodalmi élettől, szakfordításból és a jógatanításból élt. A hatvanas évektől műfordítással foglalkozott, modern francia, orosz és szerb költőket fordított magyarra.Érdeklődése a csillagászat, fizika és filozófia felé fordult, 1969-ben jelent meg tudományos-fantasztikus regénye, "A három űrsziget".

Népszerűségét elsősorban a hetvenes években született, mesteri rímekben gazdag gyermekverseinek köszönheti, amelyek közül jó néhányat a közkedvelt Kaláka együttes zenéje tett még szórakoztatóbbá és feledhetetlenné a gyerekek, de még a felnőttek körében is (Börönd Ödön, Pinty és Ponty, Szélkiáltó, Tengereczki Pál).

Hatása az absztrakt geometrikus művészeti mozgalomban (MADI/Movimiento Artistico De Invencion/Újszerű Művészeti Mozgalom) mutatható ki, illetve máig felfedezhető olyan kortárs költők életművében, mint Petőcz András vagy Szombathy Bálint. Élete vége felé kozmikus-látomásos lírája is említést érdemel (Kozmogrammok).

1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak.

Karácsonyi verse álljon itt:

Tamkó Sirató Károly: Ég



Ég a villany,
ég.
El ne aludjék!
Amíg minden kisgyereknek
álom nem jön a szemére
kis szobában
nagy szobában
szépen ragyogjék! Ég a csillag,
ég.
Szépen ragyogjék!
Minden-minden jó emberre
kis országban
nagy országban
békességgel-boldogsággal
ragyogjon az ég!

Boldog Karácsonyt!

2014. 12. 24.



Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban