hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban

| |
 

1905. január 26-án született Újvidéken (ma Szerbia). 1922 és 1927 között Budapesten jogot tanult, pályafutását ügyvédjelöltként kezdte, majd könyvtárban dolgozott. Az elsősorban gyermekverseiről ismert költő sok nyelvet beszélő, különleges művész volt. Tizenhat évesen jelentette meg első verseskönyvét Az Élet tavaszán címmel, amely Ady Endre hatását mutatta. A Magyar Írás köréhez tartozott, verseit közölte a Nyugat is. Az 1928-ban kiadott Papírember című verseskötete nagy feltűnést keltett avantgárd formanyelvével.

1930-tól Párizsban élt, a Cercle Francois Villon tagjaként ismeretséget kötött néhány avantgárd művésszel. 1936-ban kiadta a Dimenzionista Manifesztum című kiáltványát, amelyben elvi-elméleti gondolatait foglalta össze az avantgárd feladatairól és céljairól (szerinte a modern művészetek egy-egy dimenzióval gazdagodnak, például az irodalom kilép a síkba, a festészet a térbe). A dokumentumot olyan képzőművészek írták alá, mint Vaszilij Kandinszkij orosz, Marcel Duchamp francia, Joan Miró katalán festő.

Még abban az évben visszatért Magyarországra, súlyos megélhetési gondokkal, komoly betegséggel küzdött, a kór végtagjait támadta meg.
Hazatérése után, 1942-ben megjelent Kiáltás című kötetének versei befelé forduló, halálközeli hangulatot tükröznek. Betegségéből kitartó jógázással sikerült kigyógyulnia, az 1940-es évek végén jógastúdiót vezetett, kidolgozta az egészségkultúra rendszerét. Gondolatai a Ne légy többé beteg! című kéziratban maradtak fenn.

Az ötvenes években visszavonult az irodalmi élettől, szakfordításból és a jógatanításból élt. A hatvanas évektől műfordítással foglalkozott, modern francia, orosz és szerb költőket fordított magyarra.Érdeklődése a csillagászat, fizika és filozófia felé fordult, 1969-ben jelent meg tudományos-fantasztikus regénye, "A három űrsziget".

Népszerűségét elsősorban a hetvenes években született, mesteri rímekben gazdag gyermekverseinek köszönheti, amelyek közül jó néhányat a közkedvelt Kaláka együttes zenéje tett még szórakoztatóbbá és feledhetetlenné a gyerekek, de még a felnőttek körében is (Börönd Ödön, Pinty és Ponty, Szélkiáltó, Tengereczki Pál).

Hatása az absztrakt geometrikus művészeti mozgalomban (MADI/Movimiento Artistico De Invencion/Újszerű Művészeti Mozgalom) mutatható ki, illetve máig felfedezhető olyan kortárs költők életművében, mint Petőcz András vagy Szombathy Bálint. Élete vége felé kozmikus-látomásos lírája is említést érdemel (Kozmogrammok).

1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak.

Karácsonyi verse álljon itt:

Tamkó Sirató Károly: Ég



Ég a villany,
ég.
El ne aludjék!
Amíg minden kisgyereknek
álom nem jön a szemére
kis szobában
nagy szobában
szépen ragyogjék! Ég a csillag,
ég.
Szépen ragyogjék!
Minden-minden jó emberre
kis országban
nagy országban
békességgel-boldogsággal
ragyogjon az ég!

Boldog Karácsonyt!

2014. 12. 24.



Kapcsolódó anyagok

Evészavar Kongresszus 2018

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban