hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban

| |
 

1905. január 26-án született Újvidéken (ma Szerbia). 1922 és 1927 között Budapesten jogot tanult, pályafutását ügyvédjelöltként kezdte, majd könyvtárban dolgozott. Az elsősorban gyermekverseiről ismert költő sok nyelvet beszélő, különleges művész volt. Tizenhat évesen jelentette meg első verseskönyvét Az Élet tavaszán címmel, amely Ady Endre hatását mutatta. A Magyar Írás köréhez tartozott, verseit közölte a Nyugat is. Az 1928-ban kiadott Papírember című verseskötete nagy feltűnést keltett avantgárd formanyelvével.

1930-tól Párizsban élt, a Cercle Francois Villon tagjaként ismeretséget kötött néhány avantgárd művésszel. 1936-ban kiadta a Dimenzionista Manifesztum című kiáltványát, amelyben elvi-elméleti gondolatait foglalta össze az avantgárd feladatairól és céljairól (szerinte a modern művészetek egy-egy dimenzióval gazdagodnak, például az irodalom kilép a síkba, a festészet a térbe). A dokumentumot olyan képzőművészek írták alá, mint Vaszilij Kandinszkij orosz, Marcel Duchamp francia, Joan Miró katalán festő.

Még abban az évben visszatért Magyarországra, súlyos megélhetési gondokkal, komoly betegséggel küzdött, a kór végtagjait támadta meg.
Hazatérése után, 1942-ben megjelent Kiáltás című kötetének versei befelé forduló, halálközeli hangulatot tükröznek. Betegségéből kitartó jógázással sikerült kigyógyulnia, az 1940-es évek végén jógastúdiót vezetett, kidolgozta az egészségkultúra rendszerét. Gondolatai a Ne légy többé beteg! című kéziratban maradtak fenn.

Az ötvenes években visszavonult az irodalmi élettől, szakfordításból és a jógatanításból élt. A hatvanas évektől műfordítással foglalkozott, modern francia, orosz és szerb költőket fordított magyarra.Érdeklődése a csillagászat, fizika és filozófia felé fordult, 1969-ben jelent meg tudományos-fantasztikus regénye, "A három űrsziget".

Népszerűségét elsősorban a hetvenes években született, mesteri rímekben gazdag gyermekverseinek köszönheti, amelyek közül jó néhányat a közkedvelt Kaláka együttes zenéje tett még szórakoztatóbbá és feledhetetlenné a gyerekek, de még a felnőttek körében is (Börönd Ödön, Pinty és Ponty, Szélkiáltó, Tengereczki Pál).

Hatása az absztrakt geometrikus művészeti mozgalomban (MADI/Movimiento Artistico De Invencion/Újszerű Művészeti Mozgalom) mutatható ki, illetve máig felfedezhető olyan kortárs költők életművében, mint Petőcz András vagy Szombathy Bálint. Élete vége felé kozmikus-látomásos lírája is említést érdemel (Kozmogrammok).

1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak.

Karácsonyi verse álljon itt:

Tamkó Sirató Károly: Ég



Ég a villany,
ég.
El ne aludjék!
Amíg minden kisgyereknek
álom nem jön a szemére
kis szobában
nagy szobában
szépen ragyogjék! Ég a csillag,
ég.
Szépen ragyogjék!
Minden-minden jó emberre
kis országban
nagy országban
békességgel-boldogsággal
ragyogjon az ég!

Boldog Karácsonyt!

2014. 12. 24.



Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban