hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A jó halál testvérei


A jó halál testvérei

| |
 

Szent Kamilló valójában a görög gyógyászat elemeit újította fel, nem mást javasolt, mint a friss levegőt és kímélő étrendet, a betegápolás megreformálásában jeleskedett azáltal, hogy e célból külön szervezeteket hozott létre az egyházon belül.

Elkülönítette a fertőző betegeket az egészségesektől, és lelki vigaszt nyújtott a búcsúzók számára. Ezzel rendje kiérdemelte az agonister, avagy a jó halál testvérei elnevezést.
Kamill katonacsaládban született, és kiskamasz volt, amikor édesanyját elveszítette. Iskola helyett sokat csavargott, elmerült a város alvilágában is, szerencsejátékkal, verekedéssel töltötte idejét, ezért apja úgy döntött, magához hasonlóan zsoldosnak adja. A török ellen indultak Lepantó felé, ám apja út közben meghalt, a fiú megsebesült. A seb a lábán nehezen gyógyult, sok szenvedést okozott, s ekkor megfogadta, ha Isten segítségével meggyógyul, beáll a ferencesekhez.

Rómába került, s a Szent Jakab-kórházba került. Itt a kezelés alatt szolgálatokat végzett fizetség gyanánt, a kórházak ekkoriban nem csak betegápolásra szakosodtak, hanem egyszerre töltötték be a hajléktalanszálló, az árvaház és az öregek otthona szerepét is. A nincstelen és beteg emberek ellátását volt hivatott jól-rosszul ellátni akkoriban ez az intézmény. A járó betegek itt megszolgálhatták saját ellátásukat. Ám Kamillónak hamar kitelt a hitele itt is összeférhetetlen természete és a szerencsejáték miatt.
Ismét hadba indult, a törökök ellen, majd a spanyolok mellett harcolt, később egy kapucinus kolostor építésében vett részt. Ekkor tért meg, és a bűnbánat és alázat szellemében dolgozott a továbbiakban.
Nehezen gyógyuló sebe azonban annyira kínozta, hogy félbe kellett hagynia ezt a tevékenységet.

Ismét Rómába ment, a Szent Jakab-kórházba menedékért. S az itt töltött három év alatt végre meggyógyult, s jelentős változáson ment keresztül lelkileg is. A betegápolás úgy tűnt, személyes sorsa révén választott igaz hivatásává lett.
Az addigi közeget voltaképpen nem tartotta megfelelőnek, közösséget akart szervezni az ápolás igaz céljaira. Harmincnégy éves volt, amikor pappá szentelték. Egyházon belül is számos akadályt kellett leküzdenie ahhoz, hogy megalapíthassa ,,a betegeket szolgálók társaságát'', ahogy magukat nevezték.

E közösség révén valósulhatott meg az az elképzelése, hogy különböző kórházakban és magánházaknál a betegek és a haldoklók ellátásának szentelhesse életét.
A Tiberis mellett béreltek egy kis lakást, később egy kórházi célokra alkalmas ingatlanon alakították ki székhelyüket, melyet egy vörös kereszttel jelöltek meg. Róma előtt nem sokáig maradt észrevétlen a kis közösség tevékenysége,
1591-ben XIV. Gergely pápa Kamilló vezetésével engedélyt adott a betegeket szolgáló kongregációhoz. Kamilló személyes példája sok fiatalban fölébresztette az ápolói hivatás iránti kedvet. A haldoklógondozás terén tett szolgálatuk miatt a ,,jó halál testvérei''-nek nevezték őket.

Pestis és flekktífusz tizedelték ekkoriban a lakosságot, az éhínség is sok szenvedést okozott, és nem kímélte a gondozó testvéreket sem.
A megbetegedettek ápolása közben a betegápoló testvéreknek majd fele az életét vesztette.

1598 telén Rómában nagy árvíz volt, s Kamilló hat társával kétszáz betegnek mentette az életét: ahogy a víz egyre magasabbra emelkedett, ők hordták őket a meredek csigalépcsőn egy emelettel mindig följebb. Kamilló példás bátorsággal viselte saját testi nyomorúságát is, mely mellett egyre újabb feladatokat vállalt a gondozás terén.
1614. július 14-én Kamilló meghalt. A virágzó közösségeket hagyott hátra maga után, melyeknek máig élnek hagyományai, s a tagok száma ma is több ezerre tehető.
Lellisi Kamillót 1746-ban avatták szentté, 1886-ban lett a kórházak, a betegek és a haldoklók védőszentje, a haldoklókért mondott imákban is szerepel neve, ünnepét pedig 1969-ben helyezték július 14-re.

2014. 07.14.
NZS

Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A jó halál testvérei