hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A hétköznapi gaztettek sora


A hétköznapi gaztettek sora

| |
 


A mai Odesszában már csak nyomokban lelhetők fel azok a helyek, melyeket Babel kalandos, ízes novelláiban megörökített. Eltűnt az a világ, ahol Benya Krik, más néven, a Király ügyködött.

Babel nem írt sokat, néhány kötetnyi önéletrajzi ihletésű novellát, melyek a gyerekkorából szívják életerejüket, és a polgárháborúban szerzett élményekből táplálkozó Lovashadsereget. Igazi műfaja a novella, a gyors skicc, méylen megbűvó áramlatokkal, drámai és viharos begyorsulással, groteszk elemekkel. Úgy hírlek, különösen sokat és aggályos precizitással dolgozott alkotásain. Műveiben fantasztikus helyzetekben találjuk a szereplőket, akik mesebeli furfanggal lesznek úrá a bizarr helyzeteken.

Iszaak Babel Odessza zsidónegyedében született és itt is nőtt fel egy kereskedő első gyermekeként. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett. Gyerekkorától írónak készült. Kereskedelmi tanulmányait félbeszakítva Pétervárott felkereste Gorkijt, aki pártfogásába vette és egyengette további pályafutását.

Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszer-begyűjtő. Az író 1920-ban álnéven csatlakozott Bugyonnij Első Lovashadseregéhez, és a lengyelországi hadviselés alatt naplót vezetett, tolmácskodott, és mint írástudó a propagandamunkában tevékenykedett. A sereg összeomlása után tért vissza Odesszába.
1921 és 25 között írta meg legfontosabb novellát, melyeke ciklusokba rendezett. “De a lengyel is lőtt, szerelmes uram, mert ő az ellenforradalom. Maguk meg lőnek, mert maguk a forradalom. A forradalom pedig kellemes dolog. De a kellemesség nem szereti az árvákat a háznál. A jó dolgokat jó emberek csinálják. A forradalom a jó emberek jó dolga. De jó emberek nem ölnek. Így hát a forradalmat gonosz emberek csinálják. De a lengyelek szintén gonosz emberek. Vajon ki mondja meg Gedalinak, hogy hol a forradalom és hol az ellenforradalom?”

Irodalmi hírnevet szerzett írásaival, jelentős moszkvai lapok, például Majakovszkij folyóirata, a LEF közölték novelláit. A Krasznaja nov-ban a Lovashadsereg-ciklus 19 darabja jelent meg. Az írások groteszk hangvétele, a brutalitások ábrázolása nagy port vert fel, sok hívet és még több ellenséget szerzett Babelnek.

Babel, mint oly sok független gondolkodású értelmiségi, szerencsétlen módon a sztálini hatalom figyelmének görcsöve alá került, 1934-től állandóan megfigyelték, s 1939. május 16-án pedig egy nagyszabású értelmiségellenes tisztogatás előkészületei részeként letartóztatták és elhurcolták. Neve ott szerepelt Berija halállistáján. 1940. január 26-án a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének Katonai Kollégiuma golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet másnap hajnalban végrehajtották Moszkvában.
„Bánkódom a méhek miatt. Az ellenséges hadseregek kiirtották őket. Volhíniában nincs többé méh.
Meggyaláztuk a kaptárakat. Kénnel kifüstöltük és puskaporral felrobbantottuk őket. A füstölgő rongyok szörnyű bűzt árasztottak a méhek szent köztársaságában. Haldoklás közben lassan repdestek és alig hallhatóan zsongtak. Kenyér híján karddal vetettük magunk a mézre. Volhíniában nincs többé méh. A hétköznapi gaztettek sora úgy szorongat szakadatlanul, mint egy súlyos szívbaj. Tegnap volt az első nagy mészárlás napja Brodi alatt.” (Babel: Lovashadsereg)


Kapcsolódó anyagok

Gyógyszer vagy szemránckrém: A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjainak tartalomelemzése

Opioidfüggetlen és opioid által közvetített fájdalommoduláció

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A hétköznapi gaztettek sora