TARTALOM

 VISSZA

 


A harmóniák legrejtettebb titkai


A harmóniák legrejtettebb titkai

| |
 

Így írt Pilinszky Bachról:„Örök és hipermodern egyszerre, vagy pontosabban: rá van a legnagyobb szükségünk.” (Új Ember 1963.)

Ősidők óta tudjuk, de mára klinikai pszichológiai kutatás tárgya lett, hogy a zene jelentős szerepet játszhat a gyógyulás folyamatában. Tudatosan csak a huszadik század közepén vált önálló eszközzé e téren, s ezzel együtt kutatás indult a célra leginkább alkalmasnak tűnő zeneszerző, zeneművek, stílusok után.

A zene az egészség és a spiritualitás fogalma egymással szorosan összefüggnek, és a zene összekötő kapocs lehet a tudatosság különböző szintjei között is.

A meditatív állapotok elérésében és a spirituális tapasztalatok terén jelentős utat járhat be a zenekedvelő személy. A magasabb tudatosság elérésében, a teljességélmény átélésében, az önismeret és képzelet, a személyiség integritásának fejlesztésében, a szorongásoldásban vagy a traumák feldolgozásában egyaránt jó szolgálatot tehet.
J.S.Bach zenéje már régóta segít abban, hogy hallgatói szembenézzenek ittlétük fájdalmasan brutális igazságaival, félelmeivel, és vigaszt nyerjenek egy biztosabb, magasabb szférából eredő harmóniából.

Ám meglepő módon Bach kompozícióinak hangvétele sem felelt meg az akkori könnyedebb, kellemesebb stílusnak.
A zenészdinasztiából származó művész mindenkori pénzkereső foglalkozásainak tett eleget zeneszerzőként. Arnsatdtban és Mühlhausenben orgonistaként foglalkoztatták, itt orgonaműveket szerzett. A kötheni udvari karmesteri működése során versenyművek és kamarazenei műveket alkotott. Pályája csúcsán, a lipcsei Tamás-templom karnagyaként komponálta örökbecsű, egyházi műveit és kantátáit, melyek az emberi kultúra gyöngyszemei.

„Bach gigászi szellemi erejének emléke” (Schubart) átsüt minden megnyilvánulásán. Zenepedagógusnak csakoly nagyszerű volt, mint orgonajátékosnak vagy komponistának.

„Ha volt valaha muzsikus, aki a legművészibben juttatta kifejezésre a harmóniák legrejtettebb titkait, az ugyancsak ő volt. Senki nem tudott ezekben a különben száraznak tűnő művészi alkotásokban oly sok eredeti és ötlettel teli gondolatot kifejezni, mint ő. Bármilyen nehéz zenei anyagot hallott, egy szempillantás alatt átlátott mindent, ami abban művészi, említésre méltó volt. Dallamai különösek voltak, de mindig különfélék, senki más műveihez nem hasonlíthatók, tele találékony ötletekkel. Jóllehet, komoly természete kiváltképp vonzotta a sokrétű, mély értelmű, komoly zenéhez, de ha szükség volt rá, különösen a játékban, könnyed és tréfás is tudott lenni. A többszólamú darabok kidolgozásában szerzett gyakorlat létrehozott egy olyan készséget, hogy a legnehezebb partitúrában is egy pillanat alatt át tudta tekinteni az összes egyidejűleg hangzó szólamot. Hallása olyan kifinomult volt, hogy többszólamú zenében is azonna1 felfedezte a legcsekélyebb hibát is. Dirigálás közben az előadás pontosságára fektette a legnagyobb súlyt, általában nagyon élénk tempókat vett, és a tempó tartásában szerfölött biztos volt.” – írta róla Schulz 1774-ben.

Bach 1750. július 28-án hunyt el, miután életében igencsak keveset játszották műveit, melyeket túl nehéznek és összetettnek véltek kortársai.

NZS

2014. 07.28.


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A harmóniák legrejtettebb titkai