TARTALOM

 VISSZA

 


A fény-árnyék mestere


A fény-árnyék mestere

| |
 

1598. december 7-én született Nápolyban. Tehetségét már hétéves korában felfedezték, V. Pál pápa személyesesen vette pártfogásába. Korán kialakította mozgalmas és szenvedélyes stílusát, huszonévesen mintázott Apolló és Daphné(1625), valamint Dávid című szobra(1619) szakított minden hagyománnyal.

A szokatlant szerette ábrázolni műveiben: kicsavart mozdulatot, szabálytalan, bonyolult testtartást. A redők plasztikus, mozgalmas alakításával a testek felületén fény-árnyék kontrasztokat formál, oly módon, hogy bennük a figura indulatai, szenvedélyei is testet öltenek, megerősítik az alak érzelmeit kifejező gesztusokat és testtartást. Szobrai többnyire fehér vagy színes márványból, illetve bronzból készültek.

Ő tervezte a Szent Péter-székesegyházban az apostol sírja fölé emelt szimbolikus építményt. A 29 méter magas, csavart oszlopokra támaszkodó bronz oltársátor elkészültekor már a templom vezető építésze volt. A sokasodó munkát műhelye végezte, így maradt ideje arra is, hogy megörökítse kortársait, és elkészítse VIII. Orbán pápa síremlékét a Szent Péter-bazilikában.

Építészként dolgozott a Palazzo Barberini, a Palazzo Ludovisi (később Palazzo Montecitorio, az olasz képviselőház otthona) és az államfő székhelyéül szolgáló Quirinale palota egyik szárnyának építésén, római köztereket díszít több kútja. Négy folyam kútja a Piazza Navonán található Rómában. A kút négy férfi alakja a Duna, Nílus, Gangesz és la Plata folyókat idézi, a Fontana del Moro az általa faragott tengeristennel, Triton-kútja a Piazza Barberinin áll.

Egyik leghíresebb alkotása a Santa Maria della Vittoria-templomban látható Szent Teréz extázisa. A tökéletes mesterségbeli tudással mintázott, mozgalmas szoborcsoport azt a pillanatot örökíti meg, amikor az isteni szeretet nyílvesszője eltalálja a szent szívét. Alkotását a mennyországot idéző építészeti térbe helyezte. A rejtett, sárga üvegablakon beszűrődő fény rendkívül festői "színezetet" ad a szobornak, kihangsúlyozza a jelenet természetfeletti jellegét.
Az ő nevéhez fűződik a Szent Péter-bazilika előtti tér kolonnádja, a négy oszlopsor közepén magasodó obeliszkkel. A 284, egyenként 16 méter magas oszlop tetején 140 szent szobra áll, az oszlopsorok ívei szinte ölelő mozdulattal hívják az érkezőt. A kettős oszlopsor bizonyos helyekről szemlélve egyenesnek tűnik.

A dicsősége tetőpontjára érkezett Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba utazott, de megsértette a Napkirályt, ezért nem fogadták el terveit a Louvre átépítésére. Útjának eredménye "csak" a király mellszobra lett, amely egy évszázadig szolgált mintául az uralkodói portrékhoz. Hazatérve újrafaragta az Angyal-híd néhány szobrát, 1670-ben elkészült a barokk gyöngyszemének tartott Sant'Andrea al Quirinale ellipszis alaprajzú jezsuita temploma.

Szellemes embernek ismerték, számos karikatúrát készített, színdarabokat is írt, díszleteket, világhírűvé vált színpadi gépezeteket tervezett, és maga szerezte színjátékaihoz a kísérőzenét.
Nemzedékének legünnepeltebb művésze, a 81 évet megélő, kilenc pápát szolgáló Bernini 1680. november 28-án hunyt el Rómában.


Kapcsolódó anyagok

Fémek és daganatok

Rendszerszemlélet az onkológiai ellátásban

A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


A fény-árnyék mestere