hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A fény-árnyék mestere


A fény-árnyék mestere

| |
 

1598. december 7-én született Nápolyban. Tehetségét már hétéves korában felfedezték, V. Pál pápa személyesesen vette pártfogásába. Korán kialakította mozgalmas és szenvedélyes stílusát, huszonévesen mintázott Apolló és Daphné(1625), valamint Dávid című szobra(1619) szakított minden hagyománnyal.

A szokatlant szerette ábrázolni műveiben: kicsavart mozdulatot, szabálytalan, bonyolult testtartást. A redők plasztikus, mozgalmas alakításával a testek felületén fény-árnyék kontrasztokat formál, oly módon, hogy bennük a figura indulatai, szenvedélyei is testet öltenek, megerősítik az alak érzelmeit kifejező gesztusokat és testtartást. Szobrai többnyire fehér vagy színes márványból, illetve bronzból készültek.

Ő tervezte a Szent Péter-székesegyházban az apostol sírja fölé emelt szimbolikus építményt. A 29 méter magas, csavart oszlopokra támaszkodó bronz oltársátor elkészültekor már a templom vezető építésze volt. A sokasodó munkát műhelye végezte, így maradt ideje arra is, hogy megörökítse kortársait, és elkészítse VIII. Orbán pápa síremlékét a Szent Péter-bazilikában.

Építészként dolgozott a Palazzo Barberini, a Palazzo Ludovisi (később Palazzo Montecitorio, az olasz képviselőház otthona) és az államfő székhelyéül szolgáló Quirinale palota egyik szárnyának építésén, római köztereket díszít több kútja. Négy folyam kútja a Piazza Navonán található Rómában. A kút négy férfi alakja a Duna, Nílus, Gangesz és la Plata folyókat idézi, a Fontana del Moro az általa faragott tengeristennel, Triton-kútja a Piazza Barberinin áll.

Egyik leghíresebb alkotása a Santa Maria della Vittoria-templomban látható Szent Teréz extázisa. A tökéletes mesterségbeli tudással mintázott, mozgalmas szoborcsoport azt a pillanatot örökíti meg, amikor az isteni szeretet nyílvesszője eltalálja a szent szívét. Alkotását a mennyországot idéző építészeti térbe helyezte. A rejtett, sárga üvegablakon beszűrődő fény rendkívül festői "színezetet" ad a szobornak, kihangsúlyozza a jelenet természetfeletti jellegét.
Az ő nevéhez fűződik a Szent Péter-bazilika előtti tér kolonnádja, a négy oszlopsor közepén magasodó obeliszkkel. A 284, egyenként 16 méter magas oszlop tetején 140 szent szobra áll, az oszlopsorok ívei szinte ölelő mozdulattal hívják az érkezőt. A kettős oszlopsor bizonyos helyekről szemlélve egyenesnek tűnik.

A dicsősége tetőpontjára érkezett Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba utazott, de megsértette a Napkirályt, ezért nem fogadták el terveit a Louvre átépítésére. Útjának eredménye "csak" a király mellszobra lett, amely egy évszázadig szolgált mintául az uralkodói portrékhoz. Hazatérve újrafaragta az Angyal-híd néhány szobrát, 1670-ben elkészült a barokk gyöngyszemének tartott Sant'Andrea al Quirinale ellipszis alaprajzú jezsuita temploma.

Szellemes embernek ismerték, számos karikatúrát készített, színdarabokat is írt, díszleteket, világhírűvé vált színpadi gépezeteket tervezett, és maga szerezte színjátékaihoz a kísérőzenét.
Nemzedékének legünnepeltebb művésze, a 81 évet megélő, kilenc pápát szolgáló Bernini 1680. november 28-án hunyt el Rómában.


Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


A fény-árnyék mestere