TARTALOM

 VISSZA

 


A fény-árnyék mestere


A fény-árnyék mestere

| |
 

1598. december 7-én született Nápolyban. Tehetségét már hétéves korában felfedezték, V. Pál pápa személyesesen vette pártfogásába. Korán kialakította mozgalmas és szenvedélyes stílusát, huszonévesen mintázott Apolló és Daphné(1625), valamint Dávid című szobra(1619) szakított minden hagyománnyal.

A szokatlant szerette ábrázolni műveiben: kicsavart mozdulatot, szabálytalan, bonyolult testtartást. A redők plasztikus, mozgalmas alakításával a testek felületén fény-árnyék kontrasztokat formál, oly módon, hogy bennük a figura indulatai, szenvedélyei is testet öltenek, megerősítik az alak érzelmeit kifejező gesztusokat és testtartást. Szobrai többnyire fehér vagy színes márványból, illetve bronzból készültek.

Ő tervezte a Szent Péter-székesegyházban az apostol sírja fölé emelt szimbolikus építményt. A 29 méter magas, csavart oszlopokra támaszkodó bronz oltársátor elkészültekor már a templom vezető építésze volt. A sokasodó munkát műhelye végezte, így maradt ideje arra is, hogy megörökítse kortársait, és elkészítse VIII. Orbán pápa síremlékét a Szent Péter-bazilikában.

Építészként dolgozott a Palazzo Barberini, a Palazzo Ludovisi (később Palazzo Montecitorio, az olasz képviselőház otthona) és az államfő székhelyéül szolgáló Quirinale palota egyik szárnyának építésén, római köztereket díszít több kútja. Négy folyam kútja a Piazza Navonán található Rómában. A kút négy férfi alakja a Duna, Nílus, Gangesz és la Plata folyókat idézi, a Fontana del Moro az általa faragott tengeristennel, Triton-kútja a Piazza Barberinin áll.

Egyik leghíresebb alkotása a Santa Maria della Vittoria-templomban látható Szent Teréz extázisa. A tökéletes mesterségbeli tudással mintázott, mozgalmas szoborcsoport azt a pillanatot örökíti meg, amikor az isteni szeretet nyílvesszője eltalálja a szent szívét. Alkotását a mennyországot idéző építészeti térbe helyezte. A rejtett, sárga üvegablakon beszűrődő fény rendkívül festői "színezetet" ad a szobornak, kihangsúlyozza a jelenet természetfeletti jellegét.
Az ő nevéhez fűződik a Szent Péter-bazilika előtti tér kolonnádja, a négy oszlopsor közepén magasodó obeliszkkel. A 284, egyenként 16 méter magas oszlop tetején 140 szent szobra áll, az oszlopsorok ívei szinte ölelő mozdulattal hívják az érkezőt. A kettős oszlopsor bizonyos helyekről szemlélve egyenesnek tűnik.

A dicsősége tetőpontjára érkezett Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba utazott, de megsértette a Napkirályt, ezért nem fogadták el terveit a Louvre átépítésére. Útjának eredménye "csak" a király mellszobra lett, amely egy évszázadig szolgált mintául az uralkodói portrékhoz. Hazatérve újrafaragta az Angyal-híd néhány szobrát, 1670-ben elkészült a barokk gyöngyszemének tartott Sant'Andrea al Quirinale ellipszis alaprajzú jezsuita temploma.

Szellemes embernek ismerték, számos karikatúrát készített, színdarabokat is írt, díszleteket, világhírűvé vált színpadi gépezeteket tervezett, és maga szerezte színjátékaihoz a kísérőzenét.
Nemzedékének legünnepeltebb művésze, a 81 évet megélő, kilenc pápát szolgáló Bernini 1680. november 28-án hunyt el Rómában.


Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A fény-árnyék mestere