TARTALOM

 VISSZA

 


A fátylon innen és túl


A fátylon innen és túl

| |
 

Nem ritka, hogy az, ami a kevésbé tehetséges embert a mélybe taszítja, a talentum kezében korszakos jelentőségű adománnyá válik, s bár az ő valós életében is mély nyomot szánt, mégis személyes szenvedése révén kincset talál, és ezzel jelentősen hozzájárulhat egy-egy kor tudástárának gazdagításához, a kortársak, s az utókor szellemi javainak gyarapodásához.

A nagy angol író és esszéista, Thomas De Quincey rajongásig szerette a német irodalmat és e téren kimerítő ismeretekkel is rendelkezett. Jelentős tanulmányokat folytatott a filozófia terén, lelkesedett Kantért és bölcseletéért is.

Ő az a szerző, aki megágyazott a huszadik század nagy irodalmi reformjának, a tudatregények új vonulatának, feszegette saját mentális és érzelmi korlátait, drogokkal kísérletezett, s mindezt irodalmi művek révén dokumentálta is.

A a kábítószer rabjaként tett kísérletet.szubjektív idő- és a tudatfolyam ábrázolására. A drogirodalom egyik jelentős alakja már egy jól kiépült irodalmi hagyományba ágyazza be művét, a műfaj nem az ő találmánya.

Az író 1785. augusztus 15-én Manchesterben született. 1804-ben vett be ópiumot s vált függővé. Műveiben részletekbe menően rögzítette, hogyan szabadul fel a képzelet, majd változnak az addig szárnyaló képzetek pokoli látomásokká az ópium hatására.

1808-ban fokozat nélkül hagyta ott az egyetemet, s a következő évben Grasmere-ben telepedett le. 1816-ban feleségül vette Margaret Simsont, akitől később nyolc gyereke született. 1819–1820-ban a Westmorland Gazette szerkesztője volt.

Az Egy angol ópiumevő vallomásai, a Sóhaj a mélységből, valamint Az angol postakocsi című művei hatással voltak kortársaira is, Baudelaire beépítette például a Mesterséges paradicsom című művébe.

A boldogság után kutató személy meg kíván szabadulni a tér és idő béklyóitól, ám a szer hatása alatt éppen okozhat kínt is. Végül melankolikus gondolatokra ébred: „A magány, még ha csendes is, mint a fény, de olyan fény, mely a leghatalmasabb erőt képviseli, nélkülözhetetlen az ember számára. Minden ember egyedül érkezik erre a világra, és egyedül hagyja el.”- írta valahol.

Műveiben szimbolikus álmokat és víziókat jelenített meg rendkívül díszes, jelzőkben tobzódó romantikus stílusban. Egyik mestere volt a romantikus rémtörténeteknek is.

A határsávokat kutatta, és be kellett látnia: „A lélek számára nincs feledés. Ezer esemény bocsáthat fátyolt jelen öntudatunk és lelkünk titkos rovásírása közé; lehet, hogy ezt a fátyolt föllebbenthetik hasonló események. Annyi bizonyos, hogy akár le vannak fátyolozva, akár le vannak leplezve: ezek a rovások megmaradnak örökre; egészen úgy, amint a csillagok látszólag eltűnnek a napvilágnál, de mindnyájan tudjuk, hogy ez a világosság csak rájuk húzott fátyol, s csak várják, hogy ezt a fátyolt ismét föllebbentse az alkonyat.”

NZS

Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


A fátylon innen és túl