hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán


Úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán

| |
 

Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Dhondrub néven egyszerű földműves családban. Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma (a dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent) egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani.

1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950-ben vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína "felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet "visszatéréséről" a "Nagy Hazába". A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét.Kína szerint a dalai láma a szeparatizmus támogatója, s erőszakkal akarja elszakítani Tibetet Kínától, ő azonban azt hangoztatja, hogy csak szélesebb autonómiát követel Tibetnek, s nem a terület elszakadását. Békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés, az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.

Indiában 53 mezőgazdasági és termelői települést hozott létre a Tibetből érkezett több mint százezer menekült megélhetéséért, iskolarendszert alakított ki, és számos kulturális intézményt avatott a hagyományos tibeti kultúra megőrzése érdekében. 1967-től külföldi útjain magas rangú politikai, vallási gazdasági és kulturális vezetőkkel találkozik, hogy hirdesse a szereteten és megértésen alapuló hitét.

Már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen. 2011 márciusában jelentette be, hogy visszavonul a politikától, lemond a kormány vezetéséről. A tibeti emigráns parlament 2011. április végén választotta meg Lobsang Sangay harvardi jogászprofesszort az emigráns kormány élére, aki augusztusban foglalta el hivatalát.

Ezzel véget ért az a több mint 350 éves hagyomány, mely szerint az első számú tibeti buddhista vezető egyúttal a tibeti kormányzat élén is áll.

A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a kitüntetést a "világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadta el. 2007-ben pedig a Kongresszusi Aranyéremre, az amerikai törvényhozás legmagasabb polgári kitüntetésére érdemesítették. Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, több egyetem díszdoktora. 2009-ben Tom Lantos-díjjal, 2012-ben Templeton díjjal tüntették ki.

A dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s - lépést tartva a korral - már közösségi portálokon is elérhető. A világ első számú buddhista vezetőjeként rengeteget utazik, hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében.

Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Hét alkalommal járt Magyarországon, először 1990-ben, legutóbb öt éve.
Mi az, ami a leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban?

"Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.

És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán"Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.
És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán."

Nagy Zsuzsanna
eLitMed.hu


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán