TARTALOM

 VISSZA

 


A bűvös három és fél deci


A bűvös három és fél deci

| |
 


”A bor spirituális olajtartalmú ital. Minden borban kis angyal lakik, aki ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül. Amikor az ember iszik az érkező kis géniuszt a már bent lévők énekszóval és virágesővel fogadják. A tündérke el van bűvölve és az örömtől majd meggyullad. Az emberben ez az örömláng árad el, és őt is elragadja. Ez ellen nem lehet védekezni. Ezért mondom, hogy egy pohár bor az ateizmus halálugrása.” (Hamvas Béla: A bor filozófiája)

A neves szerző e műve is igazi költészet, itt lírai hangvétellel sorolja fel a nemes nedű metafizikus tulajdonságait, vidékek szerint mutatva be a különböző fajták karakterét, s a bennük rejlő pszichés lehetőségeket. Hamvas Béla pontosan diagnosztizál, élénk képzelettel, színes szavakkal mindig megadja a választ, milyen szituációban milyen jellegű bort érdemes fogyasztani.

"Az Almádi kedveli a könnyű ebédeket és a délutáni alvást. A Füredi a romantikus. Az Arácsi bájos és egyszerű. A Dörgicsei valamennyi között a leghuncutabb. A Révfülöpi a legigazabb lugasborok közül való. A lugasbor az én szememben azt jelenti, hogy főképp szeptemberben késő délután, ha az embernek szívbeli barátja érkezik, akkor a lugasban üldögél vele és ezt issza igen kicsiny poharakból, de sűrűn. Levélíráshoz is ezt a bort ajánlom. Szerelmeslevélhez persze, a viszony természete szerint mást és mást; szenvedélyes szerelemre csak Szekszárdit.” – írja.

Hamvas azonban nemcsak azért különleges, mert meg tudja jeleníteni a jelenségek és dolgok mögött rejlő transzcendens szövedéket, azt a sajátos kulturális biztonsági hálót, ami a nemzedékek egymásra rakódó ismereteiből, hiedelmeiből, szokásrendjéből s a mítoszokból szövődik, s ami megakadályozza, hogy a mindennapokban végérvényesen kikössünk kilátástalanul szürke életünk padozatán, hanem azért is, mert a remény mellett ismereteket közvetít. Ki tudta eddig például, hogy mennyit kell inni ahhoz, hogy egy bor mint hatóanyag teljes szépségében kibontakozzék szervezetünkben?

„Volt idő, hogy egész télen Csopakit ittam, egy kicsit sárgásrózsaszín pezsgő italt, amely bámulatra méltó arányérzékével állt az édeskés és a savanykás között. Mértéke, úgy vettem észre, pont három és fél deci volt. Kísérletet tettem másokkal is, és nem volt ember, akinél ne vált volna be. Ebből a borból három és fél deci! Ilyen a Csopaki. Ilyen egzakt, kétszer kettő négy bor ez.”

Szóval három és fél deci -- ebben áll a nagy titok. Nem fél liter, nem három deci. Ki gondolná? Hogy nem kell vedelni literszám?

Persze Hamvas Béla világának minden kultusza mellett, mely egyként tiszteli benne a hallatlan filológiai műveltségű tudóst, s a gazdag fantáziával megáldott írót, művészembert, van aki kifejezetten idegenkedik tőle.

Nemes Nagy Ágnes például roppant zavarosnak vélte a hamvasi szövegeket. Olyan szerzőnek írta le, akinek kijelentései után az olvasók tán úgy érzik, egy életre megvilágosodtak, ám mélyebbre merülvén a szöveg értelmében nemigen találnak ott mást, csupán csak homályt.

Mindez azonban már más téma, messzebbre vezető kérdés, világszemléletbeni különbség.
Vágyunk-e oly nagyon a ráció reflektorfényére...
A pácban (viszont) mindenki benne van – ahogy Hamvas mondaná.

NZS 2013.04.05.

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A bűvös három és fél deci