A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája
2014. JANUÁR 23.
2014. JANUÁR 23.
Szöveg nagyítása:
Az egyes európai országokban különbözik a hosszú perioperatív antibiotikum-profilaxis gyakorlata és erősen korrelál a bizonytalanságkerülés (uncertainty avoidance) mérőszámaival. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy haszontalan kiterjeszteni az antibiotikum-profilaxist 24 órán túlra, és hogy ez együtt jár a szövődmények arányának növekedésével és az antibiotikum-rezisztencia kialakulásával, de még egyes területeken mindig ez a bevett gyakorlat. A közelmúltban végzett vizsgálat azt mutatja, hogy Európában számottevően különbözik azoknak a betegeknek az aránya, akik >24 óráig részesülnek perioperatív antibiotikum-profilaxisban (PAP>24 óra). A különbségekért a szociokulturális faktorok lehetnek a felelősek, de hogyan bizonyítható ez? A kérdés tisztázására a máltai szerzők kiválogatták a PAP>24-re vonatkozó országos adatokat a 2011–2012 európai CDC pontprevalencia-vizsgálatból, amelyben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és az antimikrobás szerek használatát értékelték Európa akut ellátást végző kórházaiban. Aztán az egyes országok adatait párhuzamba állították az országra jellemző bizonytalanságkerülés mérőszámokkal – ez azt becsüli, hogy a társadalom mennyire tolerálja a bizonytalanságot és az ellentmondásosságot. A részt vevő 28 országból 20-ban az áttekintett sebészeti beavatkozások több mint felében fordult elő PAP>24. Az arány 29% (Nagy-Britannia) és 92% (Románia) között változott. Erősen szignifikáns korrelációt (r=0,5; 95%-os megbízhatósági tartomány 0,16–0,74) figyeltek meg az országban a PAP>24 aránya és a bizonytalanságkerülés mérőszáma között. A regressziós modelll szerint a PAP>24 variációjának akár az egyharmada is magyarázható lehet Európában a bizonytalanságkerülés országra jellemző kulturális dimenziójával. Érdekes és egyben kiábrándító azt olvasni, hogy a pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak. Azokban az európai országokban, ahol a kívánatosnál hosszabb a perioperatív antibiotikum-profilaxis, az ennek a megrövidítését célzó stratégiának mindig figyelembe kell venni a helyi szociokulturális akadályokat. Szemlézte: dr. Lipták Judit 2014. január 10. Forrás: Borg MA.Prolonged perioperative surgical prophylaxis within European hospitals: An exercise in uncertainty avoidance? J Antimicrob Chemother 2013 Nov 13; [e-pub ahead of print]. (https://dx.doi.org/10.1093/jac/dkt461)
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A szérum procalcitoninszint hasznos biomarker lehet a bakteriális szepszis diagnózisának felállításához.
Az újságírók miatt titkosították az NNSR-t
Az elmúlt 30-40 évben a klasszikus fertőző betegségek eltűnésével, ill. számuk jelentős csökkenésével párhuzamosan egyre több egészségügyi beavatkozásokkal és kórházi fertőzésekkel kapcsolatos infekciók diagnosztizálhatók. Az is közismert, hogy egyes nem kórházi eredetű fertőzések még ma is jelentős számban fordulnak elő (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, varicella) és szinte minden évben új kórokozókat és új betegségeket ismertünk meg. Az új ismeretek közé tartozik infekciók szempontjából az is, hogy bármilyen mikroorganizmus fertőzést idézhet elő, a szervezet megváltozott védekezőképességének tükrében.
Gondolat
Állampolgári, alaptörvényben rögzített jogunk fűződik az egészséghez, az egészséges környezethez.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás