TARTALOM

 VISSZA

 


A fele sem igaz


A fele sem igaz

| |
 

Borisz Akunyin valójában Grigorij Cshartisvili; Akunyin csak az írói, pontosabban szépírói álneve. De van történelmiregény-írói álneve is, Anatolij Brusznyikin, sőt, még Anna Boriszova néven is megjelentetett három könyvet. És olyan könyv is akad, amit „Cshartisvili” és „Akunyin” együtt írt.

Grigorij Salvovics Chartisvili Grúziában született 1956-ban, de kétéves korától Moszkvában élt. Az Ázsiai és Afrikai Tanulmányok Intézetben végzett történelem és filológia szakon. Japánszakértővé képezte ki magát, japán és angol műfordítóként dolgozott – többek között Misima Jukiót, Abe Kóbót, T.C. Boyle-ot fordított. A Külföldi Irodalom című magazin főszerkesztő-helyettese volt, és a Soros által támogatott nagyszabású Puskin-könyvtár projektet is vezette.

1998-tól publikál detektívregényeket B. Akunyin néven. Az akunin japán szó, gonosztevőt jelent, de egyesek szerint az álnév egybeolvasandó, és Bakunyinra, az anarchistára utal. Kritikai és értekező munkáit változatlanul a valódi nevén adja közre. A Temetői történeteket például két néven jegyzi, a híres temetők leírásáról Cshartisvili gondoskodik, Akunyin pedig mindegyikhez írt egy-egy hátborzongató novellát.

Rendkívül eredeti és szórakoztató író. Leghíresebb teremtménye legelső regényével született, és úgyszólván végtelenbe nyúló regényciklus hősévé vált. Nem más ő, mint Eraszt Fandorin, a fiatal írnok, majd tanácsos, diplomata, az évek és regények során egyre rangosabb hivatalnok, de ami a legfontosabb: kivételes képességű detektív és a szerencse fia. A sorozat legalább tizenöt kötetre rúg, és már magyarul is végigkísérhetjük Fandorin sorsát úgyszólván az egész világon, egyszersmind az orosz birodalom történetének fontosabb eseményeit is a 19-20. századfordulón. Hazájában Fandorin hatalmas divatot csinált, rajongóira új szót találtak ki: erasztománok.

A magiszter kalandjai, egy kisebb, egyelőre négy regényből álló ciklus Fandorin kései, angol születésű utódjának, Nicholas Fandorinnak a sorsát követi a rendszerváltás utáni orosz Vadkeleten, nem kevésbé vad és rémítő kalandok között, mint amiket a hírhedt nagyapa élt meg. Mindegyik regény két szálon fut, az egyik Nicholasé, a másik pedig a Fandorin-család őstörténetét kutatja, amely természetesen összefonódik Oroszhon Nagy Péter utáni történelmével. Ebből a sorozatból is olvasható már magyarul A cár könyvtára és az Ajánlott olvasmányok.

A Pelagija kalandjai sorozat, mely mindössze három regényből áll, sajnos egyelőre nem olvasható magyarul. Ez is a századfordulón játszódik, hőse pedig egy korántsem hétköznapi fiatal apáca, aki különleges nyomozói képességekkel bír, és ezeket kamatoztatja is pártfogója, a bölcs Mitrofán püspök biztatására.

Akunyin írt még úgynevezett „moziregényt” is (vagy regénymozit?), amely tíz elbeszélésből áll, a korai némafilmek modorában.

A nemes egyszerűséggel Műfajok-nak elnevezett regénysorozatában az egyes regények címe is teljesen informatív: Gyerekkönyv kisfiúknak, Kémregény, Fantasztikus regény, Quest, Gyerekkönyv kislányoknak.

Cshartisvili egyébként közéleti ember is, közismert „nyugatos”, liberális, globalista és hasonló szavakkal szidalmazzák. Elszántan bírálja Putyin politikáját, akit egy ízben Caligulához hasonlított. A Jukosz-ügyet a posztszovjet bíráskodás legszégyenletesebb fejezetének bélyegezte, és kiállt a bebörtönzött Hodorkovszkij mellett.

Falvay Dóra
eLitMed.hu
2016


Kulcsszavak

Borisz Akunyin, regénymozi, akunin

Kapcsolódó anyagok

A fele sem igaz

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább