hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A csók története


A csók története

| |
 

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

A dilemmát felvető hallgatójának az aznapi szemináriumon nem tudott rögtönzött választ adni, ezért gondolkodási időt kért - ám mire elhúzódó kutatómunkájából feleszmélt, megírta ezt a könyvet. A könnyed, szellemes olvasmány alkalmat adhat, hogy az eredetkutatáson kívül ezt a kultúránkba és mindennapjainkba mélyen belegyökerezett szokást jobban megismerjük olyan szerelmi történeteken keresztül, amelyekben főszerepet játszik a csók.

A könyv első fejezete meglehetősen szűkszavúan vázolja fel a csók ősi eredetét. Míg a szexualitás gyökereiről többezer oldalt olvashatunk egyéb szexológiai művekben, úgy a csók biológiai evolúciójáról kevés szó esik. A rövid történetiség oka hamar tisztázódik, hiszen a könyv fő vezérfonala következik abból a felvetésből, hogy a csók elsősorban kulturális eredetű: a, csókolózásra késztetés valószínűleg nincs jelen a génjeinkben. A szerző megjegyzi, hogy annak eldöntése, hogy az oszkuláció biológiailag kódolt vagy sem, „tudományos hitkérdés” (33. oldal), mert bár léteznek elméletek és megfigyelések más fajok hasonló tevékenységeiről (például a madarak, vagy más főemlősök körében), a globalizáció előtt a világ Európától távol eső részein a romantikus csók ismeretlen jelenség volt. Nem kevés olyan kultúra van, ahol nincs is szó a csókolózásra, mert az nem része az udvarlás rítusának. Ezzel szemben bizonyos nyelvekben akár harminc kifejezés is használatos arra, hogy az aktus különböző formáit kifejezzék. Mára "több, mint hatmilliárdan csókolóznak rendszeresen Kelettől Nyugatig, ajkukat egymáséhoz szorítva, társadalmi és romantikus szokásból."- idézi a szerző a szerelemtudós Sheril Kirschenbaumot, akinek munkásságára gyakran visszautal mint fő inspirációra jelen könyv írásához.

A második és harmadik fejezet a rítusok és mítoszok, illetve az irodalomtörténet híres csókjain kalauzol végig. Megtudhatjuk, hogy az első romantikus célzatú csókokról a lovagi költők és a reneszánsz korabeli feljegyzések számolnak be. Legendás szerelmespárok történeteit eleveníthetjük fel, mint például Orpheus és Eurüdiké, Paolo és Francesca, Trisztán és Izolda, Rómeó és Júlia, illetve jól ismert szokások eredetét is megismerhetjük, kezdve a fagyöngy alatt elcsattanó csókok karácsonyi szokásával egészen a Spinédzserek film üvegezést népszerűsítő jelenetéig. A mítoszok között érdemes kiemelni Dracula nyakcsókját és a grófhoz kapcsolódó szimbolikát: “A legendás szeretőhöz, Don Juanhoz hasonlóan Drakula is egy fantázia tudattalan szublimációja: a vonzó titkos szerető, akihez a nők - legalábbis az előző évszázadokban - nem közeledhettek anélkül, hogy ne veszélyeztessék magukat (és a társadalmi rendet), mivel csókjától kéjsóvár démonná változtak volna.”

A következő három fejezetben a képzőművészet, a zenetörténet és a filmművészet szerelmes történeteiből és csókjaiból válogat a szerző. Meglehetősen merész vállalkozás ez, hiszen a szerelmi szálak feldolgozása túlzás nélkül az alkotók első számú kedvenc témája. A vizuális művészek (festők, szobrászok, fotográfusok) számtalan módon mutatták be a csókot nézőik számára, melyekből néhányat nyomtatásban is láthatunk a könyv oldalain. Azokra a művekre, amelyek nem kerültek be képként, internetes képkeresőn mindenképp javasolt rákeresni, így nyernek számunkra értelmet a szövegben leírtak. A zenei darabokkal és filmekkel kapcsolatban is hasonlóképp ajánlott az előzetes ismeret: ha nem hallottuk vagy láttuk az adott művet, akár tovább is lapozhatunk a könyvben. A gyűjtemény és annak elemzése mindennek ellenére figyelemre méltó és igen alapos.

A könyvben bemutatott csóktörténetek hűen tükrözik a világ aktuális erkölcsi és társadalmi normáit. Hitchcock idejében még cenzúra három másodpercre korlátozta a csók időtartamát a filmvásznon, azonban idővel törlődött és egyre szabadabb kifejező eszközzé vált, a határok feszegetésére szakosodott. Bizonyos elméletek szerint a csók aktusa eredetileg a lázadás eszköze, amely hagyományos kánonnal szembemegy és a szabad, romantikus szerelmet pártfogolja az érdekből megköttetett, romantikus érzéseket nélkülöző házasságokkal, vagy a fiatal lányok áruba bocsátásával szemben. A csókokkal átitatott romantikus történetek a nőket felemelő erővé váltak: a szerző szerint ezek által szabadon elgondolkodhattak a szerelemről, saját fogalmaik alapján értelmezhették szexualitásukat.

A világ számos területén csupán a tömegmédiának köszönhető, hogy elterjedt a csók. A könyv utolsó fejezetének címe „Csók az internet korában”. Marshal McLuhan kifejezésével élve a „világfalu” lett az otthonunk, amelyben az internet a központi idegrendszer kiterjesztéseként köt össze mindenkit. Különösen gyors információcsere zajlik a romantika és a szexualitás témaköreiben is: hasonlóan izgalmas és népszerű téma ugyanúgy, mint a lovagi költészet idején, csak most más médiumban és nyelvezettel tájékozódhatunk és beszélgethetünk róla. Az internetes kutatások eredményei alapján mindenkit foglalkoztat, szinte megszállottan ez a téma, s épp ezért a csók, mivel már teljesen összeforrt a szerelemmel, örökké az emberiséggel fog maradni.


Kötet bibliográfiai adatai:
Marcel Danesi: A csók története - A populáris kultúra születése
Fordította: Zsuppán András
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 212 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2799-46-9
Témakör: Társadalomtudomány



Bóna Enikő
eLitMed.hu
2019.szeptember 21.


Kulcsszavak

csók, szexualitás, szexuális viselkedés, kultúra

Kapcsolódó anyagok

A csók története

Transzkulturális ápolás kihívásai a klinikai gyakorlatban

Az önsegítés kultúrája

Mobbing és bullying az orvosok között - Amikor a kollégából ellenség lesz

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább