hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


„Milyen sötét van! Milyen sötét!”


„Milyen sötét van! Milyen sötét!”

| |
 

1893. július 7.-én, 42 éves korában hunyt el Guy de Maupassant francia író, a naturalizmus egyik legjelentősebb képviselője.

Mintegy 260 novella és hat regénye ismert, melyeknek szellemét áthatja a mély szkepszis, a kiábrándultság. Az író a társadalom anyagias beállítottságát és az egyes ember hazug morálját formálta meg műveiben. Tudvalévő, hogy Maupassant rövid élete során mindvégig az elmezavar rémével viaskodott, szinte minden alkotását áthatja a szorongás, a félelem a belső sötét erőktől.

Nem véletlen hát, hogy élete utolsó éveit tébolydában töltötte. Testi-lelki hanyatlása nyilvánvalóan kapcsolatban állt ifjúkorának súlyos megbetegedésével, a szifilisszel. A század nyolcvanas éveitől kezdve folyamatosan romlik állapota, kedélyén éterrel próbál segíteni, s ez is hozzájárulhat látványos öregedéséhez. Az író alig negyven évesen már csupán árnyéka volt hajdani önmagának, csupán romja annak a robusztus és felhangolt férfinak, aki egykor volt, s az egy évtizednyi lázas és szárnyaló alkotást felváltotta a gyakori szorongásroham és a letargia, majd következett a végső összeomlás.

Maupassant korai műveinek színtere a kisváros, páratlan láttató erővel jeleníti meg lakóit, a nyárspolgárokat, a magasabb ethosz szerint élni képtelen embereket, s a magával eltelt burzsoáziát. A `Szépfiú` (1885) című regénye a párizsi társaság miliőjét és erkölcseit ábrázolja,olyan karaktereket kiknél a lelki sivárságot a kéjvágy és a kényelemre való megszállott törekvés leplezi. Alakjai képtelenek a szerelemre és a barátságra, életüket eluralja a szükségleteik kielégítésérének késztetése.

Maupassant Szellemi atyjának Flaubert nevezhető, aki szigorúan kirótt penzumokkal szorította az íróvá válás rögös útjára az ifjút, hiszen korán meglátta műveiben a valóság eleven kifejezésére való különleges képességet.

1892. január elsején az írót leteríti egy váratlan idegroham, megkísérli elvágni saját torkát, így kényszerzubbonyban Párizsba viszik, és attól kezdve dr. Blanche híres elmeklinikájának kapuja becsukódik mögötte.
A pszichózis, mely egész életében lenyűgözte, most teret kap életében, a tudatát elárasztó szellemvilágról és tévképzeteiről a kórlapok tanúskodnak, ám míg kordában tudja tartani a gazdag képzeteinek áradatát, s azt műveinek szövete felfogta, művészetté transzformálta érzeteit, látomásait, a világ olvasóinak örömére.

„Milyen sötét van! Milyen sötét!” – mondta állítólag halála előtt, a következő hónapban lett volna 43 éves.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


„Milyen sötét van! Milyen sötét!”