hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szenvedés és szenvedély költője, Pilinszky


A szenvedés és szenvedély költője, Pilinszky

| |
 

Világszerte az egyik legismertebb magyar poéta. Máig nem lehet felmérni, hol a helye a mai tudat térképén ennek a szellemi tájnak, az idő múlásával egyre rejtélyesebbek versei – írja róla Tillmann J.A. esztéta.

Költészete az emberi szenvedés apoteózisa, valamiféle kozmikus magány süt végsőkig lecsupaszított soraiból.

Önmagával küzdő személy volt Pilinszky, akinek szenvedélyei és emberi kapcsolatai tragikus szélsőségekbe sodorná, ha nem küzdene folyamatosan ellenük. Élete végsőkig lefosztott jelenetei visszatükröződnek verseiben. Pilinszky az esztéta szavaival „maradéktalanul kivette részét a korabeli magyar mélyvilágból: a szorongatottságából, megalázottságából, szétesettségébôl, és magányából, aki képes volt „a Szellem hallomására és szavainak megszólaltatására”.

Pilinszky kívülálló volt. Azt írja, hogy a cselekvő kereszténység kilépés az időből, ilyen értelemben elidegenedés a világtól, a modern világ időbe ágyazott problematikájától.

Költészetére jellemző, hogy először inkább a konkrétumok. Majd egyre inkább a konkrétumok univerzalizálása. Minél több, annál tömörebb, annál légiesebb...

Tudható róla, mert számos visszaemlékezésében megemlítette, hogy olyan nagynénik nevelték, akikkel a kommunikáció elemi szintjét gyakorolhatta, a szavak nélküli világ beláthatatlan tájain volt otthon, Pilinszky, a mélypont ünneplője. „Gyermekkorom és életem másik nagy és perdöntő emberi élménye anyám szegény nővére (Bébi) volt… Én az ő nyelvét beszélem, valójában az ő félig artikulált dadogása az én anyanyelvem, költészetem forrása.”



Külső-belső kínjaiból született igazi művészete. 1945 februárjában, a németországi faluban Harbachban tanúja volt a koncentrációs táborok felszabadításának. Ezt a közösségvállalást élete végéig költészetének alapjaivá tette., az egyetemes közös teherviselés szószólója, vallási meggyőződésének is a váza.

1946–1948-ban az Újhold társszerkesztője volt, a Vigília és a Válasz soportosulásaihoz fűzték még bensőséges szakmai, emberi, irodalmi kapcsolatok. Az Új Ember nevű katolikus hetilap belső munkatársa volt, s e lap hasábjain jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái. Második feleségével, Ingrid Ficheux-vel 1978-ban ismerkedett meg Párizsban akivel 1980 júniusában házasságot kötött. Szívinfarktus következtében hunyt el hatvanéves korában. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára.

Szenvedélyes embersége és szikár közösségvállalása minden emberi szenvedéssel, mindenki szívét elérte.

Nagy Zsuzsanna, eLitMed.hu

Kulcsszavak

Pilinszky, költészet, magyar

Kapcsolódó anyagok

Alkotmányos védelmet sürgetnek az ágazatnak - Emberarcú politika az élhető egészségügyért

A kamara és a kormány közösen köszöntötte a szakdolgozókat

A jövő nemzedékét is motiváló, méltányos, igazságos és a munkabékét megteremtő megoldás kell

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A szenvedés és szenvedély költője, Pilinszky