TARTALOM

 VISSZA

 


A szenvedés és szenvedély költője, Pilinszky


A szenvedés és szenvedély költője, Pilinszky

| |
 

Világszerte az egyik legismertebb magyar poéta. Máig nem lehet felmérni, hol a helye a mai tudat térképén ennek a szellemi tájnak, az idő múlásával egyre rejtélyesebbek versei – írja róla Tillmann J.A. esztéta.

Költészete az emberi szenvedés apoteózisa, valamiféle kozmikus magány süt végsőkig lecsupaszított soraiból.

Önmagával küzdő személy volt Pilinszky, akinek szenvedélyei és emberi kapcsolatai tragikus szélsőségekbe sodorná, ha nem küzdene folyamatosan ellenük. Élete végsőkig lefosztott jelenetei visszatükröződnek verseiben. Pilinszky az esztéta szavaival „maradéktalanul kivette részét a korabeli magyar mélyvilágból: a szorongatottságából, megalázottságából, szétesettségébôl, és magányából, aki képes volt „a Szellem hallomására és szavainak megszólaltatására”.

Pilinszky kívülálló volt. Azt írja, hogy a cselekvő kereszténység kilépés az időből, ilyen értelemben elidegenedés a világtól, a modern világ időbe ágyazott problematikájától.

Költészetére jellemző, hogy először inkább a konkrétumok. Majd egyre inkább a konkrétumok univerzalizálása. Minél több, annál tömörebb, annál légiesebb...

Tudható róla, mert számos visszaemlékezésében megemlítette, hogy olyan nagynénik nevelték, akikkel a kommunikáció elemi szintjét gyakorolhatta, a szavak nélküli világ beláthatatlan tájain volt otthon, Pilinszky, a mélypont ünneplője. „Gyermekkorom és életem másik nagy és perdöntő emberi élménye anyám szegény nővére (Bébi) volt… Én az ő nyelvét beszélem, valójában az ő félig artikulált dadogása az én anyanyelvem, költészetem forrása.”



Külső-belső kínjaiból született igazi művészete. 1945 februárjában, a németországi faluban Harbachban tanúja volt a koncentrációs táborok felszabadításának. Ezt a közösségvállalást élete végéig költészetének alapjaivá tette., az egyetemes közös teherviselés szószólója, vallási meggyőződésének is a váza.

1946–1948-ban az Újhold társszerkesztője volt, a Vigília és a Válasz soportosulásaihoz fűzték még bensőséges szakmai, emberi, irodalmi kapcsolatok. Az Új Ember nevű katolikus hetilap belső munkatársa volt, s e lap hasábjain jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái. Második feleségével, Ingrid Ficheux-vel 1978-ban ismerkedett meg Párizsban akivel 1980 júniusában házasságot kötött. Szívinfarktus következtében hunyt el hatvanéves korában. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára.

Szenvedélyes embersége és szikár közösségvállalása minden emberi szenvedéssel, mindenki szívét elérte.

Nagy Zsuzsanna, eLitMed.hu

Kulcsszavak

Pilinszky, költészet, magyar

Kapcsolódó anyagok

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Beszámoló a Magyar Hypertonia Társaság Továbbképző XXVI. kongresszusáról

„Érdemes-e az orvostörténelemmel továbbra is foglalkoznia?” – Magyary-Kossa Gyula levele Csajkás Bódognak

A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

Ahogy elkezdődött… (Ápolástörténetünk egy kis szelete, amelyről már csak a kevéske, megsárgult dokumentum mesél…) 1. rész

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


A szenvedés és szenvedély költője, Pilinszky