hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ókori receptek


Ókori receptek

| |
 



Bízvást mondható, hogy Hellasz földjén olyan gyógyító tudomány alakult ki, melynek ethoszát és bizonyos eljárásait, tudásanyagát a mai orvostudomány közvetlen elődjének tekinti.

Már önmagában a iatros medicus, ahogy az ókori orvost nevezték, munkájának kiindulópontja is közel azonos a maiéval. Az ókori tudomány ugyancsak természeti okokkal magyarázta a szervezet egyensúlyi állapotának fölborulását. Tevékenysége pedig éppen ezért felborult egyensúly helyreállítására célozta meg. Az egymással vitában álló orvosi iskolák az alkotóelemeket tekintve eltérő álláspontot képviseltek, ám abban egységesek voltak, hogy valamennyien a hatóanyagokban hittek, és a természetben föllelhető növényekben, állatokban, ásványokban rejlő erőkkel, az ezekből készült gyógyszerekkel, változatos eszközhasználattal kívántak úrrá lenni a betegségeken.

Hippokratész maga például több mint kétszáz gyógynövényt említ fennmaradt írásaiban, és ő mint az ókori medicina alapító mestere, tolmácsolja azt az esküszöveget is, mely mindmáig a modern kori orvosi fogadalom fundamentumát jelenti. Galénosz karrierje is példaértékűen mutatja a tudóssá válás különböző stációit: a három legfontosabb tudományos műhelyből szerezte előképzettségét, Pergamonban, Smyrnában, majd Korinthoszban. Tanulmányi befejeztével jelentős sebészeti gyakorlati tudásra tett szert mint a gladiátorok orvosa Pergamonban, Később Rómában olyan sikeres praxist vezetett, hogy egészen a császári körökig emelkedett. Így jelentős szerepet játszhatott az egészségügyi politika alakításában is. Publikációiban a gyógyszerek előállításában legalább százféle hozzávalót említ.

De az ókori tudománystrukturálás alapja is áthagyományozódik korunkra. Három nagy tudományágra osztható az a hallatlan tudásmennyiség, mely ebből a korból fennmaradt: gyógyszertan – pharmakologia, a sebészet – chirurgia , és az egészséges életmódra vonatkozó tanítások – dietetika.

A fennmaradt bőséges szakirodalom, a fennmaradt szövegemlékek is tükrözik a korra jellemző pezsgő szellemi életet, melyek többek között az alapvető tudományos és etikai kérdések körül forogtak.

De a különféle irányultságot képviselő orvosiskolák és az akkoriban már föllelhető tudományos intézetek, válogatott és fizetett kutatógárdájukkal, mint például az alexandriai Mouseion, mutatják, hogy az ésszerű elveken alapuló világ rendjének alapjait e kor rakta le.

Nem véletlen, hogy számos ma is könnyen beazonosítható orvosi műszert is találunk e korból, és számos ma is kipróbálásra érdemes gyógyító eljárást ismerünk. Nemritkán a kutatók még mindig visszanyúlnak ehhez az örökséghez.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Gyógyszer vagy szemránckrém: A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjainak tartalomelemzése

Opioidfüggetlen és opioid által közvetített fájdalommoduláció

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Ókori receptek