hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ókori receptek


Ókori receptek

| |
 



Bízvást mondható, hogy Hellasz földjén olyan gyógyító tudomány alakult ki, melynek ethoszát és bizonyos eljárásait, tudásanyagát a mai orvostudomány közvetlen elődjének tekinti.

Már önmagában a iatros medicus, ahogy az ókori orvost nevezték, munkájának kiindulópontja is közel azonos a maiéval. Az ókori tudomány ugyancsak természeti okokkal magyarázta a szervezet egyensúlyi állapotának fölborulását. Tevékenysége pedig éppen ezért felborult egyensúly helyreállítására célozta meg. Az egymással vitában álló orvosi iskolák az alkotóelemeket tekintve eltérő álláspontot képviseltek, ám abban egységesek voltak, hogy valamennyien a hatóanyagokban hittek, és a természetben föllelhető növényekben, állatokban, ásványokban rejlő erőkkel, az ezekből készült gyógyszerekkel, változatos eszközhasználattal kívántak úrrá lenni a betegségeken.

Hippokratész maga például több mint kétszáz gyógynövényt említ fennmaradt írásaiban, és ő mint az ókori medicina alapító mestere, tolmácsolja azt az esküszöveget is, mely mindmáig a modern kori orvosi fogadalom fundamentumát jelenti. Galénosz karrierje is példaértékűen mutatja a tudóssá válás különböző stációit: a három legfontosabb tudományos műhelyből szerezte előképzettségét, Pergamonban, Smyrnában, majd Korinthoszban. Tanulmányi befejeztével jelentős sebészeti gyakorlati tudásra tett szert mint a gladiátorok orvosa Pergamonban, Később Rómában olyan sikeres praxist vezetett, hogy egészen a császári körökig emelkedett. Így jelentős szerepet játszhatott az egészségügyi politika alakításában is. Publikációiban a gyógyszerek előállításában legalább százféle hozzávalót említ.

De az ókori tudománystrukturálás alapja is áthagyományozódik korunkra. Három nagy tudományágra osztható az a hallatlan tudásmennyiség, mely ebből a korból fennmaradt: gyógyszertan – pharmakologia, a sebészet – chirurgia , és az egészséges életmódra vonatkozó tanítások – dietetika.

A fennmaradt bőséges szakirodalom, a fennmaradt szövegemlékek is tükrözik a korra jellemző pezsgő szellemi életet, melyek többek között az alapvető tudományos és etikai kérdések körül forogtak.

De a különféle irányultságot képviselő orvosiskolák és az akkoriban már föllelhető tudományos intézetek, válogatott és fizetett kutatógárdájukkal, mint például az alexandriai Mouseion, mutatják, hogy az ésszerű elveken alapuló világ rendjének alapjait e kor rakta le.

Nem véletlen, hogy számos ma is könnyen beazonosítható orvosi műszert is találunk e korból, és számos ma is kipróbálásra érdemes gyógyító eljárást ismerünk. Nemritkán a kutatók még mindig visszanyúlnak ehhez az örökséghez.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Ókori receptek