hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ókori receptek


Ókori receptek

| |
 



Bízvást mondható, hogy Hellasz földjén olyan gyógyító tudomány alakult ki, melynek ethoszát és bizonyos eljárásait, tudásanyagát a mai orvostudomány közvetlen elődjének tekinti.

Már önmagában a iatros medicus, ahogy az ókori orvost nevezték, munkájának kiindulópontja is közel azonos a maiéval. Az ókori tudomány ugyancsak természeti okokkal magyarázta a szervezet egyensúlyi állapotának fölborulását. Tevékenysége pedig éppen ezért felborult egyensúly helyreállítására célozta meg. Az egymással vitában álló orvosi iskolák az alkotóelemeket tekintve eltérő álláspontot képviseltek, ám abban egységesek voltak, hogy valamennyien a hatóanyagokban hittek, és a természetben föllelhető növényekben, állatokban, ásványokban rejlő erőkkel, az ezekből készült gyógyszerekkel, változatos eszközhasználattal kívántak úrrá lenni a betegségeken.

Hippokratész maga például több mint kétszáz gyógynövényt említ fennmaradt írásaiban, és ő mint az ókori medicina alapító mestere, tolmácsolja azt az esküszöveget is, mely mindmáig a modern kori orvosi fogadalom fundamentumát jelenti. Galénosz karrierje is példaértékűen mutatja a tudóssá válás különböző stációit: a három legfontosabb tudományos műhelyből szerezte előképzettségét, Pergamonban, Smyrnában, majd Korinthoszban. Tanulmányi befejeztével jelentős sebészeti gyakorlati tudásra tett szert mint a gladiátorok orvosa Pergamonban, Később Rómában olyan sikeres praxist vezetett, hogy egészen a császári körökig emelkedett. Így jelentős szerepet játszhatott az egészségügyi politika alakításában is. Publikációiban a gyógyszerek előállításában legalább százféle hozzávalót említ.

De az ókori tudománystrukturálás alapja is áthagyományozódik korunkra. Három nagy tudományágra osztható az a hallatlan tudásmennyiség, mely ebből a korból fennmaradt: gyógyszertan – pharmakologia, a sebészet – chirurgia , és az egészséges életmódra vonatkozó tanítások – dietetika.

A fennmaradt bőséges szakirodalom, a fennmaradt szövegemlékek is tükrözik a korra jellemző pezsgő szellemi életet, melyek többek között az alapvető tudományos és etikai kérdések körül forogtak.

De a különféle irányultságot képviselő orvosiskolák és az akkoriban már föllelhető tudományos intézetek, válogatott és fizetett kutatógárdájukkal, mint például az alexandriai Mouseion, mutatják, hogy az ésszerű elveken alapuló világ rendjének alapjait e kor rakta le.

Nem véletlen, hogy számos ma is könnyen beazonosítható orvosi műszert is találunk e korból, és számos ma is kipróbálásra érdemes gyógyító eljárást ismerünk. Nemritkán a kutatók még mindig visszanyúlnak ehhez az örökséghez.

NZS


Kapcsolódó anyagok

A tűheggyel lefelé történő szúrástechnika előnyei

Körzeti ápolók kihívásai és foglalkozásegészségügyi kockázatai a páciensek otthonában történ ellátások során

Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról

Ápolók táplálkozási szokásainak vizsgálata

Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Ókori receptek