hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ókori receptek


Ókori receptek

| |
 



Bízvást mondható, hogy Hellasz földjén olyan gyógyító tudomány alakult ki, melynek ethoszát és bizonyos eljárásait, tudásanyagát a mai orvostudomány közvetlen elődjének tekinti.

Már önmagában a iatros medicus, ahogy az ókori orvost nevezték, munkájának kiindulópontja is közel azonos a maiéval. Az ókori tudomány ugyancsak természeti okokkal magyarázta a szervezet egyensúlyi állapotának fölborulását. Tevékenysége pedig éppen ezért felborult egyensúly helyreállítására célozta meg. Az egymással vitában álló orvosi iskolák az alkotóelemeket tekintve eltérő álláspontot képviseltek, ám abban egységesek voltak, hogy valamennyien a hatóanyagokban hittek, és a természetben föllelhető növényekben, állatokban, ásványokban rejlő erőkkel, az ezekből készült gyógyszerekkel, változatos eszközhasználattal kívántak úrrá lenni a betegségeken.

Hippokratész maga például több mint kétszáz gyógynövényt említ fennmaradt írásaiban, és ő mint az ókori medicina alapító mestere, tolmácsolja azt az esküszöveget is, mely mindmáig a modern kori orvosi fogadalom fundamentumát jelenti. Galénosz karrierje is példaértékűen mutatja a tudóssá válás különböző stációit: a három legfontosabb tudományos műhelyből szerezte előképzettségét, Pergamonban, Smyrnában, majd Korinthoszban. Tanulmányi befejeztével jelentős sebészeti gyakorlati tudásra tett szert mint a gladiátorok orvosa Pergamonban, Később Rómában olyan sikeres praxist vezetett, hogy egészen a császári körökig emelkedett. Így jelentős szerepet játszhatott az egészségügyi politika alakításában is. Publikációiban a gyógyszerek előállításában legalább százféle hozzávalót említ.

De az ókori tudománystrukturálás alapja is áthagyományozódik korunkra. Három nagy tudományágra osztható az a hallatlan tudásmennyiség, mely ebből a korból fennmaradt: gyógyszertan – pharmakologia, a sebészet – chirurgia , és az egészséges életmódra vonatkozó tanítások – dietetika.

A fennmaradt bőséges szakirodalom, a fennmaradt szövegemlékek is tükrözik a korra jellemző pezsgő szellemi életet, melyek többek között az alapvető tudományos és etikai kérdések körül forogtak.

De a különféle irányultságot képviselő orvosiskolák és az akkoriban már föllelhető tudományos intézetek, válogatott és fizetett kutatógárdájukkal, mint például az alexandriai Mouseion, mutatják, hogy az ésszerű elveken alapuló világ rendjének alapjait e kor rakta le.

Nem véletlen, hogy számos ma is könnyen beazonosítható orvosi műszert is találunk e korból, és számos ma is kipróbálásra érdemes gyógyító eljárást ismerünk. Nemritkán a kutatók még mindig visszanyúlnak ehhez az örökséghez.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Nővér folyóirathoz benyújtott közlemények - a lektor szemszögéből

Egy kevésbé ismert probléma: az Inkontinencia Asszociált Dermatitis

A hatékony dolgozói teljesítményértékelési rendszerek

A roma kisebbség társadalmi befogadásának kérdése a Cseh Köztársaságban a kulturális és adaptációs modell szempontjából

Ki segít a segítőknek? - Demens betegeket gondozó ápolók pszichoszociális jellemzői

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

80 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


Ókori receptek