hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A bűn csábítása


A bűn csábítása

| |
 

Draiser hadilábon állt kiadóival. Nehézkes, végtelen hosszúságú szövegeit a szerkesztők minduntalan szabni-varrni akarták. Egész életében harcolt az írói szuverenitásáért a cenzúrával is.

1906-ban történt, hogy Chester Gillette meggyilkolta Grace Brownt, aki a szeretője volt, mert az ambiciózus fiatalember meg akart szabadulni a nyűggé váló szegény, állapotos lánytól. Hiába, Amerika a múlt században is tobzódott a személyes tragédiákban. Különösen, hogy a nagy álom, a siker, csillogás és nagyvilági élet hajszolásában sokak számára megszűntek az addig szilárnak vélt erkölcsi korlátok. Theodore Dreiser újságíró volt akkoriban, s a hírek után koslatva figyelt fel erre a különös jelenségre, hogyan válnak sorsuk áldozataivá, s térnek a bűn útjára a siker hajszolásában a fiatalok. Dreiser regényeinek világában könnyű elbukni, s baljós árnyként vetül a főhősökre az eleve elrendelt út sorsszerűsége.

A főhős a nagyváros csillogásának rabja, szabadulni akarván a sivár nyomorúságból fönnakad bűnös vágyai hálóján, szereplőinek nincs több dobásuk. Kidolgozott karakterei és a környezeti leírások kiválóan dokumentálják a kort, az amerikai életforma, életvitel, kultúra s a hétköznapok jellegzetességeit.

„Az emberek általában túlzott jelentőséget tulajdonítanak a szavaknak. Rabjai annak a téveszmének, hogy a beszéd nagy eredményeket hozhat. Pedig a valóságban a szavak szükségképpen leggyöngébb pontjai minden érvelésnek. Hiszen csak homályosan közvetítik a mögöttük háborgó nagy indulatokat és vágyakat. Csak amikor a fecsegő nyelv elhallgat, akkor fülel a szív.”

Dreiser az Amerikai tragédia című regényének huszadik fejezetével 1922-re készült el. Ekkor rádöbbent arra, hogy rossz úton halad, s újrakezdte az egészet. Hallatlan teherbírásról és lelkierőről téve tanúbizonyságot a regényt 1925-ben fejezte be, s a kiadói szerkesztők azonnal nekiestek. Majd felére csökkentették az irdatlan szövegmennyiséget. Két kötetben jelent meg végül 1925-ben ez a nagyszabású tabló, mely az író egyetlen sikerkönyve lett.

Dreiser családja nem tősgyökeres amerikai, szülei rajnamelléki németek voltak, apja vakbuzgó katolikus, anyja aranyszívű, érzelmes asszony. A 19 század hatvanas éveiben vándoroltak ki és Indianában telepedtek meg. Itt született Theodore Dreiser 1871-ben. Dreiser nem szórakoztat, művei nehézkesek és komorak, sokat moralizál, soha nem könnyed vagy humoros. A valóság sújt itt le ránk teljes brutalitásával.

"Azt mondja a Törvény: "Bárhogy csábít a szépség, meg ne közelítsd másképp, csak az igaz úton." Azt mondja az Illendőség: "Becsületes munkával törekedj jobb sorsot kivívni magadnak." S ha a becsületes munka nem kifizetődő, és nehezen elviselhető, ha az út olyan hosszú, hogy sohasem vezet el a szépséghez, csak elnyűvi a lábat és a szívet, ha olyan erős a szépség vonzóereje, hogy valaki elhagyja érte az igaz utat, és inkább a megvetett, de rövidebb ösvényt választja - ki vetheti rá az első követ?"

A főhős 22 éves, amikor villamosszékbe kerül. A bűn csábítása beteljesedett.

2014. 08.27.
NZS


Kapcsolódó anyagok

Richard Bright, a híres angol nefrológus utazásai Bécstől Pécsig

Beszámoló a MANET 2017. évi nagygyûlésérôl

Referátum

A vizeletnátrium- és -káliumkiválasztás összefüggése a mortalitással és a cardiovascularis eseményekkel a PURE (The Prospective Urban Rural Epidemiology) vizsgálat alapján

A rilmenidin-terápia helye a fokozott szimpatikus tónus csökkentésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


A bűn csábítása