TARTALOM

 VISSZA

 


A bűn csábítása


A bűn csábítása

| |
 

Draiser hadilábon állt kiadóival. Nehézkes, végtelen hosszúságú szövegeit a szerkesztők minduntalan szabni-varrni akarták. Egész életében harcolt az írói szuverenitásáért a cenzúrával is.

1906-ban történt, hogy Chester Gillette meggyilkolta Grace Brownt, aki a szeretője volt, mert az ambiciózus fiatalember meg akart szabadulni a nyűggé váló szegény, állapotos lánytól. Hiába, Amerika a múlt században is tobzódott a személyes tragédiákban. Különösen, hogy a nagy álom, a siker, csillogás és nagyvilági élet hajszolásában sokak számára megszűntek az addig szilárnak vélt erkölcsi korlátok. Theodore Dreiser újságíró volt akkoriban, s a hírek után koslatva figyelt fel erre a különös jelenségre, hogyan válnak sorsuk áldozataivá, s térnek a bűn útjára a siker hajszolásában a fiatalok. Dreiser regényeinek világában könnyű elbukni, s baljós árnyként vetül a főhősökre az eleve elrendelt út sorsszerűsége.

A főhős a nagyváros csillogásának rabja, szabadulni akarván a sivár nyomorúságból fönnakad bűnös vágyai hálóján, szereplőinek nincs több dobásuk. Kidolgozott karakterei és a környezeti leírások kiválóan dokumentálják a kort, az amerikai életforma, életvitel, kultúra s a hétköznapok jellegzetességeit.

„Az emberek általában túlzott jelentőséget tulajdonítanak a szavaknak. Rabjai annak a téveszmének, hogy a beszéd nagy eredményeket hozhat. Pedig a valóságban a szavak szükségképpen leggyöngébb pontjai minden érvelésnek. Hiszen csak homályosan közvetítik a mögöttük háborgó nagy indulatokat és vágyakat. Csak amikor a fecsegő nyelv elhallgat, akkor fülel a szív.”

Dreiser az Amerikai tragédia című regényének huszadik fejezetével 1922-re készült el. Ekkor rádöbbent arra, hogy rossz úton halad, s újrakezdte az egészet. Hallatlan teherbírásról és lelkierőről téve tanúbizonyságot a regényt 1925-ben fejezte be, s a kiadói szerkesztők azonnal nekiestek. Majd felére csökkentették az irdatlan szövegmennyiséget. Két kötetben jelent meg végül 1925-ben ez a nagyszabású tabló, mely az író egyetlen sikerkönyve lett.

Dreiser családja nem tősgyökeres amerikai, szülei rajnamelléki németek voltak, apja vakbuzgó katolikus, anyja aranyszívű, érzelmes asszony. A 19 század hatvanas éveiben vándoroltak ki és Indianában telepedtek meg. Itt született Theodore Dreiser 1871-ben. Dreiser nem szórakoztat, művei nehézkesek és komorak, sokat moralizál, soha nem könnyed vagy humoros. A valóság sújt itt le ránk teljes brutalitásával.

"Azt mondja a Törvény: "Bárhogy csábít a szépség, meg ne közelítsd másképp, csak az igaz úton." Azt mondja az Illendőség: "Becsületes munkával törekedj jobb sorsot kivívni magadnak." S ha a becsületes munka nem kifizetődő, és nehezen elviselhető, ha az út olyan hosszú, hogy sohasem vezet el a szépséghez, csak elnyűvi a lábat és a szívet, ha olyan erős a szépség vonzóereje, hogy valaki elhagyja érte az igaz utat, és inkább a megvetett, de rövidebb ösvényt választja - ki vetheti rá az első követ?"

A főhős 22 éves, amikor villamosszékbe kerül. A bűn csábítása beteljesedett.

2014. 08.27.
NZS


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

Súlyponti kérdések a lerkanidipinkezelés kapcsán

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

ESH-kongresszus, 2018 Néhány, veseelégtelenséggel összefüggő aktuális téma rövid bemutatása a 2018. évi ESH-kongresszusról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


A bűn csábítása