hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szókat kell csinálnunk!


Szókat kell csinálnunk!

| |
 

Kazinczy Ferencről tudjuk, hogy író, költő; a nyelvújítás vezéralakja volt, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedek központi kulturális alakjaként a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Ez az élénk szellemű ember az oktatástól a tudományokig számtalan dologgal foglalkozott.

Kazinczy Ferenc verseit, prózáját, leveleit olvasva lépten-nyomon a test kúrálásának korhű dokumentumaira bukkanhatunk. Kazinczy Ferenc az élet számos területét megörökítette kiterjedt levelezésében. Gyakran kitért a betegségekre is, melyekben volt része bőven. Egyrészt saját gyenge alkata folytán, továbbá hosszú börtönévei miatt, s minthogy nyolc gyermeket nevelt, és számtalan kortársával állt intenzív levélkapcsolatban, volt alkalma ezen téren is megismerkedni a különböző testi nyavalyákkal.

Gondosan följegyezte és kommentálta korának gyógymódjait, az orvosiakat csakúgy, mint a népi eredetű gyógyászati javaslatokat. Ez utóbbiakban való jártasságát édesanyjának köszönhette, aki a vézna, beteges kisfiút nagy előszeretettel kúrálta gyógynövényekkel és egyéb hagyományos praktikákkal. Fennmaradt Kazinczy levelezése orvosával, Szentgyörgyi Józseffel, aki a tünetek és kórlefolyás megismerése után írásban ajánlott gyógyszert Debrecenből. Habár felhívta figyelmét arra, hogy az orvosnak látnia is kellene a betegét.

Szentgyörgyi ajánlotta a lapulevelet is gyulladás ellen : „. . . sebet addig kell szívatni, míg hólyagot szív, melly ha ma estvére jó vastagon rá boríttatik, holnap reggelre meg leszsz azután ha harmad napig rajta áll is, nem szív többet azon helyen. Ha önként meg nem tsattan, egy ollótskával kell a' hólyagot meg metszeni, 's ki foly belőle a sárvíz. . . " meg lévén kenjél meg egy darab zöld káposzta levelet sótalan írós vajjal, vagy tejfellel, 's azzal borogasd. Ha szárad frisset azonnal helyibe."

Kazinczy szívesen vette barátai és levelezőtársai idevágó tapasztalatait is, betegségekről és gyógymódokról gyakran esik szó írásaiban.

Múlhatatlan érdemei számosak, életét és vagyonát a nyelvújításnak áldozta. Életművének alapját levelezése adja, a korabeli irodalmi élet központi személyiségeként - Szerb Antal szerint irodalmi diktátorként – érzékenyen mindenről tudott, amit a feltörekvő irodalmi nagyságokról érdemes volt tudni. Barátsága egyet jelentett az irodalmi kánonba való bekerüléssel.

A nyelv megújítását, a stílusreformot és a magasabb rendű fejlődésben való hitet képviselte a nyelvújító neológusok vezéreként. Múlhatatlan hite a haladásban máig példaértékű."Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja."

A felvidéki kolerajárvány egyik áldozataként halt meg. Házának kertjében temették el, Széphalmon.



NZS
2014. 08. 23.


Kapcsolódó anyagok

Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)

Különböző stádiumú idiopathiás Parkinson-kóros betegek gondozóinak egészségállapot-felmérése

A levetiracetam és a lacosamid kiegészítő kezelés hatékonyságának retrospektív összehasonlítása parciális epilepszia kezelésében

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

Ischaemiás stroke-ot szenvedett rákbetegek jellemzése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


"Halálversből millió van, de szülésversből alig"

A szülésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerülne szóba az egészségügy, az aktuális népesedéspolitika vagy a genderkérdések. Nem véletlen, hogy így van, hiszen egy gyermek világra hozása az egyénen és a családon túl kihatással van a társadalom életére is. A szülés milyenségét pedig – hiszen a halálhoz hasonlóan a születés is kikerült már az otthon, a hétköznapiság keretei közül – alapvetően meghatározza az az intézményi gondoskodás, amelyben lezajlik.

Tovább


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény az orvostörténelem iránt, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Tovább


Szókat kell csinálnunk!