hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szókat kell csinálnunk!


Szókat kell csinálnunk!

| |
 

Kazinczy Ferencről tudjuk, hogy író, költő; a nyelvújítás vezéralakja volt, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedek központi kulturális alakjaként a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Ez az élénk szellemű ember az oktatástól a tudományokig számtalan dologgal foglalkozott.

Kazinczy Ferenc verseit, prózáját, leveleit olvasva lépten-nyomon a test kúrálásának korhű dokumentumaira bukkanhatunk. Kazinczy Ferenc az élet számos területét megörökítette kiterjedt levelezésében. Gyakran kitért a betegségekre is, melyekben volt része bőven. Egyrészt saját gyenge alkata folytán, továbbá hosszú börtönévei miatt, s minthogy nyolc gyermeket nevelt, és számtalan kortársával állt intenzív levélkapcsolatban, volt alkalma ezen téren is megismerkedni a különböző testi nyavalyákkal.

Gondosan följegyezte és kommentálta korának gyógymódjait, az orvosiakat csakúgy, mint a népi eredetű gyógyászati javaslatokat. Ez utóbbiakban való jártasságát édesanyjának köszönhette, aki a vézna, beteges kisfiút nagy előszeretettel kúrálta gyógynövényekkel és egyéb hagyományos praktikákkal. Fennmaradt Kazinczy levelezése orvosával, Szentgyörgyi Józseffel, aki a tünetek és kórlefolyás megismerése után írásban ajánlott gyógyszert Debrecenből. Habár felhívta figyelmét arra, hogy az orvosnak látnia is kellene a betegét.

Szentgyörgyi ajánlotta a lapulevelet is gyulladás ellen : „. . . sebet addig kell szívatni, míg hólyagot szív, melly ha ma estvére jó vastagon rá boríttatik, holnap reggelre meg leszsz azután ha harmad napig rajta áll is, nem szív többet azon helyen. Ha önként meg nem tsattan, egy ollótskával kell a' hólyagot meg metszeni, 's ki foly belőle a sárvíz. . . " meg lévén kenjél meg egy darab zöld káposzta levelet sótalan írós vajjal, vagy tejfellel, 's azzal borogasd. Ha szárad frisset azonnal helyibe."

Kazinczy szívesen vette barátai és levelezőtársai idevágó tapasztalatait is, betegségekről és gyógymódokról gyakran esik szó írásaiban.

Múlhatatlan érdemei számosak, életét és vagyonát a nyelvújításnak áldozta. Életművének alapját levelezése adja, a korabeli irodalmi élet központi személyiségeként - Szerb Antal szerint irodalmi diktátorként – érzékenyen mindenről tudott, amit a feltörekvő irodalmi nagyságokról érdemes volt tudni. Barátsága egyet jelentett az irodalmi kánonba való bekerüléssel.

A nyelv megújítását, a stílusreformot és a magasabb rendű fejlődésben való hitet képviselte a nyelvújító neológusok vezéreként. Múlhatatlan hite a haladásban máig példaértékű."Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja."

A felvidéki kolerajárvány egyik áldozataként halt meg. Házának kertjében temették el, Széphalmon.



NZS
2014. 08. 23.


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Szókat kell csinálnunk!