TARTALOM

 VISSZA

 


Szókat kell csinálnunk!


Szókat kell csinálnunk!

| |
 

Kazinczy Ferencről tudjuk, hogy író, költő; a nyelvújítás vezéralakja volt, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedek központi kulturális alakjaként a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Ez az élénk szellemű ember az oktatástól a tudományokig számtalan dologgal foglalkozott.

Kazinczy Ferenc verseit, prózáját, leveleit olvasva lépten-nyomon a test kúrálásának korhű dokumentumaira bukkanhatunk. Kazinczy Ferenc az élet számos területét megörökítette kiterjedt levelezésében. Gyakran kitért a betegségekre is, melyekben volt része bőven. Egyrészt saját gyenge alkata folytán, továbbá hosszú börtönévei miatt, s minthogy nyolc gyermeket nevelt, és számtalan kortársával állt intenzív levélkapcsolatban, volt alkalma ezen téren is megismerkedni a különböző testi nyavalyákkal.

Gondosan följegyezte és kommentálta korának gyógymódjait, az orvosiakat csakúgy, mint a népi eredetű gyógyászati javaslatokat. Ez utóbbiakban való jártasságát édesanyjának köszönhette, aki a vézna, beteges kisfiút nagy előszeretettel kúrálta gyógynövényekkel és egyéb hagyományos praktikákkal. Fennmaradt Kazinczy levelezése orvosával, Szentgyörgyi Józseffel, aki a tünetek és kórlefolyás megismerése után írásban ajánlott gyógyszert Debrecenből. Habár felhívta figyelmét arra, hogy az orvosnak látnia is kellene a betegét.

Szentgyörgyi ajánlotta a lapulevelet is gyulladás ellen : „. . . sebet addig kell szívatni, míg hólyagot szív, melly ha ma estvére jó vastagon rá boríttatik, holnap reggelre meg leszsz azután ha harmad napig rajta áll is, nem szív többet azon helyen. Ha önként meg nem tsattan, egy ollótskával kell a' hólyagot meg metszeni, 's ki foly belőle a sárvíz. . . " meg lévén kenjél meg egy darab zöld káposzta levelet sótalan írós vajjal, vagy tejfellel, 's azzal borogasd. Ha szárad frisset azonnal helyibe."

Kazinczy szívesen vette barátai és levelezőtársai idevágó tapasztalatait is, betegségekről és gyógymódokról gyakran esik szó írásaiban.

Múlhatatlan érdemei számosak, életét és vagyonát a nyelvújításnak áldozta. Életművének alapját levelezése adja, a korabeli irodalmi élet központi személyiségeként - Szerb Antal szerint irodalmi diktátorként – érzékenyen mindenről tudott, amit a feltörekvő irodalmi nagyságokról érdemes volt tudni. Barátsága egyet jelentett az irodalmi kánonba való bekerüléssel.

A nyelv megújítását, a stílusreformot és a magasabb rendű fejlődésben való hitet képviselte a nyelvújító neológusok vezéreként. Múlhatatlan hite a haladásban máig példaértékű."Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja."

A felvidéki kolerajárvány egyik áldozataként halt meg. Házának kertjében temették el, Széphalmon.



NZS
2014. 08. 23.


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Szókat kell csinálnunk!