hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Barokk festőóriás


Barokk festőóriás

| |
 

1640. május 30-án Antwerpenben, az akkori Spanyol-Németalföldön meghalt a nagy festő, Rubens. Élete utolsó szakaszában sokat szenvedett, rettenetesen gyötörte a köszvény, mely már akkor is népbetegségnek számított. Rohamai egyre súlyosbodtak egyre nagyobb fájdalmat okozva. Ahogy véget ért a tavasz, kihunyt élete is.

Tudvalévő, hogy nemcsak művész, de diplomata is volt, s jelentős sikereket tudhatott magának ebben a minőségében. S nem véletlen mindez, hiszen igen jelentős műveltséget szerzett, aki öt nyelven beszélt, és kifogástalan, finom modora, kellemes stílusa elnyerte a legnagyobb uralkodók rokonszenvét is. Nagy tekintélynek örvendett azokban az udvarokban, ahol követként politikai feladatokat is végzett: francia, angol és spanyol honban. Rubens apja a neves felszabadító, Orániai Vilmos titkára volt, és a család csak halála után költözött vissza Antwerpenbe.
Jezsuita iskolában tanult, katolikus neveltetésben részesült, de jelentős érdeklődéssel a humanizmus iránt, majd 21 éves korában, tanulmányai befejezése után önállósodott.
Itáliai utazása során neves festőelődök képeit másolta, majd, Rómában nagy hatást tettek rá Michelangelo, Leonardo, Veronese és Caravaggio alkotásai. 1604-ben tért vissza Itáliába és elnyerte az olasz festők elől a megbízatást, a római Santa Maria Vallicella templom oltárképét. Így született meg a barokk egyik legjelentősebb alkotása, a Madonna a szentekkel és angyalokkal. Mellyel igen nagy hírnévre tett szert.

1608-ban anyja betegsége miatt hazatért, s Antwerpenben nagy műhelyt hozott létre, Németalföld helytartója, Albert főherceg udvari festője lett.

Életműve hatalmas, korának legbefolyásosabb alkotójaként főként vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képeket festett, de otthon volt a tájkép- és portréfestészetben is.
Művei a barokkra jellemző kirobbanó vitalitás és dús érzékiség hordozói, legyenek vallási, avagy világi motívumok, amit megjelenít. Erős, világító színek és mozgalmas jelenetek, ez az ő világa, színpadiasság és bőség, dús idomok.
Spanyolországban nemcsak diplomataként volt jelen Fülöp király udvarában, hanem kíváncsi mesteremberként is, Tiziano és Raffaello képei tettek rá mély benyomást a király óriási gyűjteményében.

Hazatértekor megnősült, egy gazdag polgárlányt vett feleségül, és nagy házat építtetett könyvtárral és műkincsgyűjteménnyel. Minthogy egyedül már nem bírt a megbízatásainak eleget tenni, festőműhelyében a segédek hada dolgozott, hatalmas képek születtek, melyek kompozícióját és legfőbb alakjait formálta ő, és az útmutatásai alapján a többiek fejezték be ezeket. Európa-szerte nevet szerzett, és uralkodók megrendelésére dolgozott, 1622-ben Medici Mária életéről szóló képekkel díszítette Párizsban a Luxembourg-palotát.

Felesége halála után diplomáciai színtereken és ügyletekben bontakoztatta ki tehetségét, hogy fájdalmát csillapítsa, magányát az új feleség, az elhunyt 16 éves unokahúga csillapított.
Utolsó korszakában képein a családi boldogság és megnyugvás képe dereng fel, öt gyermeke született ebből a kapcsolatból, az utolsó már az halála után jött a napvilágra.

.
2014. 05. 27.
NZS

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Barokk festőóriás