hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Barokk festőóriás


Barokk festőóriás

| |
 

1640. május 30-án Antwerpenben, az akkori Spanyol-Németalföldön meghalt a nagy festő, Rubens. Élete utolsó szakaszában sokat szenvedett, rettenetesen gyötörte a köszvény, mely már akkor is népbetegségnek számított. Rohamai egyre súlyosbodtak egyre nagyobb fájdalmat okozva. Ahogy véget ért a tavasz, kihunyt élete is.

Tudvalévő, hogy nemcsak művész, de diplomata is volt, s jelentős sikereket tudhatott magának ebben a minőségében. S nem véletlen mindez, hiszen igen jelentős műveltséget szerzett, aki öt nyelven beszélt, és kifogástalan, finom modora, kellemes stílusa elnyerte a legnagyobb uralkodók rokonszenvét is. Nagy tekintélynek örvendett azokban az udvarokban, ahol követként politikai feladatokat is végzett: francia, angol és spanyol honban. Rubens apja a neves felszabadító, Orániai Vilmos titkára volt, és a család csak halála után költözött vissza Antwerpenbe.
Jezsuita iskolában tanult, katolikus neveltetésben részesült, de jelentős érdeklődéssel a humanizmus iránt, majd 21 éves korában, tanulmányai befejezése után önállósodott.
Itáliai utazása során neves festőelődök képeit másolta, majd, Rómában nagy hatást tettek rá Michelangelo, Leonardo, Veronese és Caravaggio alkotásai. 1604-ben tért vissza Itáliába és elnyerte az olasz festők elől a megbízatást, a római Santa Maria Vallicella templom oltárképét. Így született meg a barokk egyik legjelentősebb alkotása, a Madonna a szentekkel és angyalokkal. Mellyel igen nagy hírnévre tett szert.

1608-ban anyja betegsége miatt hazatért, s Antwerpenben nagy műhelyt hozott létre, Németalföld helytartója, Albert főherceg udvari festője lett.

Életműve hatalmas, korának legbefolyásosabb alkotójaként főként vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képeket festett, de otthon volt a tájkép- és portréfestészetben is.
Művei a barokkra jellemző kirobbanó vitalitás és dús érzékiség hordozói, legyenek vallási, avagy világi motívumok, amit megjelenít. Erős, világító színek és mozgalmas jelenetek, ez az ő világa, színpadiasság és bőség, dús idomok.
Spanyolországban nemcsak diplomataként volt jelen Fülöp király udvarában, hanem kíváncsi mesteremberként is, Tiziano és Raffaello képei tettek rá mély benyomást a király óriási gyűjteményében.

Hazatértekor megnősült, egy gazdag polgárlányt vett feleségül, és nagy házat építtetett könyvtárral és műkincsgyűjteménnyel. Minthogy egyedül már nem bírt a megbízatásainak eleget tenni, festőműhelyében a segédek hada dolgozott, hatalmas képek születtek, melyek kompozícióját és legfőbb alakjait formálta ő, és az útmutatásai alapján a többiek fejezték be ezeket. Európa-szerte nevet szerzett, és uralkodók megrendelésére dolgozott, 1622-ben Medici Mária életéről szóló képekkel díszítette Párizsban a Luxembourg-palotát.

Felesége halála után diplomáciai színtereken és ügyletekben bontakoztatta ki tehetségét, hogy fájdalmát csillapítsa, magányát az új feleség, az elhunyt 16 éves unokahúga csillapított.
Utolsó korszakában képein a családi boldogság és megnyugvás képe dereng fel, öt gyermeke született ebből a kapcsolatból, az utolsó már az halála után jött a napvilágra.

.
2014. 05. 27.
NZS

Kapcsolódó anyagok

Idegenség és idegen nyelv az Érkezés című filmben

Eosinophil granulomatosus polyangitis

Fulvesztrant: hosszú távú túlélés jó életminőséggel előrehaladott, endokrinérzékeny emlőrákban

Az adipokinom és a lipidparaméterek közötti összefüggések vizsgálata magyarországi elhízottakban

Paradigmaváltások korát éljük a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. Hol helyezkednek el ebben az SGLT2-gátlók?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.

Tovább


Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Tovább


„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Tovább


Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

Tovább


Barokk festőóriás