hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Százszorszépek pusztítása


Százszorszépek pusztítása

| |
 

2014. március 12., szerdán, nyolcvanöt éves korában meghalt Vera Chytilová, a cseh újhullám prominens képviselője, világhírű filmrendező.

A rendezőnő filmjeiben, hasonlóképpen, mint Forman és Menzel művészetéhez, amatőr szereplőkkel dolgozott, megteremtvén ezáltal egy sajátos valósághű, esetlegességet és spontaneitást sugárzó világot. A cseh újhullám jellemzője, az irodalmi hagyományoknak megfelelően, hogy szürrealisztikus vonásokat mutat. Ez idő tájt alakul ki Chytilová jellegzetes szkeptikus alkotói hangvétele.

Filmjeit a szatirikus, kritikus, humoros látásmód jellemzi, amely éles és könyörtelen tükröt állított a korabeli társadalom és az emberi kapcsolatok elé. Több alkotása széleskörű társadalmi, szakmai vita tárgya lett. váltott ki. Chytilovát provokatív és filozofikus kérdéseket boncolgató alkotónak tartják, akinek filmjei megütközést keltettek a korábbi szocialista rendszer politikai vezető köreiben.

Az 1968-as prágai tavasz idején készített, és 1969-ben rövid időre a mozikba került filmje, A paradicsomi fák gyümölcseit esszük című alkotás után a politikai vezetés eltiltotta a filmezéstől. A kényszerű hallgatás után 1976-ban bemutatott Játék az almáért című filmje hatalmas sikert aratott, s ezzel a rendezőnő visszatért az alkotói porondra.

A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években forgatott filmjei - Panelsztori (1979), Elakadás (1981), Egy faun megkésett délutánja (1983), A bolond és a királynő (1987), Egyet ide, egyet oda (1988) ugyancsak jelentős és népszerű alkotások, úgy a szakma, mind a közönség körében.
Utolsó játékfilmjét, a Szép pillanatokat 2006-ban készítette.

A Százszorszépek

Chytilova 1966-ban, a rendkívüli sikert hozó, Százszorszépek című játékfilmjével került első ízben a cseh és a nemzetközi filmszakma látókörébe. Ez a szürreális alkotás egycsapásra nemzetközi hírnevet hoz számára. A film képi világa és formanyelve különleges: egyedi, metaforikus és mélyértelmű. A két főszereplő, két fiatal lány kijelenti, rosszak lesznek, akárcsak a világ. Csínyeik sorozata a film. A kavargó burleszkszerű jelenetek a pusztulás és romlás képeit vegyítik magukba, a főszereplő által elkövetett csínyek pedig az emberi bűnökre hajaznak. Chytilová észrevétlenül nyitja fel szemünket, a mi hallgatásunk, részvétlenségünk is oka lehet a pusztulásnak.

2014. 03. 12.


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Venczel Attila egy autonóm újrakezdő, aki az élete több területén is anakronisztikusnak számító eljárások felé fordult. Hagyományőrző fotográfiával foglalkozik, hagyományőrző lövészettel, és kézműves nyomdát üzemeltet

Tovább


Csecsemők a szeméttelepen

Diszfunkcionális családok: amikor több a torzulás, mint a szépség. Ahol a legjobb esetben is csak nő a gyerek, mint a gomba. „Mégis felnőttünk valahogy”, szokás mondani. Na igen, felnőttünk. Hiszen nő a gyerek, mint a futónövény, kapaszkodik a betonfal repedésein a fény felé.

Tovább


Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Tovább


A kézműves fotográfia

Különleges fotókiállítás nyílt Szentesen december 3-án a Tokácsli Galériában. A Fridrich János emlékkiállítás megidézi a régmúlt városi fényképészeinek világát, és bemutatja a régi technikák továbbélését is.

Tovább


Százszorszépek pusztítása