TARTALOM

 VISSZA

 


Százszorszépek pusztítása


Százszorszépek pusztítása

| |
 

2014. március 12., szerdán, nyolcvanöt éves korában meghalt Vera Chytilová, a cseh újhullám prominens képviselője, világhírű filmrendező.

A rendezőnő filmjeiben, hasonlóképpen, mint Forman és Menzel művészetéhez, amatőr szereplőkkel dolgozott, megteremtvén ezáltal egy sajátos valósághű, esetlegességet és spontaneitást sugárzó világot. A cseh újhullám jellemzője, az irodalmi hagyományoknak megfelelően, hogy szürrealisztikus vonásokat mutat. Ez idő tájt alakul ki Chytilová jellegzetes szkeptikus alkotói hangvétele.

Filmjeit a szatirikus, kritikus, humoros látásmód jellemzi, amely éles és könyörtelen tükröt állított a korabeli társadalom és az emberi kapcsolatok elé. Több alkotása széleskörű társadalmi, szakmai vita tárgya lett. váltott ki. Chytilovát provokatív és filozofikus kérdéseket boncolgató alkotónak tartják, akinek filmjei megütközést keltettek a korábbi szocialista rendszer politikai vezető köreiben.

Az 1968-as prágai tavasz idején készített, és 1969-ben rövid időre a mozikba került filmje, A paradicsomi fák gyümölcseit esszük című alkotás után a politikai vezetés eltiltotta a filmezéstől. A kényszerű hallgatás után 1976-ban bemutatott Játék az almáért című filmje hatalmas sikert aratott, s ezzel a rendezőnő visszatért az alkotói porondra.

A hetvenes évek végén és a nyolcvanas években forgatott filmjei - Panelsztori (1979), Elakadás (1981), Egy faun megkésett délutánja (1983), A bolond és a királynő (1987), Egyet ide, egyet oda (1988) ugyancsak jelentős és népszerű alkotások, úgy a szakma, mind a közönség körében.
Utolsó játékfilmjét, a Szép pillanatokat 2006-ban készítette.

A Százszorszépek

Chytilova 1966-ban, a rendkívüli sikert hozó, Százszorszépek című játékfilmjével került első ízben a cseh és a nemzetközi filmszakma látókörébe. Ez a szürreális alkotás egycsapásra nemzetközi hírnevet hoz számára. A film képi világa és formanyelve különleges: egyedi, metaforikus és mélyértelmű. A két főszereplő, két fiatal lány kijelenti, rosszak lesznek, akárcsak a világ. Csínyeik sorozata a film. A kavargó burleszkszerű jelenetek a pusztulás és romlás képeit vegyítik magukba, a főszereplő által elkövetett csínyek pedig az emberi bűnökre hajaznak. Chytilová észrevétlenül nyitja fel szemünket, a mi hallgatásunk, részvétlenségünk is oka lehet a pusztulásnak.

2014. 03. 12.


Kapcsolódó anyagok

A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget

Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Százszorszépek pusztítása