hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Utolsó fogás – A világ halak nélkül


Utolsó fogás – A világ halak nélkül

| |
 

Ökológus kutatóknak mai napig nem sikerült az élővilág teljes fajszámát meghatározni, a legtöbb vízi élőhelyekre vonatkozó becslés közel 1 000 000 fajt becsül, amelynek döntő többsége az óceánhoz köthető (marine ecosystems). Az óceánokban található ökoszisztémáknak külön értéke, hogy rendkívül ellenállóak az invazív fajokkal szemben(1). A szárazföldi ökoszisztémák sokszor védtelenebbek, könnyebben sebezhetőbbek.

Habár a skálafüggetlen topológiát mutató „vízi-tápláléklánc" rendkívül kifinomult kapcsolatokkal és robusztussággal rendelkezik, az elmúlt ötven évben egyre intenzívebbé váló tengeri halászat felelőtlenül túlhalászta a halállományt, és számos tengeri halfaj (e.g. Hoplostethus atlanticus, Dissostichus eleginoides, Anoplopoma fimbria, Gadus morhua stb. ) tenyészállománya drasztikusan lecsökkent. A pusztítás mértéke már az élelmiszerbiztonságot (food security), számos más élőlényt, illetve a teljes ökoszisztémát - benne az embert - is veszélyezteti.

A film rámutat, hogy a fenékhálós halászat, az irreálisan magas halászati kvóták és az illegális túlhalászat ijesztő változásokat okozott a tengeri élővilágban. Az egyes fajok populációs méretének meghatározása nehéz feladat, de a modellek alapján készült becslések egyetértenek abban, hogy számos halfaj állománya 60-90%-kal csökkent az elmúlt években(2,3,4). A túlhalászat feltehetően fokozza a klímaváltozást, amely pedig az óceánok savasodásához vezet (5). A folyamatban a korallzátonyok ijesztő mértékű pusztulása is jelentős tényező.

Részlet a filmből:



A film a túlhalászat összetett kérdéskörét számos szempontból megvizsgálja (ökológia, környezetjog, élelmiszerbiztonság, kriminalisztika, környezetpolitika, etc.), de nem említi az ismert és hasonlóan súlyos problémát a halak szervezetében található káros exogén vegyi anyagok felhalmozódását, illetve a Csendes Óceánon található Pacific Trash Vortex-et, amely közel két Texas-államnyi műanyag "szemétsziget". A tengereken úszó közel 100 millió tonna műanyag szemét évente közel egymillió madár pusztulásának közvetlen okozója.

A „Bolygónk határai” (Planetary Boundaries) (7) című Nature közlemény megállapítása szerint a klíma, biodiverzitás és termőföld területén már irreverzibilis folyamatok és károsodások dokumentálhatóak. Az óceánok savasodása, a foszfor-és nitrogénciklus, illetve kémiai szennyezés vonatkozásában pedig "vakon repülünk", mivel megfelelő protokollok és mérések hiányában nincs reális képünk a helyzetről. Egyes vélemények szerint már jelentősen túlléptük a bolygónk adta "egészséges" biokémiai kereteket. A rendszer összetettsége miatt az ökológiai mellett a humánegészségügyi implilációkat is nehéz térképezni, hiszen az ökológiai immunológia csak most kibontakozó tudományág.

Magyarországon is aktuálisak a vízi-élővilágra vonatkozó kérdések, hiszen a hazánkban is található tőzeges, lápos és mocsaras élőhelyek jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, elpusztulásuk számottevő széndioxid-kibocsátással járhat. Másrészt pedig a Duna-menti vízgazdálkodás és a Balaton kapcsán a gázlómadarak védelme kiemelt kérdés.

A film kiáltványként is értelmhezhető, hiszen nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU által proponált elővigyázatossági elv, mindössze retorika. Az alkotás minden felelős gondolkodó és vásárló ember számára ajánlható.


Brys Zoltán
Lege Artis Medicinae

Hivatkozások:
1. Stachowicz, John J., Heather Fried, Richard W. Osman, and Robert B. Whitlatch. 2002. BIODIVERSITY, INVASION RESISTANCE, AND MARINE ECOSYSTEM FUNCTION: RECONCILING PATTERN AND PROCESS. Ecology 83:2575–2590.Allan, J David; Abell, Robin; Hogan, Zeb; Revenga, Carmen; Taylor, Brad W; Welcomme, Robin L; Winemiller, Kirk (2005) Overfishing of inland waters. BioScience, 5 December.

2. Costello, Christopher; Gaines, Steven D; Lynham, John (2008). "Can Catch Shares Prevent Fisheries Collapse?". Science 321 (5896): 1678–1681. Retrieved 2012-05-01.

3. Moustakas, A; Silvert, W; Dimitromanolakis, A (2006). "A spatially explicit learning model of migratory fish and fishers for evaluating closed areas" (pdf). Ecological Modelling 192 (1–2): 245-258. Retrieved 2012-05-01.

5. Climatide - http://climatide.wgbh.org/2011/04/after-overfishing-climate-change/

6. Beszámoló a Jövő Nemzedékek Országyűlési Biztosának 2010.évi tevékenységéről

7. Rockstrom J, Steffen W, Noone K, Persson A, Chapin FS 3rd, Lambin EF, et al. A safe operating space for humanity. Nature 2009;461:472-5.

Kulcsszavak

fenntartható fejlődés, túlhalászat, ökológia

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Fenyegető klímaváltozás

Szél Ágoston rektor személyes meghívására tartott előadást Áder János köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem Szent-Györgyi termében a medikusoknak. A közelmúltban megrendezett párizsi klímacsúcs jegyében, az elnök előadásában többek között, az ott elhangzott információkat összegezte.

Tovább


NIWA: 400ppm feletti légköri szén-dioxid-szint

Először mértek 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet az új-zélandi Északi-sziget déli csücskében lévő Baring Head-i tisztalevegő-megfigyelő állomás műszerei - jelentették be az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) szakemberei.

Tovább


Korallfehéredés pusztít a Chagos-szigetek körüli tengeri rezervátumban

Súlyos károkat okozott a korallfehéredés a Brit Indiai-óceáni Területen fekvő Chagos-szigetek környékén elterülő korallzátonyon.

Tovább


Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.

Tovább


Utolsó fogás – A világ halak nélkül