hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Klímaváltozás és a Nyugat-Nílusi láz?


Klímaváltozás és a Nyugat-Nílusi láz?

| |
 

1976 óta 30 új, korábban ismeretlen fertőző betegség jelent meg a világban, és több régóta ismert kór, mint a malaria, a cholera vagy a Nyugat-Nílusi láz prevalenciája is növekedett. A WHO 2003-as jelentésében így fogalmaz: „a fertőző betegségek terjedésének változása valószínűleg a klímaváltozás következménye”.

A Harvard University kutatóorvosa, Paul Epstein szerint az instabil klíma jelentős szerepet játszik a járványok terjedésének megváltozásában. Sok fertőző betegség kórokozóinak elsődleges gazdái a hőmérsékleti változásokra rendkívül érzékeny gerinctelen állatok, pl. szúnyogfélék. A csípősszúnyogokfélék köztesgazda szerepe a malaria, a sárgaláz, a Dengue-láz és a japán encephalitis és a Nyugat-Nílusi láz terjesztésében régóta ismert.

Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy a klímaváltozás szerepet játszott a Nyugat-Nílusi láz észak-amerikai prevalenciájának jelentős emelkedésében. A Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint az USA-ban az elmúlt hét évben 29,475 regisztrált beteg közül 1082 vesztette életét a betegségben, míg 2002 előtt a Nyugat-Nílusi vírusfertőzések száma elenyésző volt.

West Nile virus

Hazánkban az 1969 óta ismert vírust 1972-ben izolálták, a két legfontosabb köztesgazdája a dalos szúnyog (Culex pipiens pipiens) és a foltos szúnyog (C. modestus).Az Országos Epidemiológiai Központ 2008-ban 100 000 lakosra 19 bejelentett Nyugat-Nílusi vírusfertőzést regisztrált, az előző évekre nincs adatunk.

Az ÁNTSZ Nyugat-Nílusi lázra vonatkozó tájékoztatása szerint a láz a fertőződéstől számított 2. és 14. nap között jelenik meg, az idegrendszeri tünetek kezdetéig három hét telhet el, a lappangási idő immunbetegségben szenvedők esetében hosszabb is lehet. A fertőzött személyek kb. 80%-a tünetmentes marad, a fennmaradó 20%-nál többnyire láz, fejfájás, izom- vagy izületi fájdalmak, ritkán émelygés, hányás, hasmenés, köhögés, torokfájás, kötőhártyagyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, gyermekeknél maculopapulosus, illetve roseola-szerű bőrkiütés jelentkezik. A betegség 1-2 hét alatt lezajlik, ritka szövődményként hepatitis, pancreatitis és carditis, illetve többszáz vírusfertőzött személy közül egyben meningitis vagy encephalitis alakulhat ki.



További kutatásokra van szükség, hogy a Nyugat-Nílusi láz terjedését a klímaváltozás tükrében értékelhessük. Egyelőre az is megválaszolatlan kérdés, hogy Magyarországon ténylegesen mely fajok közvetítik a fertőzést. Észak-Amerikában a dalos szúnyog és házi szúnyog hibridjeiből kialakul egy olyan harmadik populáció is, amely szívesen tartózkodik mind a madarak, mind az ember környezetében és így hídvektor szerepet töltenek be, vagyis átvihetik a fertőzést egyik fajról a másikra. Ugyanakkor a Nebraska és Colorado államban a 2003-as rendkívül magas prevalencia okai még nem ismertek.


eLitMed.hu

Brys Zoltán

Források:

Csípőszúnyog vektorral terjedő fertőző betegségek Európában és Magyarországon II.Epinfo 15. évfolyam 36. szám 417-420p

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: Tájékoztató a Nyugat-Nílusi vírus okozta fertőzésekről 2008.11.04

Centers for Disease Control and Prevention - West Nile virus data

Physicians for Social Responsibility weboldal


Kulcsszavak

Nyugat-Nílusi láz, klímaváltozás

Kapcsolódó anyagok

Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2016

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Klímaváltozás és a Nyugat-Nílusi láz?