hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kapitalizmus vagy fenntarthatóság



| |
 

Az idén ötödik alkalommal megrendezett „Cégek a fenntartható fejlődésért” konferencián a résztvevők a változás és változtatás jegyében gyűltek össze, ám a javasolt irányok egyelőre széttartóak. Úgy tűnik, a közös cselekvéshez még további egyeztetésekre van szükség.

"A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről." (wikipedia)

Láng István (akadémikus) előadásában a fenntartható fejlődés és a profit összeegyeztethetőségét kérdőjelezte meg. Meglátása szerint csak egy etikus, főként helyi piacokon megvalósuló, ellenőrzött gazdaság kompatibilis a fenntarthatóság eszméjével. Habár eleddig nem sikerült a világot fenntartható pályára állítani, a világ népességének drasztikus emelkedése, a talaj- és olajcsúcs miatt sürgető változtatásokra van szükség. Akadémikus összefoglalta a fenntarthatóság fogalmának alakulását, történetét és röviden ismertette az EU és Magyarország Fenntarthatósági Stratégiáját, melyből a humán dimenziót hiányolta.

Kerekes Sándor (rektorhelyettes) több logikai ellentmondásra hívta fel a figyelmet a pénz világában. A kapitalista szempontból „felesleges” 4 milliárd szegényre, akik se nem termelők se nem fogyasztók, emiatt nehezen kezelhetőek a piacgazdaság világában, úgy szintén az önkéntes és családon belül végzett munka értéke nem jelenik meg a jelenlegi rendszerben. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a tőzsdén a résztvevőknek lehetőségük nyílik több búzát vásárolni, mint amennyi a világon létezik, illetve egyáltalán termelhető. Az ISO konténer segítségével lezajlott logisztikai forradalom egy abszurd és sokszor értelmetlen gazdasági és mindennapi valóságot teremtett, ahol az emberi értékek errodálódtak. Anglia példáján keresztül mutatta be a GDP használhatatlanságát, hiszen a szigetországban rendkívül magas a stressz, az érdektelenség a végzett munka iránt és magas a bizalmatlanság szintje is. Mindez nem tükröződik a mutatóban. Az előadás végén a hazánkban várható „demográfiai cunami” (mikoris a Ratkó-korszak gyermekeiből lesznek az idősek) veszélyeire hívta fel még a figyelmet.

Pataki György (egyetemi docens) a kapitalista rendszer és a társadalmi felelőségvállalás inkompatibilitását mutatta be. Mind hazánkban, mind az Egyesült Államokban a kommunikációjukban a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránt leginkább elkötelezett vállalatok követik el a legtöbb ilyen irányú jogsértést. Ez szemléletesen mutatja, hogy a gazdasági logika maga alá gyűri a természeti és társadalmi érdekeket. Az alternatív kapitalista kezdeményezések mindegyikét deradikalizálta és „felfalta” a rendszer, ahogy összes kritikáját is.

Ennek tükrében a kutató megkérdőjelezi a CSR jelentések hatékonyságát és szerepét. A multinacionális vállalatok a globalizált kapitalizmus rendszeréből adódó kényszerpályán mozognak, ezért csak rendszerszintű változtatás hozhat eredményt.

Fülöp Sándor (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa) a mozgásszintek közötti dinamikáról beszélt előadásában. Az egyén sokszor „felfelé” a cégvilág és az állam felé „mutogat”, míg a vállalatok és állami vezetők pedig az egyén felelősségét hangoztatják. A „Planetary Boundaries” jelentés adataira támaszkodva kiemelte, hogy három szektorban (klíma, biodiverzitás, termőföld) már a veszélyes zónában tartózkodunk, és irreverzibilis folyamatok nem a jövőben, hanem a jelenben zajlanak.

Fülöp Sándor a jelenlegi problémák jövőbe történő kitolásának, illetve az egyes problémákra történő lokális fokuszálást látja jelentős akadályozó tényezőnek az egyéni pszichodinamikában. Mindazonáltal esélyt lát az elmozdulásra, főként az emberi kapcsolatok dehierarchizálódása, az egyenrangú és folyton változó emberi kapcsolatok, hálózatok új rendszerében, amely sokkal inkább „női” gondolkodást kíván, így talán ez az évszázad a Nők évszázada lesz. A közösségi részvétel adta cselekvési lehetőség is jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban.

Ruzsa Ágota a szemléletváltás szükségességét és nehézségeit ecsetelte előadásában, a kockázatvállalással járó bizonytalanságot és izgalmakat valamint az „én tudom”-tól, az ismeretlenek (unknowns) közös felfedezésének útját találja fontosnak. Számtalan rendkívül ígéretes magyar és nemzetközi fogalmat, kutatást ismertetett: a közösségi tanulás, a conversational leadership, a self-organizing systems, a tacit tudás valamint az élő vállalat (living comapny, Arie de Geus) példáin keresztül érzékletesen prezentálta a változás csoportszintű jellegét.

Több cég (Magyar Posta, ElectroLux, British Telecom, Főgáz, Microsoft) is bemutatta az általuk szerencsésnek talált megoldásokat, illetve a Követ Egyesület és a BOCS alapítvány is teret kapott az előadások sorában.

eLitMed.hu

Kapcsolódó anyagok

A random variancia mint karcinogén tényező?

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Kapitalizmus vagy fenntarthatóság