Ökológia

Mélyszegénység és kirekesztés az EU-ban

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Hétfőn Budapesten is ünnepélyesen megnyitották a Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évének magyarországi programját. A Millenáris Jövő Háza csarnokában tartott rendezvényen Herczog László szociális és munkaügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalomban a gyermekek a legkiszolgáltatottabbak, ezért különös felelősséggel kell viszonyulni hozzájuk. Magyarországon a népesség 12%-a, körülbelül 1,2 millió ember él mélyszegénységben. A létminimum alatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szolnok vagy Somogy megyében is sokan élnek, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet. A gyermekek élelmezése is sok 1helyütt gondot okoz. Gyakran előfordul, hogy csak egyszer étkeznek naponta, azt is az iskolában. A szaktárca szerint a probléma leggyakrabban a képzetlenségből fakad, ezért Herczog László szerint nem segélyezésben, hanem komplex programokban kell keresni a megoldást. „Egyidejűleg kell munkahelyekhez segíteni a hátrányos helyzetűeket, a szegényeket, hozzáférhetővé kell tenni a szolgáltatásokat, és meg kell oldani a lakhatási problémákat” – fogalmazott a szociális és munkaügyi miniszter. De nem csak itthon vannak sokan azok, akik hónapról hónapra tengődnek. Az Unióban a legfrissebb adatok szerint a lakosság 16%-a, vagyis mintegy 20 millió ember a szegénységi küszöb alatt él. Az Európai Uniónak kötelezettsége a gyermekek iránt, hogy a diákok is megszerezhessék a tudást, amellyel később munkába állhatnak, a munkanélküliek többsége ugyanis a szakképzettség nélküliek köréből kerül ki. A szegénység okai között szerepel a kirekesztettség is, ennek felszámolását már az óvodákban meg kell kezdeni. Anne Degrand-Guillaud, az európai év uniós koordinátora arról beszélt, hogy 2020-ig 20 millióval szeretnék csökkenteni a szegények számát az EU-ban, ahol jelenleg minden hatodik ember a létminimum alatt él. A szolidaritás és a társadalmi igazságosság fogalmát vissza kell emelni a köztudatba, ennek keretében kell küzdeni a munkanélküliség és a gazdasági válság ellen. Kocsis István, a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője szerint 2000-ben Lisszabonban arról határoztak az unió vezetői, hogy 18-ról 10%-ra kell csökkenteni a szegénység arányát a társadalomban, ám ezt nem tudták teljesíteni. A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében programjaik megvalósítására a helyi közösségek pályázhatnak. A szociális szempontokat kellene előtérbe helyezni a szakpolitikában és az állami költségvetésben, hogy a szolidaritás elve érvényesüljön. A rendezvényen elhangzott kerekasztal-beszélgetésen a szegénység szószólói és a szociális szakemberek folytattak párbeszédet. A gyerekek és gyerekes családok szegénysége (Szvoboda Zoltánné és Bass László), lakhatási problémák (Majorné Rugyai Éva és Gyuris Tamás) és romákat érintő diszkrimináció (Kiss Csabáné és Szuhai Péter) mellett szóltak személyes élményeikről és szakmai szempontokról. Forrás: LEF https://www.szegenysegellen.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei