TARTALOM

 VISSZA

 


A magyar lápok védelmében


A magyar lápok védelmében

| |
 

Fülöp Sándor dr., a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa komplex kormányzati intézkedések sürgős megtételét látja indokoltnak a hazai lápok védelme érdekében. Az ombudsman megállapításait és javaslatait állásfoglalás tervezetben hozta nyilvánosságra, annak érdekében, hogy széleskörű szakmai egyeztetés induljon meg a lápok védelmének megteremtése érdekében.

Magyarország területének valamikor több mint egy százaléka volt láp. Mára egykori lápjaink kilencvenhét százalékát lecsapoltuk, a lápot éltető és fennmaradásához nélkülözhetetlen vizet elvezettük. Ezzel elvesztettük gazdag és egyedi élővilágukat. A tőzeges, lápos élőhelyek jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, elpusztulásuk számottevő széndioxid-kibocsátással jár. Ennek következtében természetvédelmi értékükön túlmenően, az éghajlatváltozásban betöltött szerepük miatt is kiemelt védelmet érdemelnek.

A környezetvédelmi ombudsman a még meglévő lápok megóvása érdekében vizsgálatot folytatott, melyben részletesen elemezte a jogi kérdéseket, a lápokat fenyegető veszélyeket, és a hatósági gyakorlatot. Az ombudsman megállapította, hogy a lápoknak mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során a jelenleginél magasabb szintű védelmét kell biztosítani.

A vizsgálat tapasztalatai alapján a hatósági szervezetrendszer a jelenlegi feltételekkel nem képes eleget tenni védelmi kötelezettségének. Nagyon lassan halad ugyanis a lápterületek felmérése és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Az országban számos olyan terület található, amely lápnak tekinthető, de ilyen minőségét még nem állapította meg hatósági határozat. Ebből következően nem, vagy csak igen nehezen tudja a hatóság érvényesíteni a természeti védettséget, az azzal járó korlátozásokat, tilalmakat. A lápok elpusztítása, megszüntetése így sok esetben szankció nélkül maradhat.


(Merzsei mocsár bemutatása képekben)

A bejegyzések elhúzódása helyrehozhatatlan természeti következményekkel járhat, az állam tehát nem teljesíti az egészséges környezethez való jogból fakadó intézményvédelmi kötelezettségét.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor sérti a vállalkozói, tulajdonosi érdekeket és a jogbiztonságot is: az érintettek nem értesülnek előre arról, hogy egy adott területen – potenciálisan – lápnak minősülő élőhely található. Ennek ténye sokszor csak az adott lápot is érintő beruházás engedélyezési eljárása során derül ki, s teszi adott esetben megvalósíthatatlanná a tervezett beruházást.

A lápok létét leginkább veszélyeztető tényezők a lápok területéről történő vízelvezetés, a hagyományos gyepgazdálkodás megszüntetése, a bányászat, különösen a tőzegbányászat, a tűzesetek, a környezetszennyezés (a talajból bemosódó és a csapadékvízzel bejutó nitrogén és foszfor), erdőtelepítés, a láperdők erdőgazdasági célú telepítése. Ezekkel szemben a jogi szabályozás nem biztosít megfelelő védelmet, mivel a vízügyi, illetve a bányászati érdekeket helyezi előtérbe.

Magyarország új alkotmánya magasabb szintű oltalmat követel meg. Az alaptörvény egyik legelőremutatóbb vállalása és célkitűzése ugyanis a jövő nemzedékek védelme érdekében a természeti erőforrások megóvása. Ennek következtében más alapjogokkal, illetve alkotmányos értékekkel való ütközés esetén az egészséges környezet védelmének és a jövő nemzedékek érdekeinek kiemelt védelmet kell biztosítani.

Az ombusban szerint tehát felül kell tehát vizsgálni a jogi szabályozást, biztosítani kell a hatóságok hatékony működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, meg kell teremteni a lápok kijelölésének, a védelmet szolgáló védőövezetek kialakításának, az adminisztratív akadályok (díjfizetési kötelezettség) lebontásának szabályait, továbbá meg kell alkotni a lápok kezelési terveit. Ugyancsak nélkülözhetetlen a vízügyi szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy a vízjogi engedélyezés során hangsúlyosan érvényesüljenek a természetvédelmi követelmények.

Az állásfoglalást a beérkezett vélemények figyelembevételével fogja véglegesíteni Fülöp Sándor, s akkor fordul ajánlásaival a kormányhoz.

Az állásfoglalás tervezet letöltése: [PDF; 253 Kbyte]

Forrás: Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatala


Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


A magyar lápok védelmében