TARTALOM

 VISSZA

 


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára

| |
 

A gyermekek kognitív fejlődését az első öt év során hátrányosan befolyásolhatja, ha az anya a terhesség alatt szennyezett levegőjű városban élt. A Columbia Center for Childrens Environmental Health (CCCEH) által támogatott, Krakkóban végzett kutatás, amelynek eredményeit az Environmental Health Perspectives-ben közölték, megerősíti egy korábbi, New Yorkban végzett vizsgálat eredményeit.

A kutatók azt találták, hogy azok a gyerekek, akik magzati korban viszonylag magas koncentrációban találkozhattak policiklusos aromás szénhidrogénekkel (a terhesség alatt az anya által belélegzett szennyezett levegő útján), szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el egy logikai képességeket és intelligenciát mérő teszten 5 éves korukban, mint szerencsésebb társaik.

A policiklusos aromás szénhidrogének a leggyakoribb szerves szennyezőanyagok közé tartoznak, és főként a járművek, a fűtés és az erőművek által használt fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kerülnek a levegőbe. A vegyületcsoportba karcinogén, mutagén és teratogén hatású molekulák is tartoznak.

Frederica Perera, a cikk egyik szerzője és a CCCEH egyik vezetője szerint az eredmények különösen aggasztóak annak fényében, hogy a Föld lakóinak egyre nagyobb hányada él iparosodott városokban.

A prospektív kohorsztanulmányba 214 gyermeket vontak be, akik 2001 és 2006 között születtek Krakkóban, egészséges, nemdohányzó nők gyermekeként. A terhesség alatt az anyák az egészségi állapotukkal és életmódjukkal kapcsolatos kérdőívet töltöttek ki, és mindegyikük 48 órán keresztül viselt egy hátizsákban hordozható, kisméretű légszennyezettség-mérő készüléket, amelynek segítségével megbecsülhető volt a policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációja a magzat környezetében (az értékek 1,8 és 272,2 ng/m3 közt változtak). Szüléskor pedig az anyától és/vagy a köldökvérből vett mintákban is megvizsgálták a szennyezőanyagok koncentrációját.

A gyermekeket 5 éves korukig rendszeresen megvizsgálták, 5 éves korukban pedig Raven-féle Színes Progresszív Mátrix teszttel mérték fel nemverbális logikai gondolkodásuk érettségét és az intelligenciájukat. Különböző környezeti faktorok, például a passzív dohányzás és az anya iskolai végzettségének figyelembevétele után a kutatók azt találták, hogy azok a gyermekek, akik a magzati fejlődés során a mediánértéknél (17,96 ng/m3) alacsonyabb légszennyezettségnek voltak kitéve, átlagosan 3,8 ponttal magasabb eredményt értek el a tesztben, mint azok, akik szennyezettebb levegőjű környezetben fejlődtek.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Environ Health Perspect. 2010 Apr 14. [Epub ahead of print]



Kulcsszavak

policiklusos aromás szénhidrogének, légszennyezettség, IQ, magzati fejlődés

Kapcsolódó anyagok

A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség diagnosztikájában

A trephined-szindróma - egy alulbecsült és kevéssé értett komplikáció dekompresszív craniectomia után

Nasocranialis fistulák zárása „káddugó” technikával és többrétegű rekonstrukcióval

A légszennyezettség a szívroham leggyakoribb oka

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára