hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Zombor vállalta a postás szerepét


Zombor vállalta a postás szerepét

| |
 

Eljuttatja a kormánynak a szakdolgozók 12 pontját és nyílt levelét – ennyit ígért mindössze az egészségügyért felelős államtitkár annak a háromezer ápolónak és szakasszisztensnek, akik az ország valamennyi megyéjét képviselték a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) idei nagygyűlésén a budapesti Syma Rendezvényközpontban. A gyűlésen - amelyhez hasonlót 2008-ban és 2012-ben is szerveztek - kiderült, megduplázzák az otthonápolási szolgálatok vizitdíját, és már jövőre bevezetnék a szakdolgozói életpályamodellt, amit korábban csak 2018-ra ígértek. A kamara bruttó ötven ezer forintos, azonnali béremelést kért valamennyi szakdolgozónak, erre azonban nem tudott ígéretet tenni az államtitkár.


fotó: Manek Attila



Igyekszem az ígéreteket kihagyni, de a legjobb tudásom szerint és igazat mondva tájékoztatni Önöket – mondta Zombor Gábor, aki egyetértett azzal a 12 ponttal, amelyben a kamara elnöksége összefoglalta, „mit kíván a magyar szakdolgozó”, és amelyet dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke ismertetett a nagygyűlésen. Ebben többek között olyan ágazati stratégiát sürgetnek, amely érdemben javít a szakdolgozók munka- és életkörülményein. Életpályamodellt, a bértárgyalások megkezdését, és annak szektor semleges megvalósítását azonnal elvárnák a kormánytól.

Utasítást kaptak a miniszterelnöktől a szociális és egészségügyi szakdolgozói életpályamodell azonnali kidolgozására, amit néhány hónapon belül letesz a döntéshozók asztalára az államtitkárság – mondta Zombor Gábor. Az államtitkár egyébként már tavaly is az idei év második felére ígért kidolgozott ágazati életpályamodellt, azonban annak megvalósítását még néhány héttel ezelőtt is csak 2018-ra tervezték, ezzel szemben a mai nagygyűlésen azt mondta, már jövőre bevezetésre kerülhet.

A bértárgyalások megkezdését javasolni fogja a kormánynak – fogalmazott Zombor, de hozzátette azt is, az azonnali béremelésről csak a kormány dönthet, erre ő nem tehet ígéretet. Ezzel reflektált a MESZK azon követelésére, amelyben haladéktalan, bruttó 50 ezer forintos béremelést kértek valamennyi szakdolgozónak. Hozzátette azonban, hogy a szektor semleges béremelés első lépése már jövőre megvalósulhat, amikor a háziorvosi praxisok további 130 ezer forintos fix díj emelést kapnak, ezt a körzeti ápolók bérének emelésére kell fordítaniuk. Hogy a pénz valóban a szakdolgozókhoz kerül, azt a praxisoknak a munkaszerződések bemutatásával kell majd igazolniuk.

Akár 30 százalékkal is emelkedhet a több műszakban dolgozók fizetése, ha áprilisban a kormány elfogadja az államtitkárság javaslatát a 2009-ben befagyasztott mozgóbérek rendezésére, ami korrelál a MESZK 12 pontjában megfogalmazottakkal. Igaz, ez az intézkedés a járóbeteg-szakellátásban, vagy az alapellátásban foglalkoztatottak számára nem jelent növekményt. Nem reagált azonban Zombor Gábor arra a felvetésre, amely a szakdolgozói bértábla hosszú távú rendezését szorgalmazná úgy, hogy annak alapja a mindenkori minimálbér és diplomás minimálbér legyen, olyan szorzókkal, amelyek figyelembe veszik a munkában töltött évek számát és a szakképzettséget. A jelenlegi bértábla mindössze 3500 forintos fizetésemelést biztosít háromévente az egészségügyben dolgozóknak.


Jön az új helyettes államtitkár


Megüresedik az államtitkárságon az egyik helyettes államtitkári pozíció, így aktuális lehet a MESZK óhaja, amely felelős, a 100 ezer fős szakdolgozói kart felelősen képviselő személy kinevezését sürgette – mondta Zombor Gábor. A kérdés azért is időszerű, mert a két évvel ezelőtt országos vezető ápoló, Bagosi Gabriella státusza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) átszervezésével megszűnt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetője, Ónodi-Szűcs Zoltán egyébként azzal indokolta a pozíció felfüggesztését, hogy az új szervezet kizárólag fenntartói feladatokat lát el, módszertani kérdésekkel nem foglalkozik.

Lapunknak Zombor Gábor azt nem árulta el, hogy a két helyettes államtitkára közül – Páva Hanna és Beneda Attila – közül melyik távozik, de vélhetően az alapellátási törvény kidolgozásában aktívan résztvevő Benedától nem most fognak megválni, amikor gőzerővel folyik az új jogszabály előkészítése, amelynek kodifikált változatát áprilisban kívánják a kormány elé terjeszteni.

Államtitkári támogatással kerül a kormány asztalára az a kamarai követelés is, amelyben országos, egységes cafetéria-rendszert, és a közösségi közlekedés támogatását kérik valamennyi szakdolgozó számára. Hamarosan egyeztetések kezdődnek a MESZK és a minisztérium között a kompetenciakörök tisztázására, amelyeket jogszabályba foglalnak.

Duplájára emelik az otthonápolási szolgálatok díjazását – felelte kérdésre az államtitkár. Erre a büdzséből négymilliárd forint jutott évente, egy vizitért most mindössze 3380 forintot kapnak az otthoni szakápolásban dolgozók, utazási és egyéb költségeiket nem térítik. A díjat három évvel ezelőtt emelték utoljára, 180 forinttal. Egy másik kérdés a védőnők helyzetének rendezését firtatta, amire az államtitkár kifejtette, intenzíven tárgyalnak a védőnői szervezetekkel, a védőnők új státuszt és funkciókat kapnak. Nagyobb garanciát jelentő fenntartóváltáson is gondolkodnak az államtitkárságon, de ebben”csak a védőnők véleménye számít” – szögezte le Zombor.


Nem tartanak ránk igényt


Miközben a kórházak nem termelhetnek veszteséget, a döntéshozók nem a HBCS-t korrigálják, hanem létszámstopot rendelnek el az intézményekben, úgy, hogy a szakdolgozók száma nem felel meg a minimumfeltételeknek sem, az ápolók heti 60-70 órát dolgoznak a minimálbért alig meghaladó fizetésért. Az orvoshiány miatt messze túl kell lépniük a szakdolgozói kompetenciákat, az aneszteziológiai szakasszisztensek például távfelügyelettel vagy orvosi felügyelet nélkül kénytelenek ellátni a betegeket a műtétek alatt, mindezért pedig a felelősséget is vállalniuk kell – számolt be a nagygyűlésen dr. Király Edit, a MESZK tagozatokért felelős általános alelnöke.


fotó: Manek Attila




Újra itt vagyunk, mert a kormány nem látja, nem hallja, nem érti, vagy nem akarja látni, hallani és érteni a problémáinkat – mondta előadásában Irinyi Tamás a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika osztályvezető ápolója. A betegellátásból 15-20 ezer szakdolgozó hiányzik, ráadásul az egészségügyi szakoktatás rendszerét ötletszerűen és átgondolatlanul alakítgatják, ennek eredményeként egyre több olyan kolléga kerül az intézményekbe, aki alkalmatlan a betegek ellátására. A munkában használt eszközeik elavultak, rosszak, de leginkább nincsenek, így aztán senki nem mondhatja, hogy a szakdolgozók pazarolnának, mert nincs mit. „Mi itt szeretnénk gyógyítani, de a kormány erre nem tart igényt, segédmunkási tevékenységgé degradálódott a szakdolgozói hivatás” – mondta Irinyi Tamás, hozzátéve, százezer forintos béremelésért cserébe a szakdolgozók vállalják, hogy nem hagyják el Magyarországot, és nem fogadnak el hálapénzt.

Tanulságos és inspiráló három órát töltött a szakdolgozókkal – foglalta össze az államtitkár búcsúzóul a közönségnek, majd átvette a szakdolgozók 12 pontját és nyílt levelét Balogh Zoltántól.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-03-21


Kulcsszavak

életpályamodell, szakdolgozó, MESZK, nagygyűlés

Kapcsolódó anyagok

Ahány szakma, annyiféle feladat

Beszámoló az Egészségügyi Szakdolgozók II. Országos Alapellátási Konferenciájáról

Elismerő oklevelek a Szociális Munka Napján

Versenyben a Mester címért

A jól képzett szakember nélkülözhetetlen

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az év orvos írója és költője 2018 – pályázat

Pályázatot hirdet az Irodalmi Rádió Az év orvos költője, valamint Az év orvos írója cím odaítélésére. A pályázaton orvos, illetve egészségügyi végzettséggel rendelkezők, egészségügyi intézményben dolgozók vagy egyéb egészségügyi munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Versekkel és novellákkal lehet pályázni. Az eredményeket az Irodalmi Rádió felolvasóest-sorozatának keretében teszik közzé 2018. szeptember 15-én.

Tovább


Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Zombor vállalta a postás szerepét