TARTALOM

 VISSZA

 


Zombor vállalta a postás szerepét


Zombor vállalta a postás szerepét

| |
 

Eljuttatja a kormánynak a szakdolgozók 12 pontját és nyílt levelét – ennyit ígért mindössze az egészségügyért felelős államtitkár annak a háromezer ápolónak és szakasszisztensnek, akik az ország valamennyi megyéjét képviselték a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) idei nagygyűlésén a budapesti Syma Rendezvényközpontban. A gyűlésen - amelyhez hasonlót 2008-ban és 2012-ben is szerveztek - kiderült, megduplázzák az otthonápolási szolgálatok vizitdíját, és már jövőre bevezetnék a szakdolgozói életpályamodellt, amit korábban csak 2018-ra ígértek. A kamara bruttó ötven ezer forintos, azonnali béremelést kért valamennyi szakdolgozónak, erre azonban nem tudott ígéretet tenni az államtitkár.


fotó: Manek Attila



Igyekszem az ígéreteket kihagyni, de a legjobb tudásom szerint és igazat mondva tájékoztatni Önöket – mondta Zombor Gábor, aki egyetértett azzal a 12 ponttal, amelyben a kamara elnöksége összefoglalta, „mit kíván a magyar szakdolgozó”, és amelyet dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke ismertetett a nagygyűlésen. Ebben többek között olyan ágazati stratégiát sürgetnek, amely érdemben javít a szakdolgozók munka- és életkörülményein. Életpályamodellt, a bértárgyalások megkezdését, és annak szektor semleges megvalósítását azonnal elvárnák a kormánytól.

Utasítást kaptak a miniszterelnöktől a szociális és egészségügyi szakdolgozói életpályamodell azonnali kidolgozására, amit néhány hónapon belül letesz a döntéshozók asztalára az államtitkárság – mondta Zombor Gábor. Az államtitkár egyébként már tavaly is az idei év második felére ígért kidolgozott ágazati életpályamodellt, azonban annak megvalósítását még néhány héttel ezelőtt is csak 2018-ra tervezték, ezzel szemben a mai nagygyűlésen azt mondta, már jövőre bevezetésre kerülhet.

A bértárgyalások megkezdését javasolni fogja a kormánynak – fogalmazott Zombor, de hozzátette azt is, az azonnali béremelésről csak a kormány dönthet, erre ő nem tehet ígéretet. Ezzel reflektált a MESZK azon követelésére, amelyben haladéktalan, bruttó 50 ezer forintos béremelést kértek valamennyi szakdolgozónak. Hozzátette azonban, hogy a szektor semleges béremelés első lépése már jövőre megvalósulhat, amikor a háziorvosi praxisok további 130 ezer forintos fix díj emelést kapnak, ezt a körzeti ápolók bérének emelésére kell fordítaniuk. Hogy a pénz valóban a szakdolgozókhoz kerül, azt a praxisoknak a munkaszerződések bemutatásával kell majd igazolniuk.

Akár 30 százalékkal is emelkedhet a több műszakban dolgozók fizetése, ha áprilisban a kormány elfogadja az államtitkárság javaslatát a 2009-ben befagyasztott mozgóbérek rendezésére, ami korrelál a MESZK 12 pontjában megfogalmazottakkal. Igaz, ez az intézkedés a járóbeteg-szakellátásban, vagy az alapellátásban foglalkoztatottak számára nem jelent növekményt. Nem reagált azonban Zombor Gábor arra a felvetésre, amely a szakdolgozói bértábla hosszú távú rendezését szorgalmazná úgy, hogy annak alapja a mindenkori minimálbér és diplomás minimálbér legyen, olyan szorzókkal, amelyek figyelembe veszik a munkában töltött évek számát és a szakképzettséget. A jelenlegi bértábla mindössze 3500 forintos fizetésemelést biztosít háromévente az egészségügyben dolgozóknak.


Jön az új helyettes államtitkár


Megüresedik az államtitkárságon az egyik helyettes államtitkári pozíció, így aktuális lehet a MESZK óhaja, amely felelős, a 100 ezer fős szakdolgozói kart felelősen képviselő személy kinevezését sürgette – mondta Zombor Gábor. A kérdés azért is időszerű, mert a két évvel ezelőtt országos vezető ápoló, Bagosi Gabriella státusza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) átszervezésével megszűnt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetője, Ónodi-Szűcs Zoltán egyébként azzal indokolta a pozíció felfüggesztését, hogy az új szervezet kizárólag fenntartói feladatokat lát el, módszertani kérdésekkel nem foglalkozik.

Lapunknak Zombor Gábor azt nem árulta el, hogy a két helyettes államtitkára közül – Páva Hanna és Beneda Attila – közül melyik távozik, de vélhetően az alapellátási törvény kidolgozásában aktívan résztvevő Benedától nem most fognak megválni, amikor gőzerővel folyik az új jogszabály előkészítése, amelynek kodifikált változatát áprilisban kívánják a kormány elé terjeszteni.

Államtitkári támogatással kerül a kormány asztalára az a kamarai követelés is, amelyben országos, egységes cafetéria-rendszert, és a közösségi közlekedés támogatását kérik valamennyi szakdolgozó számára. Hamarosan egyeztetések kezdődnek a MESZK és a minisztérium között a kompetenciakörök tisztázására, amelyeket jogszabályba foglalnak.

Duplájára emelik az otthonápolási szolgálatok díjazását – felelte kérdésre az államtitkár. Erre a büdzséből négymilliárd forint jutott évente, egy vizitért most mindössze 3380 forintot kapnak az otthoni szakápolásban dolgozók, utazási és egyéb költségeiket nem térítik. A díjat három évvel ezelőtt emelték utoljára, 180 forinttal. Egy másik kérdés a védőnők helyzetének rendezését firtatta, amire az államtitkár kifejtette, intenzíven tárgyalnak a védőnői szervezetekkel, a védőnők új státuszt és funkciókat kapnak. Nagyobb garanciát jelentő fenntartóváltáson is gondolkodnak az államtitkárságon, de ebben”csak a védőnők véleménye számít” – szögezte le Zombor.


Nem tartanak ránk igényt


Miközben a kórházak nem termelhetnek veszteséget, a döntéshozók nem a HBCS-t korrigálják, hanem létszámstopot rendelnek el az intézményekben, úgy, hogy a szakdolgozók száma nem felel meg a minimumfeltételeknek sem, az ápolók heti 60-70 órát dolgoznak a minimálbért alig meghaladó fizetésért. Az orvoshiány miatt messze túl kell lépniük a szakdolgozói kompetenciákat, az aneszteziológiai szakasszisztensek például távfelügyelettel vagy orvosi felügyelet nélkül kénytelenek ellátni a betegeket a műtétek alatt, mindezért pedig a felelősséget is vállalniuk kell – számolt be a nagygyűlésen dr. Király Edit, a MESZK tagozatokért felelős általános alelnöke.


fotó: Manek Attila




Újra itt vagyunk, mert a kormány nem látja, nem hallja, nem érti, vagy nem akarja látni, hallani és érteni a problémáinkat – mondta előadásában Irinyi Tamás a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika osztályvezető ápolója. A betegellátásból 15-20 ezer szakdolgozó hiányzik, ráadásul az egészségügyi szakoktatás rendszerét ötletszerűen és átgondolatlanul alakítgatják, ennek eredményeként egyre több olyan kolléga kerül az intézményekbe, aki alkalmatlan a betegek ellátására. A munkában használt eszközeik elavultak, rosszak, de leginkább nincsenek, így aztán senki nem mondhatja, hogy a szakdolgozók pazarolnának, mert nincs mit. „Mi itt szeretnénk gyógyítani, de a kormány erre nem tart igényt, segédmunkási tevékenységgé degradálódott a szakdolgozói hivatás” – mondta Irinyi Tamás, hozzátéve, százezer forintos béremelésért cserébe a szakdolgozók vállalják, hogy nem hagyják el Magyarországot, és nem fogadnak el hálapénzt.

Tanulságos és inspiráló három órát töltött a szakdolgozókkal – foglalta össze az államtitkár búcsúzóul a közönségnek, majd átvette a szakdolgozók 12 pontját és nyílt levelét Balogh Zoltántól.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-03-21


Kulcsszavak

életpályamodell, szakdolgozó, MESZK, nagygyűlés

Kapcsolódó anyagok

A szakminisztériumhoz került a szakképzés

,,Mi az árnyékban élünk, de jó is ez így”

A praxisban szükség lenne dietetikusokra is

Kitartás, professzionalizmus, összetartás kell a jó hírnévhez

Kihívások vonzásában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


Zombor vállalta a postás szerepét