TARTALOM

 VISSZA

 


Zombor: Bizonyítanunk kell, hogy nem pénztemető az ágazat


Zombor: Bizonyítanunk kell, hogy nem pénztemető az ágazat

| |
 

Az egészségügy működik, nem omlott össze, mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy budapesti rendezvényen, kedden délután, ahol arról is beszélt, három nagy problémacsomaghoz gyűjtik a megoldásokat az ágazati szereplőktől: munkaerőhiány, forrásbevonás és finanszírozás.

A diagnózisban mindenki egyetért, derült ki ez elmúlt két hónap egyeztetésein, amelyeken a szakmai és a tudományos szervezetekkel elemezte a fennálló helyzetet az államtitkár. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb érték a dolgozói gárda, ezért az orvosok és szakdolgozók itthon tartása a legfőbb cél. Ennek érdekében nem csak a fizetéseket kell emelni, hanem a mozgóbéreket és túlórák kifizetését is rendezni kell, versenyképes jövedelmet biztosítva a munkavállalóknak.

A szakképzés rendezése azért fontos, hogy a fiatalok se menjenek külföldre, ezért központosítják a rezidensképzést, és kiterjesztik az ösztöndíjrendszert. A Szakmai Kollégiummal és szervezetekkel együttműködve dolgoznak ki egy minőségellenőrzési rendszert a gyakorlati képzőhelyek kontrolljára.

Pazarló pénztemető a jelenlegi rendszer – vélekednek a gazdasági döntéshozók. Zombor az elkövetkezendő időszakban ezen igyekszik változtatni, szerinte érdemi, a hatékonyságot növelő átalakításokkal a pénzügyi szakemberek is meggyőzhetőek alapvetésük helytelenségéről. Azonban az ellátórendszer csak versenyképes bérekkel stabilizálható, amihez akár költségvetési, akár egyéb forrásból több pénz kell az ágazatnak.

Az állam fenntartói szerepvállalásának fontos része, hogy valóban eltartsa intézményit. Ezért fixen, és nem teljesítmény alapján kell finanszírozni a kórházak rezsiköltségét, a takarítást, az állagmegőrzést, ingatlanfenntartást. Ezzel kiküszöbölhetőek a működési költségekből adódó különbségek, a finanszírozásban a területi egyenlőtlenségeket is figyelembe vennék. A szakmai egyenlőtlenségeket a HBCS súlyérték meghatározásával csökkentenék, védett, TVK-val terhelt, és attól mentesített HBCS-vel. Hozzátette azt is, lesznek területek, amelyeket azzal ösztönöznének többletmunkára, hogy mentesítik a volumenkorlát alól, várhatóan ilyen lesz az egynapos sebészet. A gyógyászati segédeszköz és gyógyszer finanszírozást hatékonysági mutatók beépítésével tennék eredményesebbé.

Nem büntetnék az intézményeket, ha a törvényben adott lehetőséggel élve elkérnék a területen kívülről érkező betegektől az ellátás árának 30 százalékát, maximum 100.000 forintot, hiszen jelenleg ebben az esetben az OEP nem téríti az ellátást. Bár az intézmények közötti, TEK-en kívülről érkező betegvándorlás óriási, a kórházak a szankció miatt nem élnek ezzel a lehetőséggel, így bevételtől esnek el. Zombor azt szeretné, ha ebből a jövőben jövedelemre tennének szert a szolgáltatók.


Kormányzati döntés nincs az ágazat jövőjéről


Az államtitkár hangsúlyozta: saját véleményét, terveit ismerteti, kormánydöntés az ágazatot illetően még nem született, azonban az ország vezetése kiemelt feladatként tekint az alapellátás fejlesztésére, amely több milliárd forintos uniós többletforrásra számíthat, első sorban a svájci-magyar együttműködés keretében megvalósuló egészségügyi alapellátás-fejlesztési modellprogramhoz hasonló praxisközösségek kialakításában. Bár a háziorvosi kompetenciák bővítése fontos eleme az alapellátás megerősítésének, műszereket és szaksegítséget is biztosítani kell megfelelő minőségű, definitív ellátáshoz.

Az elkövetkező időszak nagy lehetőségeket vetít előre a népegészségügy számára, és bár az államtitkár úgy fogalmazott: „nem merem kimondani, hogy aki egészségesen él, az kevesebb járulékot fizet”, de a 2014-2020 közötti uniós egészségfejlesztési operatív programok elindításával az egészségben eltöltött életévek számának növelését célozzák. A népegészségügy mellett a képzés és az eszközbeszerzés támogatására is lehetőség lesz.

Teljes, még a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) megalakulását megelőző hatásköröknél is szélesebb eszköztárat adnak a kórházi menedzsmentek kezébe. A teljes szabadságukat jövő év január-márciusától kapják vissza az intézményvezetők, akik még a kasszák átjárhatóságáról is helyben dönthetnek. Mindez azonban csak teljes konszolidációt követően lehetséges, így 2015 első negyedévében tiszta lappal indulhatnak az intézmények.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-09-03


Kulcsszavak

konszolidáció, szakképzés, finanszírozás

Kapcsolódó anyagok

Pillantás az „Ápoló leszek!” ösztöndíjprogram mindennapjaiba - Mentorok segítik a jövő elhivatott ápolóit

Az alvás és az epilepszia szoros kapcsolatának újabb vizsgálatai: az epilepszia mint az alvási plaszticitásfunkció epilepsziás transzformációja

A finanszírozás tudathasadása - megoldási kényszerek a magyar egészségügyben

A szakminisztériumhoz került a szakképzés

Középiskolások ápolói pályaképe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább


Koronavírus: az innovatív gyógyszergyártók európai közössége egyesült erővel csatlakozik a küzdelemhez

Az új koronavírus-járvány népegészségügyi és humanitárius jelentőségét figyelembe véve globális fellépést kíván mind a járványban már érintettek kezelése, a járvány megfékezése, és nem utolsósorban a jövőbeni járványok megelőzését tekintve. Ebben az erőfeszítésben aktív szereplőként kíván részt venni az innovatív gyógyszergyártók európai közössége.

Tovább


Elhunyt Bartha Jenő dr.

Dr. Bartha Jenő nyugalmazott egyetemi docens (SE Élettani Intézet) 2020.január 6.-án, életének 84. évében elhunyt.

Tovább


Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik az új terápiák társadalombiztosítási befogadását

Több terápiás területen összesen 26 új gyógyszerkészítmény, illetve indikáció támogatásba történő befogadásáról határozott az egészségügyi kormányzat – jelentette be pénteken Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) minisztere. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli a Kormány döntését, és bízik benne, hogy a döntések és befogadások üteme a jövőben tovább gyorsul, és a készítmények az eljárások lebonyolítását követően minél hamarabb eljutnak a betegekhez.

Tovább


Zombor: Bizonyítanunk kell, hogy nem pénztemető az ágazat