TARTALOM

 VISSZA

 


Zokszó nélkül tűrik a jogsértést a betegek?


Zokszó nélkül tűrik a jogsértést a betegek?

| |
 

Bocsánatot kérek! – a legritkábban használt kifejezés az egészségügyben

Jelenleg nincs olyan hatóság, amely őrködne a betegjogok felett. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK) lenne lehetősége a széles körű, általános betegjogvédelemhez, rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal és kapcsolatokkal, de egyelőre feladatait illetően nem talált magára. Minderről, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) betegjogokat is érintő változásairól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő és jogfejlesztő civil szervezet betegjogi konferenciáján beszéltek a szakemberek, amelyet április elsején, kedden, Budapesten rendeztek meg.

A március 15-el hatályba lépett új Ptk. változásokat hoz az egészségügyi ellátásban és a műhibákhoz kapcsolódó kártérítési perekben egyaránt. Mint arról az új Ptk. volt miniszteri biztosa, Sáriné dr. Simkó Ágnes beszámolt, a cselekvőképesség immár részlegesen is korlátozható, a bíróság által meghatározott ügycsoportokban. Az egyén ilyen esetben egyes területeken továbbra is önállóan járhat el, míg másutt gondnok képviseli az érdekeit, és hoz döntéseket helyette. Teljes korlátozó gondnokság alá a jövőben csak az helyezhető, aki cselekvőképtelen, belátási képessége tartósan és teljes körűen hiányzik. A részleges korlátozást öt, a teljes korlátozást tízévente kell felülvizsgálnia a bíróságnak, amely azonban ennél rövidebb határidőt is meghatározhat a revízióra.

A támogatott döntéshozatal a személy cselekvőképességét nem érinti, továbbra is korlátozás nélkül gyakorolhatja jogait és kötelezettségeit. Kismértékű belátáscsökkenés esetén a nagykorú személy kérheti ezt a fajta segítséget a gyámhatóságtól, illetve gondnokság alá helyezési eljárásban a bíróság is kimondhatja, hogy az illetőnek nem gondnokra, hanem „csak” támogatóra van szüksége. Erre egyébként az Egészségügyi Törvény is utal, amely kimondja, hogy a beteg kérésére biztosítani kell támogató jelenlétét a vizsgálatoknál, kezeléseknél.


Hiába jó a szakmaiság


A cselekvőképesség jövőbeni korlátozásáról szóló előzetes jognyilatkozat előképe szintén megjelenik az egészségügyi szóló törvényben, és lehetővé teszi, hogy közokiratban bárki visszautasíthasson vizsgálatokat, beavatkozásokat, akár életmentő kezeléseket is, ha betegsége gyógyíthatatlan, fájdalmai gyógyszerrel nem csillapíthatóak.

A Ptk. most minden jognyilatkozatra kiterjedően lehetővé teszi, hogy a cselekvőképesség jövőbeni teljes, vagy részleges korlátozottsága esetére közjegyző, gyámhatóság vagy ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozatban kijelölhet vagy kizárhat adott személyeket a gondnokságból, meghatározhatja, hogy hogyan járhat ügyeiben. A nyilatkozat az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába bejegyezhető, és akkor lép életbe, ha a bíróság a nyilatkozattevőt gondnokság alá helyezi és/vagy megállapítja, hogy fennállnak az abban foglalt körülmények.

Ha a gyógykezelés során emberi méltóságában ér sérelem valakit, bíróságtól kérheti annak szankcionálását, amely akkor is lehetséges, ha amúgy az orvos a szakma szabályainak megfelelően járt el. Ebben az esetben a bíróság sérelemdíjat állapíthat meg, amely a vagyoni és nem vagyoni kártérítések helyébe lépett.


Jó lehetne az OBDK


A beteg első sorban ember, akivel csak akkor lehet a gyógyításhoz elengedhetetlen partneri viszonyt kialakítani, ha a nevén szólítják – ami ma még nem evidencia Hidvéginé dr. Adorján Lívia bíró szerint, aki szakmai tapasztalataira alapozva jelentette ki, nagyon kevesen vannak ma az egészségügyben, akik beszélgetnek a beteggel.

A betegnek azonban nem csak jogai, de kötelezettségei is vannak, így együtt kell működnie a terápiában az orvossal, akit tájékoztatnia kell arról, milyen kezeléseket kapott korábban, át kell adni a korábbi zárójelentéseket, leleteket. Be kell szednie a gyógyszereit, és betartania az utasításokat. A titoktartási kötelezettség nem csak az ellátókra, hanem a páciensekre is vonatkozik betegtársaikkal szemben.

A műhibaperek többsége terápiás tévedésekről és azok következményeiről szól – folytatta Adorján Lívia, megjegyezve, hogy bár nagy reményeket fűztek hozzá, a gyakorlatban nem vált be az egészségügyi tárgyú jogviták rendezésére a mediáció. Pedig a közvetítő eljárásban ugyanúgy van szakértő és tanúmeghallgatás, ahogyan anyagi egyezség is születhet. Példaként említette, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében tavaly 57 ügyből 17 esetben indult eljárás, és mindössze kilenc esetben született egyezség a mediációról szóló törvény alapján.

Egyelőre az egyetlen hatékony eszköz a betegjogok védelmére a kártérítési per – mondta a bírónő, hozzátéve azt is, a műhibaperek száma egyre nő, ami komoly üzletet jelent az ügyvédeknek és szakértőknek. Az utóbbi években ezek az eljárások szakértői perré váltak, ahol a szakértők „ölik” egymást.

A perek számának növekedése a bíró szerint a tudatos betegmagatartás következménye, a felvilágosult páciensek ma már azzal is tisztában vannak, hogy a károsodás bekövetkezésétől számított öt évig van lehetőségük jogaik érvényesítésére. A következetes és szigorú bírói gyakorlat következménye, hogy nagy százalékban a betegek nyerik meg ezeket a pereket, ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy tendenciózusan növekszik az elutasított keresetek száma is.

Az OBDK-nak széles körű feladatai lennének a betegjogok általános védelmével kapcsolatban, az ehhez szükséges forrásokkal és kapcsolatokkal egyaránt rendelkezik. Bár hatósági jogköre a Központnak nincs, kezdeményezésre, véleményezésre lehetőséget adott neki a működéséről szóló kormányrendelet, így érdemben léphetne betegjogi kérdésekben, hivatalból eljárva – zárta Adorján Lívia. Lapunk kérdésére válaszolva azt is hozzátette, a központnak élnie kellene a róla szóló jogszabály adta lehetőséggel, és nagyon felkészültnek kellene lennie, hogy hatékony legyen betegjogvédelem területén. Bár most még nincs „érett” állapotban, de a tendenciák arra mutatnak, hogy ez változni fog.


Nincs bocsánat?


Az egészségügyi ellátásban a legritkábban használt kifejezés a bocsánatot kérek – mondta dr. Sinkó Ágnes, és dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd is úgy vélte, a legtöbb műhibaper elkerülhető lenne, ha az orvosok elismernék, amikor vétenek a szakma szabályai ellen. Míg más országokban „előbányásszák” a hibákat, és ösztönzik azok feltárását, őszinte kibeszélését, nálunk leginkább a szőnyeg alá söprik azokat az intézmények, nem vállalva a jogi következményeket, ahogyan a finanszírozás sem kalkulál a műhiba lehetőségével.

A műhibáknak azonban pozitív hatásai is vannak. Egyrészt sarkallják az orvostudomány és technológia fejlődését, hogy az ellátások és diagnosztikai eljárások a lehető legbiztonságosabbak és kockázatmentesek legyenek, másrészt megelőzésük érdekében több lehet az ellátásra költött pénz. Azonban a jogi fenyegetettség miatt az orvosok túlbiztosítják a betegellátást, nem végeznek el rizikós beavatkozásokat, nincs már helye az intuitív orvoslásnak. Ez végül oda vezethet, hogy bár a jogilag kifogástalan az orvos eljárása, a beteg mégis meghal.

A rossz panaszkezelés egyet jelent a kártérítési perrel, a rossz egészségügyi dokumentáció szinte biztosan annak elvesztését eredményezi – folytatta az ügyvéd. Az orvos ne leckéztesse, ne nevelje a beteget, akinek bár valóban van együttműködési kötelezettsége, az ellátó azonban annak hiányában is felelős a páciens kezeléséért, tájékoztatásáért. Kovácsy Zsombor arra is felhívta a figyelmet, egyre több ellátási probléma ered a nővérhiányból, amelyek aztán orvosszakmai műhibaként kerülnek a bíróságok el.


Közérdekű adat a műhibaperek száma


A beteg alanya és ne tárgya legyen az ellátásnak – mondta Bence Rita, a TASZ Betegjogi Programjának vezetője, aki szerint a tájékoztatásban egyelőre nem történt szemléletváltás az intézményekben, a mindennapi kórházi gyakorlat nem felel meg az egészségügyi törvényben foglaltaknak.

A beteg együttműködést javíthatná, ha az intézmények nyilvánossá tennék honlapjukon a betegtájékoztatóikat, amelyek egyébként közérdekű adatok – mondta a programvezető, hozzátéve, hogy a műhibaperek száma, vagy az intézményben a természetes szülések és a császármetszések aránya is az adatok ezen csoportjába tartozik. Ezekre éppen úgy vonatkozik a közzétételi kötelezettség, mint gazdálkodással kapcsolatos információkra, igaz, nem is szankcionálják, ha az ellátók elmulasztják a nyilvánossá tételt.

A betegjogi képviselői hálózat szükséges, de nem elégséges rendszer a betegjogok védelmében – vélekedett Bence Rita. A 2004-ben felállított, és az évek során a köztudatban is ismertté vált képviselői rendszer a 2010-es kormányváltást követően a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), majd másfél évvel később az OBDK felügyelete alá került, mindez bizonytalanságot okozott a működésében. Az átmeneti időszak szabályozatlansága vezethetett oda, hogy egyre kevesebben fordulnak panasszal a betegjogi képviselőkhöz.

Nem hatékony az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és a kormányhivatalok népegészségügyi szerveinek panaszkezelése sem, ezek a hivatalok ugyanis az érintett felek meghallgatása nélkül döntenek, és a panaszos a határozat ellen jogorvoslattal nem élhet. Így marad végül a polgári peres eljárás, aminek elindítását nem az anyagi ellentételezés megszerzése motivál, hanem annak kimondása, hogy sérelem érte a beteget. A betegjogi programvezető szerint szükség lenne egy hatósági jogkörrel is rendelkező szervre, amely kikényszeríti a betegjogok betartását – zárta előadását Bence Rita.

Az OBDK-nak egyébként március 31-ig kellett volna közzétennie a 2013. évi beszámolóját – ebből többek között kiderülhetne az is, valóban csökkent-e a betegpanaszok száma –, azonban a jelentés egyelőre nem szerepel a szervezet honlapján.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-04-02


Kulcsszavak

betegjog, panaszkezelés, OBDK, TASZ

Kapcsolódó anyagok

A fekvőbeteg ellátó intézmények valós idejű kiürítésének ápolói ismeretei és feladatai

A Zalai Különleges Mentők mentális felkészítése krízishelyzetekben történő beavatkozásokhoz

EMT (epithelialis-mesenchymalis átmenet) – CSC (daganatos őssejtek)

Hosszú túlélés multimodális terápiával

Fulvesztrant: hosszú távú túlélés jó életminőséggel előrehaladott, endokrinérzékeny emlőrákban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Zokszó nélkül tűrik a jogsértést a betegek?