hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Várólistán


Várólistán

| |
 

A közfinanszírozott egészségügyben 2007 óta ismert a várólista, amelynek nyilvánossá tétele átláthatóságot eredményezett – mondta az ELTE-TáTK 15. Egészség-gazdaságtani Szimpóziumán dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a 2010-ben megszűntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) vezetője. Míg 2008-ban húszezren voltak a listán, mára már több mint 79 ezer jövőben elvégzendő beavatkozást tartanak nyilván rajta, ebből csak szürkehályogműtétre 29 ezer beteg készül.

Az egyes intézmények esetében hosszúra nyúló várólista azt is jelezheti, hogy ott egy kiváló orvos, jó minőségű ellátás várja a beteget, azonban ezáltal arra is utal, hogy nem sikerült a kórházak közötti egyenlőtlenségeket csökkenteni, pedig a kapacitások átszervezése rugalmasabb helyzetet teremt, javítva a betegek hozzáférését az ellátáshoz.

A várólista hosszú távú rövidítésre kell törekedni, megelőzve az újbóli felduzzasztást. A várólista szerint az ellátási térségek között, és azokon belül is vállalhatatlan különbségek mutatkoznak, amelyeket csökkenteni kell, s mivel kockázatközösségen alapul az ellátás, az államnak garanciát kell vállalnia az időben történő ellátásra.

A pszichiátriai, az onkológiai, és a tüdőgyógyászati ellátáshoz való hozzáférés jelenlegi helyzetéről is beszámoltak a szakemberek a szimpóziumon. Az előadásokból kiderült, kapacitásátszervezéssel, a beutalási rendek és a betegutak tisztításával lehetne javítani ezeken a területeken a hozzáférést, míg a pszichiátria területén az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) június 3-i megnyitása jelenthet megoldást.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-05-31


Kulcsszavak

várólista, kapacitáselosztás, hozzáférés

Kapcsolódó anyagok

Rövidülő kórházi várólisták

Dialíziskezelés Magyarországon 2010–2015

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Várólistán