TARTALOM

 VISSZA

 


Változó háziorvosi szerepek


Változó háziorvosi szerepek

| |
 

A „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” című TÁMOP pályázat eddigi eredményeiről és várható hatásairól számoltak be a szakemberek egy korábbi konferencián az egészségügyért felelős államtitkárságon. A projekt célja többek között a lakóhely közeli egészségszolgáltatás megvalósítása, a területi hatékonyság fejlesztése, ezért erősítheti az alapellátás és a betegek kapcsolatát is.

Az egészségügyért felelős államtitkárság „Egészséges Magyarország” címet viselő ágazati stratégiája a népegészségügyet állítja a fókuszba, amelynek megvalósításában nagy szerep juthat a TÁMOP projektnek – mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, hozzátéve, a program összecseng a szakpolitika terveivel, és éppen úgy annak megvalósulását szolgálja, mint az alapellátás megerősítése. A TÁMOP 6.2. B megújítja az egészségügyi szolgáltatások rendszerét, ezen belül is a közösségi szintű egészségszervezésre helyezve a hangsúlyt, így javítva az ellátások hatékonyságát. Csökkentve a területi ellátási egyenlőtlenségeket, széles körben hozzáférhető, jó minőségű lakóhely közeli egészségszolgáltatást teremt.


A háziorvos nem lehet magányos harcos


A nemzetközi trendek az egészségmegőrzés, míg mi magyarok még mindig a betegség szempontjából határozzuk meg az egészség fogalmát – mondta dr. Szolyák Tamás, a TÁMOP projekt szakmai vezetője. A program azoknak az elvárásoknak a rendszerszintű összehangolását végzi, amelyeket az állam és az állampolgár fogalmaz meg az ellátórendszerrel szemben. Így leginkább a közösséghez közeli ellátási formákra, azon belül leghangsúlyosabban az alapellátásra hat. Olyan kísérleti jelleggel futó programok megvalósításában segít, mint például a népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, amely svájci projekt néven az észak- és kelet magyarországi régióban kísérleti jelleggel működik, lakóhely közeli szolgáltatást nyújtva.

Nem feltétlenül kell mindenütt svájci projektnek működnie a szakember szerint, de az ehhez hasonló modellek összehangolásával elérhető, hogy mind a szolgáltató, mind a „fogyasztó”, azaz a beteg elégedett legyen az ellátással. A közösségi egészségszervezés mind a kapacitásokat, mind a finanszírozást a területen élők szükségletei szerint tervezi, a TÁMOP projekt ehhez szolgáltatási térképeket és az irányelveket is ad. Az új szemléletmód a páciensre összpontosít, azonban őt magát is tevékeny részesévé teszi saját egészségi állapotának megőrzésében.

A TÁMOP 6.2. B más, hasonlóan innovatív elemeit már a megvalósítás fázisában tesztelik a gyakorlatban, a pilotba kétezer, az alapellátásban dolgozó szakembert vonnak be, ennek eredményeként a módszertani fejlesztéseket követően finanszírozási javaslatokat is letesznek a döntéshozók asztalára. Szolyák Tamás hangsúlyozta, az eddig megszokott háziorvosi szerepeknek is változniuk kell, mert a hatékony lakóhely közeli egészség szolgáltatás csak team munkában képzelhető el, ahol a háziorvos már nem „univerzális és multifunkcionális lovag”, aki egyedül küzd a betegeiért, hanem a vele dolgozó csapat munkáját koordináló szakember, aki ezen túl az orvosi gyógyító munkára koncentrál.


De hol a stratéágia?


Szakmaiatlan az egészségügyért felelős államtitkárság „Egészséges Magyarországért” elnevezésű stratégiája, amely nem csak ágazati, de népegészségügyi programnak is kevés. Erről már dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központ és Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója beszélt a konferencián. Elsőként egy új, tudományosan megalapozott evidenciákra és megfelelő adatokra épülő népegészségügyi stratégia kidolgozását sürgette, hiszen az „Egészség évtizede” népegészségügyi program tavaly lejárt, a döntéshozó pedig elmulasztotta annak pótlását.

Nem felszólítani, hanem felkészíteni kell az állampolgárokat arra, hogy képesek legyenek részt venni a stratégia megvalósításában – folytatta a professzor asszony, aki azonban úgy vélte, az oktatási rendszerben nyoma sincs annak, hogy a döntéshozó erre törekedne. Mint mondta, nem kell elvetni minden ötletet, ami nyugatról érkezik, a megalapozatlan, interszektorális politikai programok azonban bukásra vannak ítélve.

Bár a halálozási mutatók a kilencvenes évek elején kezdődött epidemiológiai krízis után – a rákos megbetegedésekre visszavezethető okokon kívül – sokat javultak, ám a változás mértéke elmarad az európai átlagtól. Ehhez viszonyítva a magyaroknak három– ötször nagyobb az esélye arra, hogy a 65 éves koruk előtt halnak meg szív- és érrendszeri, daganatos, vagy emésztőrendszeri okok miatt, ami első sorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza. Az ország gazdasági teljesítőképessége, de még az egészségügy meglehetősen alacsony GDP-arányos részesedése sem indokolja a rossz halálozási mutatókat, és a születéskor várható egészségben töltött életévek alacsony számát.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-03-16


Kulcsszavak

egészségszolgáltatás, alapellátás, TÁMOP 6.2.B

Kapcsolódó anyagok

Az orvos felelőssége a vakcinációval kapcsolatos tájékoztatásban

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

A dohányzásról való leszokás támogatása az alapellátásban

Mérföldkő az Alapellátás-fejlesztésben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


Változó háziorvosi szerepek