hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Változó háziorvosi szerepek


Változó háziorvosi szerepek

| |
 

A „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” című TÁMOP pályázat eddigi eredményeiről és várható hatásairól számoltak be a szakemberek egy korábbi konferencián az egészségügyért felelős államtitkárságon. A projekt célja többek között a lakóhely közeli egészségszolgáltatás megvalósítása, a területi hatékonyság fejlesztése, ezért erősítheti az alapellátás és a betegek kapcsolatát is.

Az egészségügyért felelős államtitkárság „Egészséges Magyarország” címet viselő ágazati stratégiája a népegészségügyet állítja a fókuszba, amelynek megvalósításában nagy szerep juthat a TÁMOP projektnek – mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, hozzátéve, a program összecseng a szakpolitika terveivel, és éppen úgy annak megvalósulását szolgálja, mint az alapellátás megerősítése. A TÁMOP 6.2. B megújítja az egészségügyi szolgáltatások rendszerét, ezen belül is a közösségi szintű egészségszervezésre helyezve a hangsúlyt, így javítva az ellátások hatékonyságát. Csökkentve a területi ellátási egyenlőtlenségeket, széles körben hozzáférhető, jó minőségű lakóhely közeli egészségszolgáltatást teremt.


A háziorvos nem lehet magányos harcos


A nemzetközi trendek az egészségmegőrzés, míg mi magyarok még mindig a betegség szempontjából határozzuk meg az egészség fogalmát – mondta dr. Szolyák Tamás, a TÁMOP projekt szakmai vezetője. A program azoknak az elvárásoknak a rendszerszintű összehangolását végzi, amelyeket az állam és az állampolgár fogalmaz meg az ellátórendszerrel szemben. Így leginkább a közösséghez közeli ellátási formákra, azon belül leghangsúlyosabban az alapellátásra hat. Olyan kísérleti jelleggel futó programok megvalósításában segít, mint például a népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, amely svájci projekt néven az észak- és kelet magyarországi régióban kísérleti jelleggel működik, lakóhely közeli szolgáltatást nyújtva.

Nem feltétlenül kell mindenütt svájci projektnek működnie a szakember szerint, de az ehhez hasonló modellek összehangolásával elérhető, hogy mind a szolgáltató, mind a „fogyasztó”, azaz a beteg elégedett legyen az ellátással. A közösségi egészségszervezés mind a kapacitásokat, mind a finanszírozást a területen élők szükségletei szerint tervezi, a TÁMOP projekt ehhez szolgáltatási térképeket és az irányelveket is ad. Az új szemléletmód a páciensre összpontosít, azonban őt magát is tevékeny részesévé teszi saját egészségi állapotának megőrzésében.

A TÁMOP 6.2. B más, hasonlóan innovatív elemeit már a megvalósítás fázisában tesztelik a gyakorlatban, a pilotba kétezer, az alapellátásban dolgozó szakembert vonnak be, ennek eredményeként a módszertani fejlesztéseket követően finanszírozási javaslatokat is letesznek a döntéshozók asztalára. Szolyák Tamás hangsúlyozta, az eddig megszokott háziorvosi szerepeknek is változniuk kell, mert a hatékony lakóhely közeli egészség szolgáltatás csak team munkában képzelhető el, ahol a háziorvos már nem „univerzális és multifunkcionális lovag”, aki egyedül küzd a betegeiért, hanem a vele dolgozó csapat munkáját koordináló szakember, aki ezen túl az orvosi gyógyító munkára koncentrál.


De hol a stratéágia?


Szakmaiatlan az egészségügyért felelős államtitkárság „Egészséges Magyarországért” elnevezésű stratégiája, amely nem csak ágazati, de népegészségügyi programnak is kevés. Erről már dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központ és Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója beszélt a konferencián. Elsőként egy új, tudományosan megalapozott evidenciákra és megfelelő adatokra épülő népegészségügyi stratégia kidolgozását sürgette, hiszen az „Egészség évtizede” népegészségügyi program tavaly lejárt, a döntéshozó pedig elmulasztotta annak pótlását.

Nem felszólítani, hanem felkészíteni kell az állampolgárokat arra, hogy képesek legyenek részt venni a stratégia megvalósításában – folytatta a professzor asszony, aki azonban úgy vélte, az oktatási rendszerben nyoma sincs annak, hogy a döntéshozó erre törekedne. Mint mondta, nem kell elvetni minden ötletet, ami nyugatról érkezik, a megalapozatlan, interszektorális politikai programok azonban bukásra vannak ítélve.

Bár a halálozási mutatók a kilencvenes évek elején kezdődött epidemiológiai krízis után – a rákos megbetegedésekre visszavezethető okokon kívül – sokat javultak, ám a változás mértéke elmarad az európai átlagtól. Ehhez viszonyítva a magyaroknak három– ötször nagyobb az esélye arra, hogy a 65 éves koruk előtt halnak meg szív- és érrendszeri, daganatos, vagy emésztőrendszeri okok miatt, ami első sorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza. Az ország gazdasági teljesítőképessége, de még az egészségügy meglehetősen alacsony GDP-arányos részesedése sem indokolja a rossz halálozási mutatókat, és a születéskor várható egészségben töltött életévek alacsony számát.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-03-16


Kulcsszavak

egészségszolgáltatás, alapellátás, TÁMOP 6.2.B

Kapcsolódó anyagok

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Változó háziorvosi szerepek