TARTALOM

 VISSZA

 


Új dimenziók az egészségügyben


Új dimenziók az egészségügyben

| |
 

Manapság az egészségügyről szólva általában búsongunk, panaszkodunk, leginkább a rosszat vesszük észre, s azt, hogy nincs pénz, holott a meglévő lehetőségeinket kellene kiaknázni új módszerekkel. A környezet, s benne az egészségügy átalakulása új alapokra helyezett együttműködést tesz szükségessé az ágazati szereplők között. A Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK) kedden délután, a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület (MEKE) rendezvényén mutatta be a Terápiás együttműködések rendszere című vitairatát. A Fehér Könyvben bemutatják a terápiás együttműködések rendszerének fejlődését, a kommunikációs és infokommunikációs technológia nyújtotta fejlesztési lehetőségeket, elemzik a jogi környezetet és a szükséges változtatásokat.







A vitairat a hazai egészségügy átszervezésének irányát mutatja meg, nemzetközi trendekre alapozva, s „mi ebben optimistán gondolkodunk” – fogalmazott Lantos Zoltán, a TEREK Egyesület elnöke a Fehér Könyv néhány héttel korábbi bemutatóján. A világban zajló vonulatok azt mutatják, hogy a pénzközpontú megközelítés helyett a társadalom egyre kollaboratívabb lesz, és az értékközpontúság felé fordul. Igaz, tíz-tizenöt év is eltelhet még, míg az új szemlélet a gyakorlatban is megvalósul.

Az egészségügyre fordított pénz nem költség, hanem befektetés – halljuk egyre gyakrabban, s a kutatások azt támasztják alá, hogy a magyarok többsége ezt már megtanulta, ahogyan azt is, hogy a jóllét Magyarországon éppen olyan fontossá vált, mint bárhol másutt a világon. Ennek ellenére a lakosság kétharmada egyelőre passzív saját egészségének megőrzésében, s csupán egyharmaduk egészségtudatos. Az előrejelzések szerint azonban az évszázad végére a teljes fogyasztás 40 százaléka az egészséghez kapcsolódik majd, hiszen a fogyasztó számára az egészség a személyes jóllétet fogja jelenteni. Ez pedig megalapozhatja egy új betegegyüttműködési rendszer kialakítását, amely a maival ellentétben nem csak elvárja az egyéntől az egészsége érdekében tett erőfeszítést, hanem meg is jutalmazza azt.

A Fehér Könyvben leírtak szerint az elmúlt évtizedben az ellátórendszer teljesítménye csökken, s ezt tapasztalva egyre többen fordulnak el a közfinanszírozott egészségügytől, s nem csak a kórházi kezelés helyett, hanem akár az orvos helyett is másutt keresik a gyógyulást, másutt költik el a pénzt. Jól példázza ezt az a felmérés is, amely szerint a magyar lakosság 8 százaléka vesz igénybe fényterápiát, míg diabetológiai szakrendelésre csupán 2 százalékuk megy el.

A 750 milliárdnyi közpénzből finanszírozott egészségügy mellett a betegek további 320 milliárdot költenek saját ellátásukra, ide számítva a hálapénz mellett a kórházba bevitt élelmiszert, tisztálkodó szereket, gyógyszereket. Összességében így mintegy ezer milliárdot fordítunk egészségügyi ellátásra Lantos Zoltán szerint, aki azt is hozzátette, hogy az egészségtudatosságban passzív lakosok is hozzájárulnak ehhez.

A mai ellátórendszerben a források szétosztása sem megfelelő. Míg nagyon sokat költünk kórházira, addig jóval kevesebbet az alapellátásra. Egyenetlen a ráfordítási struktúra, de éppen itt volna lehetőség és egyben igény is az átcsoportosításra. Az ellátás egészségközpontúvá alakítása többletforrást igényel, a fogyasztóközpontú egészségügy a lakosság jóllétét szolgálhatná. Ehhez azonban első sorban társadalmi közmegegyezésre volna szükség arról, mi az, amit a közfinanszírozott egészségügyben megkapunk a pénzünkért, s mi az, amit nem. S itt feladata lenne politikának is, amelynek nem csak a helyi és állami intézmények szabályozása lenne a teendője, hanem az is, hogy valamilyen módon a civilek is hozzá tudjanak járulni az ellátáshoz, első sorban olyan módon, hogy a jelenleg ellenőrizetlenül elköltött forintokat megkísérlik bevezetni a rendszerbe.


A svéd modell


A sok éve jól működő átláthatóság teremtette meg azt a bizalmi tőkét, amitől a svéd egészségügy működik – ezt már Lars-Erik Tindre, a Svéd Nagykövetség első titkára mondta a Fehér Könyv bemutatóján, többször is hangsúlyozva, hogy bizalom nélkül nem lehet működtetni a rendszert. A svéd ellátórendszer egyébként sok tekintetben hasonlóságot mutat mindazokkal a tendenciákkal, amely felé a hazai egészségpolitika irányítaná a folyamatokat.

A demokrácia az egészségügyben is elengedhetetlen a svédek szerint, ami azt jelenti, hogy minden állampolgárnak ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell elérhetővé tenni, ugyanakkor a sürgősségi ellátás elsőbbséget élvez. A legtöbb problémát a skandináv államban is a várólisták hossza okozza, ugyanakkor a magas adók miatt a lakosság elvárná, hogy ezek rövidüljenek. Éppen ezért vezették be az ellátásgarancia elvét, ami azt jelenti, hogy a betegnek két napon belül háziorvosi, kilenc napon belül pedig szakorvosi ellátást kell kapnia.

Az első titkár expozéjában külön felhívta a figyelmet az E-health fontosságára. Svédországban az online hálózatba nem csak az ellátókat, hanem a gyógyszertárakat is egységesen bekapcsolták, ennek segítségével a páciens bárhol hozzájuthat a felírt pirulákhoz. De a betegnek lehetősége van az Interneten keresztül időpontot foglalni a szakrendelőkbe, mint ahogyan a betegpanaszokat is a hálózaton keresztül fogadják. Ezeket nem csak az adott ellátó látja, hanem a kormányzati szereplőkhöz is eljutnak, ezzel biztosítva az ellátórendszer hibáinak mind jobb kiküszöbölését.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-15

Kulcsszavak

Fehér Könyv, terápiás együttműködés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


A digitális világ és az agy kapcsolata - programsorozat

A digitális világ és az agy kapcsolata lesz a fő témája az Agykutatás napjai elnevezésű programsorozatnak, amelyet kedden és szerdán rendeznek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának (TTK) lágymányosi campusán.

Tovább


Új dimenziók az egészségügyben