TARTALOM

 VISSZA

 


Új dimenziók az egészségügyben


Új dimenziók az egészségügyben

| |
 

Manapság az egészségügyről szólva általában búsongunk, panaszkodunk, leginkább a rosszat vesszük észre, s azt, hogy nincs pénz, holott a meglévő lehetőségeinket kellene kiaknázni új módszerekkel. A környezet, s benne az egészségügy átalakulása új alapokra helyezett együttműködést tesz szükségessé az ágazati szereplők között. A Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK) kedden délután, a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület (MEKE) rendezvényén mutatta be a Terápiás együttműködések rendszere című vitairatát. A Fehér Könyvben bemutatják a terápiás együttműködések rendszerének fejlődését, a kommunikációs és infokommunikációs technológia nyújtotta fejlesztési lehetőségeket, elemzik a jogi környezetet és a szükséges változtatásokat.







A vitairat a hazai egészségügy átszervezésének irányát mutatja meg, nemzetközi trendekre alapozva, s „mi ebben optimistán gondolkodunk” – fogalmazott Lantos Zoltán, a TEREK Egyesület elnöke a Fehér Könyv néhány héttel korábbi bemutatóján. A világban zajló vonulatok azt mutatják, hogy a pénzközpontú megközelítés helyett a társadalom egyre kollaboratívabb lesz, és az értékközpontúság felé fordul. Igaz, tíz-tizenöt év is eltelhet még, míg az új szemlélet a gyakorlatban is megvalósul.

Az egészségügyre fordított pénz nem költség, hanem befektetés – halljuk egyre gyakrabban, s a kutatások azt támasztják alá, hogy a magyarok többsége ezt már megtanulta, ahogyan azt is, hogy a jóllét Magyarországon éppen olyan fontossá vált, mint bárhol másutt a világon. Ennek ellenére a lakosság kétharmada egyelőre passzív saját egészségének megőrzésében, s csupán egyharmaduk egészségtudatos. Az előrejelzések szerint azonban az évszázad végére a teljes fogyasztás 40 százaléka az egészséghez kapcsolódik majd, hiszen a fogyasztó számára az egészség a személyes jóllétet fogja jelenteni. Ez pedig megalapozhatja egy új betegegyüttműködési rendszer kialakítását, amely a maival ellentétben nem csak elvárja az egyéntől az egészsége érdekében tett erőfeszítést, hanem meg is jutalmazza azt.

A Fehér Könyvben leírtak szerint az elmúlt évtizedben az ellátórendszer teljesítménye csökken, s ezt tapasztalva egyre többen fordulnak el a közfinanszírozott egészségügytől, s nem csak a kórházi kezelés helyett, hanem akár az orvos helyett is másutt keresik a gyógyulást, másutt költik el a pénzt. Jól példázza ezt az a felmérés is, amely szerint a magyar lakosság 8 százaléka vesz igénybe fényterápiát, míg diabetológiai szakrendelésre csupán 2 százalékuk megy el.

A 750 milliárdnyi közpénzből finanszírozott egészségügy mellett a betegek további 320 milliárdot költenek saját ellátásukra, ide számítva a hálapénz mellett a kórházba bevitt élelmiszert, tisztálkodó szereket, gyógyszereket. Összességében így mintegy ezer milliárdot fordítunk egészségügyi ellátásra Lantos Zoltán szerint, aki azt is hozzátette, hogy az egészségtudatosságban passzív lakosok is hozzájárulnak ehhez.

A mai ellátórendszerben a források szétosztása sem megfelelő. Míg nagyon sokat költünk kórházira, addig jóval kevesebbet az alapellátásra. Egyenetlen a ráfordítási struktúra, de éppen itt volna lehetőség és egyben igény is az átcsoportosításra. Az ellátás egészségközpontúvá alakítása többletforrást igényel, a fogyasztóközpontú egészségügy a lakosság jóllétét szolgálhatná. Ehhez azonban első sorban társadalmi közmegegyezésre volna szükség arról, mi az, amit a közfinanszírozott egészségügyben megkapunk a pénzünkért, s mi az, amit nem. S itt feladata lenne politikának is, amelynek nem csak a helyi és állami intézmények szabályozása lenne a teendője, hanem az is, hogy valamilyen módon a civilek is hozzá tudjanak járulni az ellátáshoz, első sorban olyan módon, hogy a jelenleg ellenőrizetlenül elköltött forintokat megkísérlik bevezetni a rendszerbe.


A svéd modell


A sok éve jól működő átláthatóság teremtette meg azt a bizalmi tőkét, amitől a svéd egészségügy működik – ezt már Lars-Erik Tindre, a Svéd Nagykövetség első titkára mondta a Fehér Könyv bemutatóján, többször is hangsúlyozva, hogy bizalom nélkül nem lehet működtetni a rendszert. A svéd ellátórendszer egyébként sok tekintetben hasonlóságot mutat mindazokkal a tendenciákkal, amely felé a hazai egészségpolitika irányítaná a folyamatokat.

A demokrácia az egészségügyben is elengedhetetlen a svédek szerint, ami azt jelenti, hogy minden állampolgárnak ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell elérhetővé tenni, ugyanakkor a sürgősségi ellátás elsőbbséget élvez. A legtöbb problémát a skandináv államban is a várólisták hossza okozza, ugyanakkor a magas adók miatt a lakosság elvárná, hogy ezek rövidüljenek. Éppen ezért vezették be az ellátásgarancia elvét, ami azt jelenti, hogy a betegnek két napon belül háziorvosi, kilenc napon belül pedig szakorvosi ellátást kell kapnia.

Az első titkár expozéjában külön felhívta a figyelmet az E-health fontosságára. Svédországban az online hálózatba nem csak az ellátókat, hanem a gyógyszertárakat is egységesen bekapcsolták, ennek segítségével a páciens bárhol hozzájuthat a felírt pirulákhoz. De a betegnek lehetősége van az Interneten keresztül időpontot foglalni a szakrendelőkbe, mint ahogyan a betegpanaszokat is a hálózaton keresztül fogadják. Ezeket nem csak az adott ellátó látja, hanem a kormányzati szereplőkhöz is eljutnak, ezzel biztosítva az ellátórendszer hibáinak mind jobb kiküszöbölését.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-15

Kulcsszavak

Fehér Könyv, terápiás együttműködés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Új dimenziók az egészségügyben