hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Túl kevesen várnak szívátültetésre



| |
 

Köszöni jól van, s teljes életet él Schwartz Sándor, aki 20 évvel ezelőtt, 28 éves korában a magyarok között elsőként kapta meg egy donor szívét. Bár az évek múlásával egyre több gyógyszert kell szednie, a beültetett szerv kiválóan működik, s ma már azért sem kell aggódni, hogy felmondja a szolgálatot. Ugyanis az első szívátültetés jubileumának alkalmából tartott budapesti tudományos szimpóziumon. A Semmelweis Egyetem Városmajor utcai klinikai tömbjében többek között az is kiderült, hogy aki 15 évvel túlélte a műtétet, az már életben is marad.

Bár a pénz akkor is kevés volt, azonban a magyar társadalmat sem lehetett kizárni a szívátültetés adta lehetőségekből – fogalmazott Szabó Zoltán professzor, az 1992. január 3-án végzett, első, sikeres szívátültetés operációs csapatának vezetője. Annak azonban, hogy hazánkban kevés a szívátültetés, első sorban nem a finanszírozás hiánya az oka, hanem az, hogy túl kevés beteg kerül fel a szívátültetésre várók listájára, évente mintegy 25-en, így az európai országok átlagához viszonyítva nagyon rövid, általában három hónapos a várakozási idő.

Pénz pedig lesz transzplantációra, ígérte a rendezvényen Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki ezt első sorban átcsoportosításokkal kívánja biztosítani, hiszen a szakma egyhangúan kimondta, hogy csatlakozni kell az Eurotransplanthoz. Így egy összehangolt szakmai programot kell megvalósítani, a társszakmákkal és a rehabilitációval együtt, a szervezésben rejtőző tartalékok kiaknázásával. Így hamarosan a transzplantációs szakma képviselőivel is sor kerül egyeztetésre, ahol is a szakmai programok haladásáról egyeztetnek majd.

A pénzhiány mindig is nehezítette szívátültetések elvégzését, szakápolókból mindig is hiány volt ezen a területen – számolt be korábbi nehézségeikről Bodor Elek professzor, aki 2003-ig vezette a transzplantációs teameket a Városmajor utcában. Bár a szívátültetések nem mindig voltak sikeresek, azonban van olyan nőbeteg, aki a harmadik donorszívvel a mellkasában él.

Az egyéves túlélésben elmaradunk, azonban a 15 évvel a műtét után a hazai túlélési eredmények sokkal jobbak, aki ezen túljut, az életben is marad. Erről már dr. Szabolcs Zoltán, a klinika transzplantációs programjának jelenlegi vezetője számolt be. A betegek fele a műtétet követő harminc napban korai graft-kilökődés miatt hal meg.

Magyarországon 2,4 beültetés jut egymillió lakosra, 2008-ban 22 szívtranszplantációt végeztek, míg ugyanakkor – a nem Eurotransplant tag – Csehországban 59-et.
A magyar, igencsak szűk várólistáról igen nehéz kiválasztani a donornak megfelelő recipienst, míg nálunk az elmúlt tíz évben egy nap sem volt, amikor 25-nél többen lettek volna a várólistán, addig Ausztriában több mint száz, Csehországban pedig több mint kilencven kardiológiai beteg vár új szívre. A szívgyógyászok még az egyetemek közelében is csak 3-4 betegnek javasolják az átültetést, de Vas megyéből például csupán egy páciens került várólistára, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye viszont jobban teljesített, innen 10-12 feliratkozás is történt.

A várólista azonban „nem biztonságos hely” – fogalmazott Szabolcs Zoltán, hiszen a várólistás halálozás magasabb, mint a műtétet követő. A várólistás túlélést a Bridge-módszerrel tudják kitolni, a felnőtt BiVALD program bár lassan indult, de az első műszív beültetést a Városmajor utcai klinikán végezték.

Az egészségügy minőségét jelző beavatkozás a transzplantáció, amely a társszakmákra, ezek együttműködésére, s így az egész ellátórendszerre hatással van – vélte Tulassay Tivadar professzor, az SE rektora. A hazai átültetések több mint 80 százalékát az egyetem klinikája végzi el, s mivel itt megvan mind az ehhez szükséges tudás, mind pedig a megfelelő csúcstechnológia, így a budapesti orvosegyetem a rektor szerint méltán reménykedhetnek abban, hogy az eddig a Bécsben végzett, OEP-finanszírozott tüdőtranszplantáció is hozzájuk kerül majd. Azonban ennél hamarabb, már idén márciusban átadásra kerül a Városmajor utcai klinikai tömbben egy új, műszív kezelésekre kialakított osztály – számolt be Merkely Béla, a klinika vezetője.

Az egyetem rektora a jubileumi ünnepség keretében Pro Universitas díjat adott át Szabó Zoltán és Bodor Elek professzoroknak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-01-03


Kulcsszavak

szívátültetés, transzplantáció

Kapcsolódó anyagok

A myeloma multiplex gyógyszeres kezelése

Az őssejt-transzplantáció szerepe a felnőttkori szolid tumorok kezelésében

A családorvos feladatai a Wilson-kór miatt szükséges májtranszplantáció kapcsán

A mikofenolát-nátrium-terápia hatása a vesetranszplantáltak életminőségére

A "Big Data" technika javítja a vese-transzplantált betegek megfigyelését

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Tovább


Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Tovább


Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább


Save the NIH!

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. „Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték.

Tovább


Túl kevesen várnak szívátültetésre