TARTALOM

 VISSZA

 


Túl kevesen várnak szívátültetésre



| |
 

Köszöni jól van, s teljes életet él Schwartz Sándor, aki 20 évvel ezelőtt, 28 éves korában a magyarok között elsőként kapta meg egy donor szívét. Bár az évek múlásával egyre több gyógyszert kell szednie, a beültetett szerv kiválóan működik, s ma már azért sem kell aggódni, hogy felmondja a szolgálatot. Ugyanis az első szívátültetés jubileumának alkalmából tartott budapesti tudományos szimpóziumon. A Semmelweis Egyetem Városmajor utcai klinikai tömbjében többek között az is kiderült, hogy aki 15 évvel túlélte a műtétet, az már életben is marad.

Bár a pénz akkor is kevés volt, azonban a magyar társadalmat sem lehetett kizárni a szívátültetés adta lehetőségekből – fogalmazott Szabó Zoltán professzor, az 1992. január 3-án végzett, első, sikeres szívátültetés operációs csapatának vezetője. Annak azonban, hogy hazánkban kevés a szívátültetés, első sorban nem a finanszírozás hiánya az oka, hanem az, hogy túl kevés beteg kerül fel a szívátültetésre várók listájára, évente mintegy 25-en, így az európai országok átlagához viszonyítva nagyon rövid, általában három hónapos a várakozási idő.

Pénz pedig lesz transzplantációra, ígérte a rendezvényen Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki ezt első sorban átcsoportosításokkal kívánja biztosítani, hiszen a szakma egyhangúan kimondta, hogy csatlakozni kell az Eurotransplanthoz. Így egy összehangolt szakmai programot kell megvalósítani, a társszakmákkal és a rehabilitációval együtt, a szervezésben rejtőző tartalékok kiaknázásával. Így hamarosan a transzplantációs szakma képviselőivel is sor kerül egyeztetésre, ahol is a szakmai programok haladásáról egyeztetnek majd.

A pénzhiány mindig is nehezítette szívátültetések elvégzését, szakápolókból mindig is hiány volt ezen a területen – számolt be korábbi nehézségeikről Bodor Elek professzor, aki 2003-ig vezette a transzplantációs teameket a Városmajor utcában. Bár a szívátültetések nem mindig voltak sikeresek, azonban van olyan nőbeteg, aki a harmadik donorszívvel a mellkasában él.

Az egyéves túlélésben elmaradunk, azonban a 15 évvel a műtét után a hazai túlélési eredmények sokkal jobbak, aki ezen túljut, az életben is marad. Erről már dr. Szabolcs Zoltán, a klinika transzplantációs programjának jelenlegi vezetője számolt be. A betegek fele a műtétet követő harminc napban korai graft-kilökődés miatt hal meg.

Magyarországon 2,4 beültetés jut egymillió lakosra, 2008-ban 22 szívtranszplantációt végeztek, míg ugyanakkor – a nem Eurotransplant tag – Csehországban 59-et.
A magyar, igencsak szűk várólistáról igen nehéz kiválasztani a donornak megfelelő recipienst, míg nálunk az elmúlt tíz évben egy nap sem volt, amikor 25-nél többen lettek volna a várólistán, addig Ausztriában több mint száz, Csehországban pedig több mint kilencven kardiológiai beteg vár új szívre. A szívgyógyászok még az egyetemek közelében is csak 3-4 betegnek javasolják az átültetést, de Vas megyéből például csupán egy páciens került várólistára, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye viszont jobban teljesített, innen 10-12 feliratkozás is történt.

A várólista azonban „nem biztonságos hely” – fogalmazott Szabolcs Zoltán, hiszen a várólistás halálozás magasabb, mint a műtétet követő. A várólistás túlélést a Bridge-módszerrel tudják kitolni, a felnőtt BiVALD program bár lassan indult, de az első műszív beültetést a Városmajor utcai klinikán végezték.

Az egészségügy minőségét jelző beavatkozás a transzplantáció, amely a társszakmákra, ezek együttműködésére, s így az egész ellátórendszerre hatással van – vélte Tulassay Tivadar professzor, az SE rektora. A hazai átültetések több mint 80 százalékát az egyetem klinikája végzi el, s mivel itt megvan mind az ehhez szükséges tudás, mind pedig a megfelelő csúcstechnológia, így a budapesti orvosegyetem a rektor szerint méltán reménykedhetnek abban, hogy az eddig a Bécsben végzett, OEP-finanszírozott tüdőtranszplantáció is hozzájuk kerül majd. Azonban ennél hamarabb, már idén márciusban átadásra kerül a Városmajor utcai klinikai tömbben egy új, műszív kezelésekre kialakított osztály – számolt be Merkely Béla, a klinika vezetője.

Az egyetem rektora a jubileumi ünnepség keretében Pro Universitas díjat adott át Szabó Zoltán és Bodor Elek professzoroknak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-01-03


Kulcsszavak

szívátültetés, transzplantáció

Kapcsolódó anyagok

A szervdonációk ápolásetikai problémáinak szakápolói megítélése egy hazai felmérés tükrében

A Magyarországi Vasculitis Regiszter első öt évének eredményei

Az idiopathiás pulmonalis fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 3. rész

Magas vérnyomás kezelése vesetranszplantált betegeknél

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább


Túl kevesen várnak szívátültetésre