hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tudás nélkül nincs innováció


Tudás nélkül nincs innováció

| |
 

A Széll Kálmán Terv és annak második változata után mára konszolidálódni látszik a kapcsolat a gyógyszeripar és a kormányzat között, központi és uniós forrásoknak köszönhetően nem maradnak forrás nélkül az egészségipar szereplői. Többek között ez is elhangzott a XXXII. Medicina Konferencián csütörtökön, ahol a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a klinikai vizsgálatok mellett arról is szó esett, hogyan kapcsolódhat be a hazai tudástőke nemzetközi tudományos világába.

A hazai gyógyszeripari vállalatok évről-évre bevételeik 14,5 százalékát költik kutatásfejlesztésre, még akkor is, amikor jövedelmeik csökkennek – derült ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársának előadásából. Sipos Júlia elmondta, a hazai, termelő kapacitással rendelkező cégek K+ F tevékenységének vizsgálatából származó, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatás-fejlesztési adatainak összevetéséből kitűnik, a munkatermelékenység és a hozzáadott érték a gyógyszergyártásban a legmagasabb, ez utóbbihoz egy dolgozó évente 55 millió forinttal járul hozzá a hazai gyógyszeripari szegmensben, ahol 14 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A kutatásfejlesztés 19 százalékát világszerte a gyógyszeripar adta 2013-ban, a hazai gyógyszercégek annak ellenére költöttek 6,5 százalékkal többet kutatásfejlesztésre 2012-13 között, hogy bevételeik ugyanebben az időszakban 2,7 százalékkal csökkentek.


Késik, de nem marad el a reguláció


A klinikai gyógyszervizsgálatokból a gyógyszeripari vállalatok hozzájárulásával 90 milliárd forintnyi nemzetgazdasági érték képződik, amelynek negyven százaléka adóként folyik be a költségvetésbe – mondta Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Miközben a gyógyszerkipróbálások a nem csak az intézményeknek jelentenek többletbevételt, a bérkiegészítés mellett folyamatos továbbképzést biztosítanak az orvosoknak, szakdolgozóknak, és évente 15-20 ezer betegnek nyújtják a legmodernebb terápiát a szűkös gyógyszerkassza ellenére. Háromszáznál több új vizsgálat indul egy-egy évben, a lakosságarányos betegszám tekintetében a negyedik, míg a klinikai vizsgálatok számát nézve a 10. helyen áll Magyarország Európában.

A most meglévő magyar versenyelőny megőrzése azonban nem lesz egyszerű, 2017-ben – a tervezettnél egy évvel később – életbe lép egy két évvel ezelőtt hozott, valamennyi uniós tagállamra vonatkozó rendelet, amely a klinikai gyógyszerkipróbálásokat szabályozza. Mint azt Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója elmondta, a reguláció új, egységes keretrendszert teremt a vizsgálatoknak, ugyanazokat az eljárási időket kell betartania valamennyi tagországban, az eddig elvárt hatvan napos procedúra jelentősen lerövidül. A benyújtott kérelmek értékelése is azonos szempontok mentén zajlik majd, ám ez nem jelenti azt, hogy az egyes tagállamoknak ne lehetnének saját kritériumai. Új elemként jelenik meg a hallgatólagos beleegyezés, eszerint a beadványokat elfogadottnak tekintik, ha arra a hatóság nem reflektál. A gyógyszer kipróbálási engedélykérelmeket 2017 tavaszától egy egységes weboldalon lehet benyújtani az Unió országaiban, azonban az adott tagállam elvárásainak megfelelő dokumentációt külön kell beadni az illetékes hatósághoz. Az eljárási díjak meghatározása tagállami hatáskörben marad, a főigazgató itt megjegyezte, hogy hazánkban az értékelési díj tíz éve változatlan, miközben az OGYÉI az egyetlen olyan háttérintézmény, amely saját bevételeiből tartja fenn magát, a többletbevételei az államkasszát gazdagítják.


Központosított kutatástámogatás


Az egészségipar részesedési arányának növekedését prognosztizálta Némethi Erika a K+F-ben, hiszen a jövőben az olyan nem egészségügyi fejlesztések is befolyásolhatják az ágazati innovációt, mint a robotika, a nanotechnológia vagy az informatika. Újítások nélkül nincs gyógyszeripar, azonban a költségek növekedése, és a szűk gyógyszerkassza miatt az utóbbi években megtorpant a szabadalmak száma. Azonban új szabályozási és finanszírozási környezet teremthet a 3,3 milliárd eurós költségvetésű IMI 2 (Inovative Medicines Iniative) program, amely a hazai orvosoknak, kutatóknak, egyetemeknek és a KKV szektornak segítene abban, hogy csatlakozzanak a nemzetközi gyógyszeripari kutatásfejlesztéshez. A pénzt az Európai Bizottság és a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA) együttesen biztosítja a pályázathoz.

A cégek egyre inkább együttműködnek a tudománnyal, ezt a gyógyszerkutatások és a személyre szabott orvoslás fejlődése is ösztönzi – fogalmazta meg dr. Richard Bergström, a EFPIA vezérigazgatója. Az IMI program lehetővé teszi a tudomány átültetését a gyakorlatba, ugyanakkor az újítások fogadására fel kell készíteni az egészségügyi ellátórendszert is.

Miközben az ipari szereplők gyakorta sürgetik a felsőoktatás, a kutatás és az ipar közötti átjárhatóság megteremtését az ütőképes innováció érdekében, Pálinkás József, a tavaly létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke azt emelte ki, versenyképes tudományos háttér nélkül nincs innováció. Ezt szolgálja a hivatal, ahol a szakma legjobbjai döntenek arról, mely kutatási programok finanszírozhatóak a hazai és az uniós forrásokból. A pénzt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operációs Programból (GINOP, 257 milliárd forint), a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (13 milliárd forint), valamint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alapból (28 milliárd forint) nyerhetik el a műhelyek. A forráselosztás mellett a szakpolitikai stratégia kidolgozása, az alapkutatások támogatása, és az innováció ösztönzése is a NKFIH feladata, az elnök hangsúlyozta: egyensúlyba kívánják hozni az akadémiai, egyetemi és vállalati kutatásokat, ugyanakkor a területi egyenlőtlenségek felszámolására is figyelmet fordítanak. Fenntartható és működőképes kutatóközpontok támogatására törekszenek, ennek érdekében erős központi irányítású rendszert építettek ki. Azonban Pálinkás József hangsúlyozta: így biztosítható, hogy a nemzetközi mércével mérve is versenyképes hazai pályázók pénzhez jussanak. Végül hozzátette: az egészségipar szereplői is kiemelt figyelmet kapnak, és nem maradnak forrás nélkül.



Értékesített tudástőke

Mára kialakult a globális értékláncok rendszere, amelyekbe minden ország a saját lehetőségeivel tud beépülni, például egészségügyi tudástőkével, így Magyarország 500 ágyas onkológiai osztályt magába foglaló kórházat épít Vietnamban – mondta el Mikola István, a Külgazdasági és külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára. A három-négy éven át tartó, magyar tudásra alapozó építkezésre jelentős összeget szán a vietnami kormány, a beruházás a későbbi együttműködést is megalapozza. Lehet ez a diákok beiskolázása hazai egyetemeinkre, vagy a képzési rendszer kidolgozása a Dél-Kelet Ázsiai országban, különös tekintettel az orvosi, gyógyszerészi, szakdolgozói továbbképzésekre. Ha sikerül magyar segítséggel felépíteni és működtetni az intézményt, úgy jó kilátás van arra, hogy további kórházak kialakításában, üzemeltetésében is részt vehetünk, komplexen értékesítve így a hazai tudástőkét.























eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-11-13


Kulcsszavak

klinikai gyógyszervizsgálat, OGYÉI, kutatásfejlesztés, gyógyszeripari innováció

Kapcsolódó anyagok

Az ápoló szerepe a klinikai gyógyszerkutatásokban

Razzia a hamisítás ellen: 12 millió tabletta az idei fogás

Újra terítéken a patikai ügyelet

Tudás nélkül nincs innováció

Van új csekklista

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Tudás nélkül nincs innováció