TARTALOM

 VISSZA

 


Trösztben gondolkodnak


Trösztben gondolkodnak

| |
 

Miközben a kormány az intézményi fenntartóváltás összegzéséről hallgatta meg Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárt szerdán, addig dr. Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója a Napi Gazdaság című lap egészségügyi konferenciáján a kórházak akkreditációjának kialakítása mellett arról is szólt, az új ellátórendszer kereteit felállították, a finomhangolás következik. Egy kérdésre adott válaszából az is kiderült, hosszú távon a Norvégiában is működő kórháztrösztös struktúrában képzelik el a jövőt.

A kórházi akkreditációs rendszer alapját a 2011-ben elfogadott minőségfejlesztési és betegbiztonsági stratégia adja, kialakítása uniós forrásokból biztosítható, pilotprogramja januárban indul. Az akkreditáció elméleti alapjának, a Nem várt Események Kezelésére vonatkozó Eljárásrend (NEKED) kidolgozása a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában történt, oktatása az intézményekben már elindult.

A szakmai kollégiumok tagozatai által kidolgozott, a jövőben egységes módszertan alapján fejlesztett protokollok betartását szakfőorvosok felügyelik, ám tervbe vették az eddig büntető jelleggel működő szakfelügyeleti rendszer átalakítását is, célja nem a szankcionálás, hanem a hibák okainak feltárása lenne.

A betegellátás koordinációját a folyamatos fejlesztés alatt álló informatikai rendszer szolgálja, ami könnyíti intézmények kommunikációját, együttműködését mind a GYEMSZI-vel, mind pedig egymás között. Ennek köszönhetően indulhat el a jövőben – előreláthatóan azonban mégsem januártól – a térségi várólista. A betegútszervezési feladatokat a Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központok (TESZK) látják majd el, ennek koncepciója már kidolgozásra került. A nagy keretek kidolgozása után ezek már a finomhangolás lépései, amelyek már tényleges hatással lesznek az ellátásra, így már a betegek is tapasztalni fogjak a változásokat. Egy felvetésre válaszolva Török Krisztina azt is elmondta, hosszú távon kórháztrösztök létrehozásában gondolkodnak, mert ezek fenntartása gazdaságosabb.


A munkaerő megtartása a legfontosabb


Valamihez nyúlni kell, különben spontán szétesik a struktúra – vélekedett előadásában Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A mai rendszerben a jelenlegi alapcsomag a rendelkezésre álló forrásokból nem finanszírozható. Pénz nélkül minden elképzelés illúzió, ennek hiányában vissza kell lépni vagy az ellátásban, vagy a hozzáférésben. Forrást jelenthet az ágazat számára, ha a most az egészségügyi magánszektorba kerülő pénzt a közfinanszírozott ellátásba csatornáznák be, például azzal, hogy a várólistán való előrelépést, vagy a TEK-en kívüli ellátást megfizettetik az arra igényt tartó páciensekkel. Ezt a kérdést a TESZK-ek ellátásszervezési feladatainak meghatározásakor ki kell nyitni.

Ez a paraszolvencia visszaszorításában is előrelépést jelenthetne, ami első sorban a kereslet és a kínálat diszkrepanciájából ered, a Munka Törvénykönyvének engedélyező és szabályozó passzusaival nem orvosolható, ahogyan tiltással sem szűntethető meg.

A Semmelweis Terv végrehajtásának alfája és ómegája azonban a humán erőforrás helyzetének javítása. Az akut robbanást sikerült elhárítani, de ez nem jelenti azt, hogy itt ne lennének feladatai az egészségügyi vezetésnek. Rácz Jenő emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazat megújulását nagymértékben hátráltatja, hogy politikai ciklusváltáskor a teljes apparátust leváltják, holott a szakemberekről nem a pártpolitikának kellene határoznia.


Szárazon tartják a puskaport


Sok optimizmussal kell figyelni a folyamatokat, hogy az életpályamodell egyes elemeit felismerhessük benne – kezdte dr. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, aki a konferencián jelentett be azt is, a tagság kérésére jövőre folytatja a munkát az érdekképviselet élén. Az életpályamodell része a béremelés, amelynek első lépései az idei fizetés kiegészítéssel megvalósultak, de az ágazati béke érdekében jövőre nem maradhat el a folytatás. A tutor és mentordíjak emelésével sikerült csökenteni a rezidensek és oktatók közötti feszültségeket.

A szakmai előmenetel biztosítása nem csak életpályamodell része, hanem a fiatal orvosok itthon tartásának fontos eleme is. A képzésben számtalan megoldásra váró probléma van, a kompetencialistáknak hamarosan el kellene készülniük, s kívánatos lenne, hogy a háziorvosi ügyeleti feladatokat ellátó fiatal orvosok csak liszenszvizsga birtokában vállalhassanak munkát, s a szakképzés minőségbiztosítása sem várathat magára. Papp Magor hangsúlyozta: amíg nem számolják fel a hálapénzt, addig a magyar egészségügy nem lesz működőképes.

Nincs lényeges haszna, és csupán funkcionális szerepet lát el a Magyar Orvosi Kamara – vélekedett a MRSZ elnöke, aki szerint a köztestület feladata a kollégák segítése lenne, azonban éppen az orvosok számára nem elérhető, és a MOK ügyeibe nem látnak bele.

Tavaly, a Szövetség által elindított „Élhető Magyar Egészségügyet!” néven elindított mozgalomnak köszönhetően olyan orvosközösség jött létre, amely képes kiállni önmagáért. Az MRSZ-hez futnak be a kollégáktól a visszajelzések, a problémák, amit továbbra is prezentálni kívánnak a döntéshozók felé. A jövő évre ígért 50 milliárd forintos bérnövekményt Papp Magor nem kommentálná mindaddig, amíg az nem realizálódik, ám hozzátette azt is, amit eddig az államtitkárság megígért, azt tartotta. Ennek ellenére „szárazon tartják a puskaport”, s amennyiben nem valósulnak meg az ígéretek, újra felveszik a kesztyűt.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-11-22


Kulcsszavak

struktúraváltás, akkreditáció, hálapénz, rezidens, életpályamodell

Kapcsolódó anyagok

Alapellátásban alkalmazott szakdolgozók életpályamodellje

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Megkezdődött az akadémiai kutatóintézet-hálózat átvilágítása

A közlemény szerint az átvilágítás "rendkívül szoros menetrenddel", nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy az MTA kutatóközpontjainak és - intézeteinek finanszírozása továbbra sem megoldott, ami "egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében".

Tovább


Ösztöndíjprogramot hirdetett a robotika iránt érdeklődők számára a RoboCup Szövetség

Elsősorban egyetemi karok, PhD-hallgatók és posztdoktorok jelentkezését várják arra a nemzetközi ösztöndíjprogramra, amelyet a robot kutatási-oktatási projektekkel foglalkozó RoboCup Federation (RCF) hirdetett meg. A győztes pályázók részt vehetnek az RCF idei világbajnokságán és támogatást kapnak saját robotprojektjeik elindításához.

Tovább


A pápaszemes repülőkutyák majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám

Majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám két nap alatt a pápaszemes repülőkutyák ausztráliai populációjának -

Tovább


Minden címétől megfosztotta kutatóintézete a Nobel-díjas amerikai James Watsont

Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, és amelyért Nobel-díjat kapott - közölte az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a tudós laboratóriumának közleményére hivatkozva.

Tovább


Trösztben gondolkodnak