hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


További szűk esztendők jönnek


További szűk esztendők jönnek

| |
 

A gazdaságpolitikus szerint kiemelten kezeli a kormány az egészségügyet, hiszen a stagnálás ellenére eseti forrás kiegészítés és béremelés is történt az ágazatban – hangzott el az ELTE Társadalomtudományi Karán (TáTK) megrendezett 15. Egészség-gazdaságtani Szimpóziumon pénteken, ahol az is kiderült, az egyre dráguló gyógyszeres terápiák finanszírozhatóságának érdekében új, kreatív támogatási technikákra van szükség, de a terápiás áttörést biztosító készítmények finanszírozására megtalálják a módot.

Csökkenő növekedés mellett is kulcsterület volt az elmúlt három évben az egészségügy, hiszen az évenkénti kórház-konszolidáció mellett több lépcsős béremelés is történt az ágazatban – összegezte előadásában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, aki azonban nem festett fel fényes jövőt az egészségügy számára.

A szakpolitikus elismerte, hogy a GDP arányosan az egészségügyre fordított négy százalaknyi forrás még a Visegrádi Négyekhez viszonyítva is igen alacsony, azonban a gazdasági stagnálás és a magas államháztartási hiány miatt nem kaphat több pénzt az ágazat. Fordulat csak akkor várható, ha beindul a gazdasági növekedés, ám egyelőre a magyar gazdaságra nagy hatást gyakoroló európai fellendülésre sem lehet számítani a közeljövőben, az előrejelzések ugyanis hosszú távon is csak kismértékű növekedéssel számolnak.

Az államháztartás hiánya 2001-ben ötven százalék körüli volt, a mutató kilenc évvel később már nyolcvan százalék fölé kúszott, így hazánk a gazdasági válság után nem, vagy csak igen drágán jutott hitelekhez. A gyógyszerkasszát is érintő megszorításoknak köszönhetően azonban csökkent az államháztartás hiánya, amit azonban a jövőben sem szabad „elengedni” – szögezte le a helyettes államtitkár, hozzátéve azt is, hogy amíg az államháztartás GDP arányos hiánya el nem éri az ötven százalékot, nincs lehetőség fedezet nélküli költekezésre az elkövetkező 10-15 évben.

Kulcsterület volt az egészségügy a csökkenő növekedés mellett is az elmúlt években, s míg más területeken jelentős kiadáscsökkentés történt, addig a kórházak adósságának finanszírozására, valamint az egészségügyben dolgozók bérének emelésére mégis jutott többletpénz. A gyógyító-megelőző kasszába 100 milliárd forinttal több jutott, míg a gyógyszerkasszától 80 milliárdot vontak el úgy, hogy a betegek terhei nem növekedtek.

Eddig is és a jövőben is jelentős összegek jutnak az egészségügyi beruházásokra az uniós forrásoknak köszönhetően. A támogatások első ciklusában, 2004-2006 között 27 milliárd forint érkezett az ágazatba, majd több operatív programból 480 milliárdot fordíthattak a humán és infrastrukturális fejlesztésekre az idei évig. Az összeg harminc százaléka került kifizetésre, a maradék Banai Péter Benő reményei szerint a következő két évben elköltésre kerül, s a beruházások is befejeződhetnek. Azonban a jövőre kezdődő újabb pályázati ciklusban kevesebb lesz az egészségügyben elkölthető forrás.

Mivel a születések és a járulékfizetők száma csökken, a várható élettartam növekszik, a magyar lakosság egészségtudatossága rossz, így az egészségügyi rendszeren kívül is megoldásokat kell keresni a hosszú távú fenntarthatóságra, ennek elemei már most megtalálhatóak a kormány intézkedései sorában, úgy, mint a mindennapos iskolai testnevelés, vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése.


Kreatív támogatás


Az első, gyógyszertámogatást korlátozó intézkedést Molnár Lajos vezette be 2007-ben. A Széll Kálmán Tervben meghatározott újabb csökkenést a gyártói befizetések folyamatos emelésével ellensúlyozták, így a betegek nem érezték közvetlenül a támogatás szűkülését – mondta előadásában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője. Bidló Judit azt is hozzátette, az elmúlt öt évben kicserélődött a gyógyszerkincs, átalakult a finanszírozás, amelynek jelentős részét a támogatásba bekerülő új készítmények viszik el.

Bár a normatív támogatásban a generikus programoknak köszönhetően jelentős megtakarításokat értek el, a terápiák egyre drágábbak, ennek megfelelően új, kreatív támogatási technikák váltak szükségessé. Ezek között a tételes elszámolás, a közbeszerzés s hozzáférhetőséget javítják.

A finanszírozó számára mind fontosabb a készítmények terápiahatékonyságának bizonyítottsága. Erre már példa is van, a palliatív ellátásban már kötöttek olyan finanszírozási szerződést, amely szerint az OEP csak akkor téríti a készítmény árát, ha az a beteg számára bizonyítottan hasznos lesz. Hiába igazolják ugyanis vizsgálatokkal a terápiák hatékonyságát, az nem minden esetben lesz eredményes a gyakorlatban. A kockázatmegosztásba azonban a finanszírozó és a gyártó mellett az orvosokat is be kell vonni a jövőben Bidló Judit szerint.

Az új terápiák befogadásának tilalmával 2012-ben minimálisra csökkent a befogadásra kerülő terápiák száma, a kérelmek fele volt csak új, ide sorolva az áttörést nem jelentő terápiákat is. Azóta befogadásra kerültek korábban elutasított kérelmek is, azonban „az áttörést jelentő terápiák finanszírozására megtaláljuk a lehetőségeket” – mondta a főosztályvezető.


Kritikus pont a befogadás


Van még mozgástér az OEP-nél a befogadási technikákban, azonban a magyar gyógyszer-támogatási rendszer meglehetősen bonyolult, ésszerűsítésre, racionalizálásra szorul, kritikus pontja a befogadási rendszer – vélekedett Bodrogi József, egészségügyi közgazdász, aki előadásában azt is elmondta, a világ gyógyszerpiaca kilenc évi magyar GDP-t, 1100-1200 USD-t tesz ki. A piacon a kereslet továbbra is intenzív maradt, bár a növekedés üteme csökkent, a modern terápiákat várhatóan 4,5 milliárd ember nem fogja tudni megfizetni.

A gyógyszerkassza szűkítésére, a befogadási technikák változására, a gyártói befizetések emelésére a kutatásfejlesztés és az innováció visszafogásával, regionális átszervezésekkel, központosításokkal válaszolt a gyógyszeripar. A gyógyszerhamisítás és -biztonság területén várható hatósági szigorítások gyógyszeripari szemmel rosszallást válhatnak ki, így a terápiás területek struktúrája is átalakul. Hozzátette azt is, az egészségügy „újraprogramozására” csak három százalékos gazdasági növekedés mellett van lehetőség.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-05-31


Kulcsszavak

gyógyszertámogatás, forrásbővítés, gyógyszerbefogadás

Kapcsolódó anyagok

Nem pirulát árul, a gyógyuláshoz járul hozzá

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


További szűk esztendők jönnek