hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató

| |
 

Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató, és OEP finanszírozásból sem részesülhet a privát szektor – jelentette be a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, aki a kormány egészségüggyel kapcsolatos stratégiáját és döntéseit ismertette azon a rendezvényen, ahol éppen arról készültek eszmét cserélni, milyen új lehetőségei lesznek a magánszolgáltatóknak és egészségpénztáraknak az átalakuló ellátórendszerben.

A kormány üdvözli és támogatja a magánberuházásokat az egészségügyben, olyannyira, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium erre ösztönző csomagot is készít – mondta a szakpolitikus, majd azonnal úgy folytatta: OEP finanszírozásban magánszolgáltató nem részesülhet. Aki ilyen szolgáltatást kíván igénybe venni, annak az ellátás teljes költségét magának kell állnia. A magyar betegek számára továbbra is teljes körű ellátást biztosít az állam a társadalombiztosítás terhére, a biztosítási csomag nem szűkül. A kormány döntésének értelmében magántevékenységet közfinanszírozott intézményekben a jövőben nem lehet folytatni.

A szakpolitikus mindezt a rendszer stabilizálásával magyarázta, amelynek első lépése a tiszta viszonyok megteremtése. Ezt szolgálják a felvázolt lépések, amelyeknek jogszabályi háttere a következő hónapokban alakul majd ki, így a részletek kidolgozása – amelyekben a lényeg rejlik majd – még hátra van.

Kórházbezárás és destrukció nem lesz, megfelelő szervezéssel és betegirányítási rendszer bevezetésével megfelelően üzemeltethető az ágazat, a jövő évi költségvetés pedig biztosítja a rendszer megerősítéséhez szükséges forrásokat, amelyeket azonban hatékonyan kell felhasználni – folytatta az államtitkár, hozzátéve, ez lehetővé teszi, hogy 2015 második félévétől az állami rendszerben el tudják indítani az életpályamodellt. Elsőként kiterjesztik a rezidensösztöndíjakat valamennyi végzett orvostanhallgatóra, valamint bevezetik a szakorvosi minimálbért. A kormányülésen lehetőséget adtak a kórházak konszolidálására is, amelyhez pénzt is biztosítanak a büdzséből.


Új alapellátási törvény készül


A társadalombiztosításon alapuló rendszer legfontosabb elve továbbra is a szolidaritás, de aki tud rá áldozni, annak akár egészségpénztári biztosítása is lehet – mondta Zombor, aki szerint ezeknek a szervezeteknek a szerepe az öngondoskodásban és az egészségmegőrzésben értékelődhet fel a jövőben.

Nem lesz reform, vagy radikális átalakítás, de az egészségügy megújul, minden változtatásnak a népegészségügyi célokat kell szolgálnia – tolmácsolta a kabinet által meghatározott fő irányt az államtitkár, aki szerint a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja.

Új alapellátási törvény is készül, hogy a népegészségügyi szempontok szerint fejleszthessék és erősíthessék meg az alapellátást, elsőként mind szakmailag mind anyagilag igyekeznek vonzóvá tenni a háziorvosi pályát, ahol a szakmai kompetenciáikat kiaknázva, lakóhelyükhöz legközelebb gyógyíthatják majd a betegeket a doktorok. A kormány ehhez jelentős forrásokat is rendel, amelyek akár bővíthetők is, hiszen a tervek szerint a kártyapénz a jövőben teljes egészében a háziorvos munkáját ellentételezi. Az egyéb költségeket az önkormányzatok, vagy ha azok nem képesek rá, akkor az állam állja. Kérdésünkre Zombor Gábor kifejtette, arról, hogy e kettő közül ki fizesse a praxis egyéb költségeit, csak később születik döntés, de arról nincs szó, hogy az állam átvenné az alapellátás fenntartását a helyhatóságoktól.

A költségek biztosításáért cserébe az állam elvárja, hogy az alapellátásban dolgozók tekintsék kiemelt feladatuknak a prevenciót és az egészségmegőrzést. Ennek támogatására olyan szűrőállomások felállítását is tervezik országszerte, amelyek a népegészségügyi programok keretében minden állampolgár számára elérhetővé válnak.

Zombor Gábor előadását követően többen kijelentették, okafogyottá vált a konferencia, majd az első sokkot követően az ágazati szereplők abban reménykedtek, hogy az egyeztetéseken lesz még lehetőségük közelíteni az álláspontokat és lehetőségeket. Az azonban egyelőre nyitott kérdés maradt, hogy a korábbi években túlnyomó részben vagy teljes egészében privatizált labor- és képalkotó diagnosztikai szektort, vagy a művesekezeléseket hogyan államosítanák.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-29


Kulcsszavak

magánszektor, egészségpénztár, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

3.,   Pós Péter mondta   2014. Október 31., Péntek 09:44:34
Ne legyünk mindig rosszhiszeműek, mert az is mérgez, nem csak a magánérdekek mértéktelen túlburjánzása!
Nincs ebben a mondatban semmi rossz, csak ha bele akarjuk látni, a saját rossz véleményünk okait:
„… minden változtatásnak a népegészségügyi célokat kell szolgálnia … a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja.”

Votisky doktor úr szarkasztikus felvetései igenis létező tényezők!
Sajnos vannak már bőven genetikus tényezők, és létezik a „nemzetközi aknamunka” is!

A társadalom állapotáért meghatározó részben a mindenkori és az azokat több cikluson át megelőzően hatalmi helyzetben lévő döntéshozók felelősek. Ebből az következik, hogy a döntéshozók a felelősek, nem a rossz döntéseket elszenvedő társadalom.
Az államtitkár nem tagadta a tagadhatatlant, úgyis felesleges lett volna!

Az ország gazdasági teljesítménye közvetlenül valóban nem indokolja a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát, az azonban jóval inkább indokolja, hogy az eddigi és a jelenlegi kormányok például a GDP hány százalékát fordítják az egészségügyi célokra.

Amennyiben pedig az egymást követő kormányok hosszú sora intézkedéseivel tartósan lerontja a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát, akkor annak hosszabb távon valóban genetikai következményei is lesznek, illetve már vannak is. (Hasonlóan a legnagyobb hazai kisebbség vitathatatlanul leromlott egészségügyi helyzetének fennálló genetikai, epigenetikai okaihoz.)
Nézzünk utána például: „Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?”

A nemzetközi aknamunka pedig olyan értelemben valóban felvethető, hogy a magánérdekek mértéktelen túlburjánzása éppen mértéktelenségének súlya alapján jellemzően nemzetközi.
Minél kisebb közösséget vizsgálunk, annál jobban átlátható a közösségellenességig magánérdekű tevékenység. A szövevényessége miatt szinte ellenőrizhetetlen nemzetközi viszonyrendszer viszont jó lehetőséget ad a közjóellenes vonatkozások hatékony elrejtésére.

Próbáljuk a hangulati hozzáállásunk helyett a tények alapján értékelni! Mindannyiunknak sokkal jobb lenne!
2.,   Votisky Péter mondta   2014. Október 30., Csütörtök 20:27:26
" államtitkár... szerint a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja."

Hanem ? Genetikus ? Nemzetközi aknamunka ?
1.,   Pós Péter mondta   2014. Október 30., Csütörtök 12:52:52
Nincsen ebben önmagában semmi rossz, ha az egészségügyet hajlandóak vagyunk a népegészségügy legfőbb színtereként, és nem az egészségügyi magánérdekek mások elé helyezésének, és az egészség-biznisz megvalósulási terepeként szemlélni.
Az azonban erősen kérdéses, hogy a ma ismert illegális, de meghatározóan működő gyógyszerírási érdekeltségi rendszer fennmaradása mellett az alapellátásban dolgozók hogyan tekintsék kiemelt feladatuknak a prevenciót és az egészségmegőrzést.
Az orvosoktól reálisan nem várható el, hogy tudatukat vagy még tudatalattijukat is megerőszakolva egy a jelenlegi érdekállapotokat megszüntető, és jobbal, hatékonyabbal felváltó anyagi érdekeltségi rendszer hiányában, sőt a betegek gyógyszerfelírást szinte mindig elváró, markáns alapállásával szemben is a megelőzést és az egészségmegőrzést tekintsék kiemelt feladatuknak.
Ennek ma Magyarországon, sőt az egész „fejlett” világban egyszerűen nincs kultúrája, azt – minél előbb – meg kellene teremteni!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

84 egyed lehet az amuri leopárd vadon élő populációja

Kutatók becslése szerint 84 egyedet tesz ki a súlyosan veszélyeztetett amuri leopárd (Panthera pardus orientalis) vadon élő populációja az oroszországi Tengermelléki határterület délkeleti részén és az észak-kínai Csilin tartományban.

Tovább


Az év orvos írója és költője 2018 – pályázat

Pályázatot hirdet az Irodalmi Rádió Az év orvos költője, valamint Az év orvos írója cím odaítélésére. A pályázaton orvos, illetve egészségügyi végzettséggel rendelkezők, egészségügyi intézményben dolgozók vagy egyéb egészségügyi munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt. Versekkel és novellákkal lehet pályázni. Az eredményeket az Irodalmi Rádió felolvasóest-sorozatának keretében teszik közzé 2018. szeptember 15-én.

Tovább


Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató