hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató

| |
 

Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató, és OEP finanszírozásból sem részesülhet a privát szektor – jelentette be a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, aki a kormány egészségüggyel kapcsolatos stratégiáját és döntéseit ismertette azon a rendezvényen, ahol éppen arról készültek eszmét cserélni, milyen új lehetőségei lesznek a magánszolgáltatóknak és egészségpénztáraknak az átalakuló ellátórendszerben.

A kormány üdvözli és támogatja a magánberuházásokat az egészségügyben, olyannyira, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium erre ösztönző csomagot is készít – mondta a szakpolitikus, majd azonnal úgy folytatta: OEP finanszírozásban magánszolgáltató nem részesülhet. Aki ilyen szolgáltatást kíván igénybe venni, annak az ellátás teljes költségét magának kell állnia. A magyar betegek számára továbbra is teljes körű ellátást biztosít az állam a társadalombiztosítás terhére, a biztosítási csomag nem szűkül. A kormány döntésének értelmében magántevékenységet közfinanszírozott intézményekben a jövőben nem lehet folytatni.

A szakpolitikus mindezt a rendszer stabilizálásával magyarázta, amelynek első lépése a tiszta viszonyok megteremtése. Ezt szolgálják a felvázolt lépések, amelyeknek jogszabályi háttere a következő hónapokban alakul majd ki, így a részletek kidolgozása – amelyekben a lényeg rejlik majd – még hátra van.

Kórházbezárás és destrukció nem lesz, megfelelő szervezéssel és betegirányítási rendszer bevezetésével megfelelően üzemeltethető az ágazat, a jövő évi költségvetés pedig biztosítja a rendszer megerősítéséhez szükséges forrásokat, amelyeket azonban hatékonyan kell felhasználni – folytatta az államtitkár, hozzátéve, ez lehetővé teszi, hogy 2015 második félévétől az állami rendszerben el tudják indítani az életpályamodellt. Elsőként kiterjesztik a rezidensösztöndíjakat valamennyi végzett orvostanhallgatóra, valamint bevezetik a szakorvosi minimálbért. A kormányülésen lehetőséget adtak a kórházak konszolidálására is, amelyhez pénzt is biztosítanak a büdzséből.


Új alapellátási törvény készül


A társadalombiztosításon alapuló rendszer legfontosabb elve továbbra is a szolidaritás, de aki tud rá áldozni, annak akár egészségpénztári biztosítása is lehet – mondta Zombor, aki szerint ezeknek a szervezeteknek a szerepe az öngondoskodásban és az egészségmegőrzésben értékelődhet fel a jövőben.

Nem lesz reform, vagy radikális átalakítás, de az egészségügy megújul, minden változtatásnak a népegészségügyi célokat kell szolgálnia – tolmácsolta a kabinet által meghatározott fő irányt az államtitkár, aki szerint a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja.

Új alapellátási törvény is készül, hogy a népegészségügyi szempontok szerint fejleszthessék és erősíthessék meg az alapellátást, elsőként mind szakmailag mind anyagilag igyekeznek vonzóvá tenni a háziorvosi pályát, ahol a szakmai kompetenciáikat kiaknázva, lakóhelyükhöz legközelebb gyógyíthatják majd a betegeket a doktorok. A kormány ehhez jelentős forrásokat is rendel, amelyek akár bővíthetők is, hiszen a tervek szerint a kártyapénz a jövőben teljes egészében a háziorvos munkáját ellentételezi. Az egyéb költségeket az önkormányzatok, vagy ha azok nem képesek rá, akkor az állam állja. Kérdésünkre Zombor Gábor kifejtette, arról, hogy e kettő közül ki fizesse a praxis egyéb költségeit, csak később születik döntés, de arról nincs szó, hogy az állam átvenné az alapellátás fenntartását a helyhatóságoktól.

A költségek biztosításáért cserébe az állam elvárja, hogy az alapellátásban dolgozók tekintsék kiemelt feladatuknak a prevenciót és az egészségmegőrzést. Ennek támogatására olyan szűrőállomások felállítását is tervezik országszerte, amelyek a népegészségügyi programok keretében minden állampolgár számára elérhetővé válnak.

Zombor Gábor előadását követően többen kijelentették, okafogyottá vált a konferencia, majd az első sokkot követően az ágazati szereplők abban reménykedtek, hogy az egyeztetéseken lesz még lehetőségük közelíteni az álláspontokat és lehetőségeket. Az azonban egyelőre nyitott kérdés maradt, hogy a korábbi években túlnyomó részben vagy teljes egészében privatizált labor- és képalkotó diagnosztikai szektort, vagy a művesekezeléseket hogyan államosítanák.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-29


Kulcsszavak

magánszektor, egészségpénztár, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

3.,   Pós Péter mondta   2014. Október 31., Péntek 09:44:34
Ne legyünk mindig rosszhiszeműek, mert az is mérgez, nem csak a magánérdekek mértéktelen túlburjánzása!
Nincs ebben a mondatban semmi rossz, csak ha bele akarjuk látni, a saját rossz véleményünk okait:
„… minden változtatásnak a népegészségügyi célokat kell szolgálnia … a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja.”

Votisky doktor úr szarkasztikus felvetései igenis létező tényezők!
Sajnos vannak már bőven genetikus tényezők, és létezik a „nemzetközi aknamunka” is!

A társadalom állapotáért meghatározó részben a mindenkori és az azokat több cikluson át megelőzően hatalmi helyzetben lévő döntéshozók felelősek. Ebből az következik, hogy a döntéshozók a felelősek, nem a rossz döntéseket elszenvedő társadalom.
Az államtitkár nem tagadta a tagadhatatlant, úgyis felesleges lett volna!

Az ország gazdasági teljesítménye közvetlenül valóban nem indokolja a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát, az azonban jóval inkább indokolja, hogy az eddigi és a jelenlegi kormányok például a GDP hány százalékát fordítják az egészségügyi célokra.

Amennyiben pedig az egymást követő kormányok hosszú sora intézkedéseivel tartósan lerontja a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát, akkor annak hosszabb távon valóban genetikai következményei is lesznek, illetve már vannak is. (Hasonlóan a legnagyobb hazai kisebbség vitathatatlanul leromlott egészségügyi helyzetének fennálló genetikai, epigenetikai okaihoz.)
Nézzünk utána például: „Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?”

A nemzetközi aknamunka pedig olyan értelemben valóban felvethető, hogy a magánérdekek mértéktelen túlburjánzása éppen mértéktelenségének súlya alapján jellemzően nemzetközi.
Minél kisebb közösséget vizsgálunk, annál jobban átlátható a közösségellenességig magánérdekű tevékenység. A szövevényessége miatt szinte ellenőrizhetetlen nemzetközi viszonyrendszer viszont jó lehetőséget ad a közjóellenes vonatkozások hatékony elrejtésére.

Próbáljuk a hangulati hozzáállásunk helyett a tények alapján értékelni! Mindannyiunknak sokkal jobb lenne!
2.,   Votisky Péter mondta   2014. Október 30., Csütörtök 20:27:26
" államtitkár... szerint a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja."

Hanem ? Genetikus ? Nemzetközi aknamunka ?
1.,   Pós Péter mondta   2014. Október 30., Csütörtök 12:52:52
Nincsen ebben önmagában semmi rossz, ha az egészségügyet hajlandóak vagyunk a népegészségügy legfőbb színtereként, és nem az egészségügyi magánérdekek mások elé helyezésének, és az egészség-biznisz megvalósulási terepeként szemlélni.
Az azonban erősen kérdéses, hogy a ma ismert illegális, de meghatározóan működő gyógyszerírási érdekeltségi rendszer fennmaradása mellett az alapellátásban dolgozók hogyan tekintsék kiemelt feladatuknak a prevenciót és az egészségmegőrzést.
Az orvosoktól reálisan nem várható el, hogy tudatukat vagy még tudatalattijukat is megerőszakolva egy a jelenlegi érdekállapotokat megszüntető, és jobbal, hatékonyabbal felváltó anyagi érdekeltségi rendszer hiányában, sőt a betegek gyógyszerfelírást szinte mindig elváró, markáns alapállásával szemben is a megelőzést és az egészségmegőrzést tekintsék kiemelt feladatuknak.
Ennek ma Magyarországon, sőt az egész „fejlett” világban egyszerűen nincs kultúrája, azt – minél előbb – meg kellene teremteni!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató