hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Többletfinanszírozás az alapellátásnak


Többletfinanszírozás az alapellátásnak

| |
 

Az alapellátás teljes vertikuma osztozik azon a 6,14 milliárd forinton, amelyet sokan már meg is kaptak, de a napokban a novemberi finanszírozással valamennyi háziorvos, védőnő, fogorvos, iskolaorvos többletet könyvelhet el. Az összeg az idei évre visszamenőleg jár.

Havonta 45-46 ezer forinttal több kártyapénz érkezik a háziorvosi praxisokhoz, a területi védőnők díjazása 4-6 ezer forinttal emelkedik az ellátott terület sajátosságainak megfelelően – sorolta szerdai sajtótájékoztatóján dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, hozzátéve, utóbbiaknál az ellátottak után járó pontérték is emelkedik, így átlagosan 12.900 forinttal több lehet a finanszírozás. A területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosok 45-60 ezer forinttal magasabb díjazásban részesülnek, de a teljes ügyeleti rendszer is többletpénzre számíthat.

A háziorvos felelősséggel tartozik az asszisztenséért – válaszolt lapunk azon kérdésére az államtitkár, hogy bár a korábbi, alapellátási finanszírozás emeléssel a szaktárca kimondott célja az volt, hogy a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozók fizetésemeléséből az alapellátásban dolgozók se maradjanak ki, ám a praxisokat működtető orvosok – ritka kivételtől eltekintve – nem az asszisztencia bérének emelésére fordították a többletet. Szócska hozzátette azt is, a vállalkozóként dolgozó háziorvosok maguk döntenek a finanszírozás elosztásáról, ebbe nem tudnak beleszólni. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a védőnők esetében sikerült törvényi megoldást találni arra, hogy a – leginkább az önkormányzatokhoz, mint fenntartóhoz érkező – finanszírozási többletből valóban emeljék a védőnők fizetését.

Mivel az önkormányzatok a korábbi finanszírozási többletből nem hajtottak végre fizetésemelést, átfogó ellenőrzés van folyamatban az OEP-nél – folytatta az államtitkár. Lapunk információi szerint azonban a vizsgálat eredményeként olyan „rejtett tartalékok” felderítésére is számítanak, amelyek visszaforgathatóak a rendszerbe, például a minimumfeltételeknek megfelelő infrastruktúra kiépítésére.

Eddig minden évben többlethez jutott az alapellátás – emlékeztetett a sajtótájékoztatón Szócska Miklós. Három évvel ezelőtt praxisonként 200 ezer forinttal könyvelhettek el többet a háziorvosok, egy évvel később 3,5 milliárd forint plusz egyhavi finanszírozás érkezett a számláikra. Szintén 2011-ben 300 millió forintot szántak a Praxisváltás Programra. Tavaly novemberben 14 százalékos finanszírozás emelés jutott az alapellátóknak, a kártyapénz emelésével praxisonként 70-80 ezer forinttal jutott több a doktoroknak, a védőnők 25 ezer, a fogászati alap- és szakellátók pedig közel 30 ezer forinttal kaptak többet havonta.

Az eddigi többletforrások mellett a jövő évi költségvetésben rendelkezésre áll a további emelésekre szánt keret, amelynek elosztásakor 2014-ben prioritást élveznek majd a védőnők és a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosok.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-11-06


Kulcsszavak

praxis, finanszírozás, védőnő, alapellátás

Kapcsolódó anyagok

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Szakdolgozók az alapellátásban: átalakulóban a humán erőforrás összetétele

A veszprémi modell, avagy pszichiátriai gondozás másként

A betegek otthon tartott gyógyszereinek gyógyszerész általi áttekintése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Többletfinanszírozás az alapellátásnak