TARTALOM

 VISSZA

 


Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon


Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

| | |
 

Valamennyi ellenzéki politikai párt most egy egészségpolitikai platformra került: közös vállalást írtak alá. Vagyis együtt határozták meg a betegellátás sarokköveit és azokat a lépéseket, amelyeket a rendszer újrarendezéséhez megtesznek, ha döntési helyzetbe kerülnek. Ez az első olyan alkalom, amikor a baloldali-szabadelvű ellenzék és a Jobbik közösen lép fel egy, Magyarország életét döntően befolyásoló szakpolitikai kérdésben.

,,A magyar lakosság testi-lelki egészségi állapota, életesélye lényegesen rosszabb, mint ami az ország gazdasági, kulturális fejlettsége alapján elvárható lenne. Az egészségügyi ellátás súlyos zavarokkal küzd, és ez a közvélemény kutatások szerint mára a legfontosabb, az embereket leginkább foglalkozató problémává lépett elő. Ma már a fejlett államok is küzdenek azzal, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a gazdasági lehetőségek és a mindenki számára elérhető, a kor technológiai szintjén működő egészségügy között, és Magyarországon az alacsonyabb gazdasági teljesítmény, az ellátórendszer torz szerkezete és a szürkegazdasággal átszőtt működés miatt ez a kérdés még inkább kiélezett. Ahhoz, hogy ez megváltozzék, szükség van a politikai ciklusoktól független, konzekvens egészségpolitika kialakítására. Értéknyilatkozatukkal és konkrét vállalásaikkal a jelen dokumentumot aláíró pártok ezt a célt kívánják szolgálni”— ez a preambuluma annak a megállapodásnak, amely most először ültette egy asztalhoz és hozott közösséget annak a tíz pártnak, amely a kormányerőkkel szemben áll. Az ügy mellé a Fidesz-KDNP is meghívást kapott.

,,Közös minimumokat fektettünk le. A fő szabály a szolidaritás, a finanszírozásban pedig a 30 százalék magánforrás a maximálisan elfogadható, és fontos, hogy a magánegészségügy a rendszer része, de csak kiegészítője és nem kényszerből választott. Abban mindenki egyetértett, hogy alapfeladat, hogy a lakosság egésze hozzáférhessen az államilag finanszírozott ellátáshoz, jövedelmi helyzettől függetlenül, senki ne legyen szegény azért, mert beteg, és senki ne legyen beteg azért, mert szegény. Másrészt csökkenteni kell a területi egyenlőtlenségeket, és erősíteni azokat az eszközöket, amelyek támogatják a bármely okból hátrányos helyzetű betegek hozzáférését az ellátáshoz„—mondja az ötletgazda és a vállalás kezdeményezője, dr. Kincses Gyula egészségpolitikus, szakközgazdász, aki tisztában van azzal, hogy mindez evidencia, csakhogy eddig aláírt vállalásként sohasem került az asztalra. ,,A hatoldalas anyagban a helyzettel néztünk szembe. Hogy a magyar lakosság testi-lelki egészségi állapota, életesélye lényegesen rosszabb, mint ami az ország gazdasági, kulturális fejlettsége alapján elvárható lenne.

Az egészségügyi ellátás súlyos zavarokkal küzd, és ez a közvélemény-kutatások szerint mára a legfontosabb, az embereket leginkább foglalkozató probléma. Ma már a fejlett államok is küzdenek azzal, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a gazdasági lehetőségek és a mindenki számára elérhető, a kor technológiai szintjén működő egészségügy között, és Magyarországon az alacsonyabb gazdasági teljesítmény, az ellátórendszer torz szerkezete és a szürkegazdasággal átszőtt működés miatt ez a kérdés még inkább kiélezett. Fontos kérdés, hogy az igazságos és fenntartható egészségügy feltétele a tiszta, őszinte beszéd. Ki kell mondani, hogy az orvostudomány fejlődése ma már olyan ütemű, hogy a jövőben sem biztosítható minden legújabb kutatási vívmány korlátozás nélkül. Ezért meg kell határozni, hogy mi az, ami a járulékunkért biztosított (azaz a közfinanszírozás tartalmát, az ellátási csomagot), és ezek igénybevételi és garanciális szabályait. Reális és méltányos ellátási csomagra van szükség, megfelelő térbeli és időbeli garanciákkal annak érdekében, hogy az ország teljes területén mindenki hozzáférhessen a számára jogosan járó ellátásokhoz”—folytatta a szakember, aki annak külön örült, hogy a betegek jogainak tisztelete is bekerült a dokumentumba. ,,A betegek kiszolgáltatottságát meg kell szüntetni, személyiségi jogait, magánszférájának védelmét is biztosítani kell. A beteg egészség- és jogtudatos partner a gyógyításban, nem a gyógyítás tárgya. Ez egy nagyon fontos vállalás, hiszen ez is áttörést hozhat a szemléletváltásban”—tette még hozzá Kincses Gyula. De a közös deklarátumba bekerült a társadalombiztosítás rendszerének visszaállítása és megerősítése, ami a fenntartható, igazságos teherviselést biztosító, az egyéni érdekeltséget megteremtő egészségügy érdeke. Ez a jogok és kötelezettségek egységén alapul, azaz számon kért járulékfizetést, és cserébe meghatározott, garantált hozzáférésű ellátási csomagot jelent. A társadalombiztosítás alkotmányos védelmének visszaállítása, a kötelező egészségbiztosítás működéséhez reálisan szükséges források biztosítása, olyan finanszírozási rendszer kialakítása, amely nem a kezelések mennyiségének növelésére, hanem eredményességére ösztönöz, a betegek együttműködésének motiválása, a bónusz-málusz rendszerek alkalmazása, illetve az ellátási garanciák meghatározása. Ehhez a kritikus területeken meg kell határozni a várólisták megengedett maximális hosszát. Fontos pont a minisztériumi szintű önálló ágazati felügyelet és intézményrendszer, a miniszteriális formától függetlenül a közegészségügyi és járványügyi felügyelet függetlenségének visszaállítása. Ezeken felül deklarálták az egészségügyben dolgozók megbecsülését, bérrendezést és valódi életpályamodell felállítását, valamint a hálapénz felszámolását. Ennek betiltásához a bérrendezést jelölték meg, mint első, de csak egy szükséges előfeltételt. Aztán szigorú, átlátható szakmai és hozzáférési szabályokat, betartott protokollokat, hogy mindenki tudja, mi, hol és hogyan jár neki, és ezt hálapénz nélkül meg is kapja. Ahogy azt is rögzítették, hogy az átlátható és számon kért szakmai szabályok (például központilag vezetett várólisták) csökkentik a hálapénzzel befolyásolható döntési helyzeteket. Ezeken felül meg kell teremteni a legálisan megvásárolható szolgáltatások piacát a közszolgáltatóknál, és az egészségpénztárak, kiegészítő biztosítások kedvezményeinek egységesítésével, támogatásával erősíteni a legális piacot. A vállalás szerint, ha ezek a feltételek teljesültek, ezzel együtt a hálapénz teljes tiltását is be kell vezetni.

A tíz párt által szignózott dokumentum rendezni szeretné a köz- és a magánellátás viszonyát. Ebbe ugyan egyelőre az került bele, hogy meg kell teremteni a legálisan megvásárolható szolgáltatások piacát a közszolgáltatóknál, ez a mondat az egyike azoknak a pontoknak, amelyekben például nem teljes az egyetértés. Vannak vélemények, amelyek szerint élesen külön kell a kettőt választani, térben és időben egyaránt. Az anyag viszont egyértelműen kimondja: a 30-70 százalékos arány fogadható el az itt elköltött költségeken belül, vagyis legfeljebb harminc százalékát fizetheti a lakosság, ezzel párhuzamosan pedig a GDP arányos költés felzárkóztatása is vállalása a politikai pártoknak.

Szakemberek szerint ez az anyag mérföldkőnek tekinthető, hiszen mindeddig nem volt példa sem arra, hogy együtt, egy helyen, egyetlen dokumentumba foglalják az egészségügy problémáit, s azokra megoldásokat is adjanak. De leginkább arra nem, hogy a ,,nagypolitikai” érdekeket felülíró, azon felülemelkedő, hitelesített vállalást tegyen 10 párt közösen.

Kun J. Viktória

Közös céljaink és vállalásaink az
egészségügy területén című dokumentum ide kattintva olvasható.



Kulcsszavak

egészségügyi vállalás, Magyarország

Kapcsolódó anyagok

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

Hozzászólások:

1.,   Mozsgay Géza mondta   2017. Október 24., Kedd 21:02:04
Ezeknek az ígéreteknek, és ezeknek a pártoknak nincs hitelük. Közülük kettő vagy három már egyszer tönkretette az egészségügyet: pl. adószedőkké degradálván az orvosokat: ld:vizitdíj és kórházi napidíj! A kitűzött célok és feladatok éppen akkor lesznek megvalósíthatók, ha az áláírók EGYIKE SEM kerül az egészségügy közelébe! -- Másrészt enyhe kifejezés az, hogy a tíz párt között "nem teljes az egyetértés". Többségük annyira utálja egymást, hogy mindaz, amit valaki a nevükben leírt, és ők aláírták, éppen emiatt megvalósíthatatlan. De csak általuk megvalósíthatatlan!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Tovább


Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább


A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább


A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább