hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon


Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

| | |
 

Valamennyi ellenzéki politikai párt most egy egészségpolitikai platformra került: közös vállalást írtak alá. Vagyis együtt határozták meg a betegellátás sarokköveit és azokat a lépéseket, amelyeket a rendszer újrarendezéséhez megtesznek, ha döntési helyzetbe kerülnek. Ez az első olyan alkalom, amikor a baloldali-szabadelvű ellenzék és a Jobbik közösen lép fel egy, Magyarország életét döntően befolyásoló szakpolitikai kérdésben.

,,A magyar lakosság testi-lelki egészségi állapota, életesélye lényegesen rosszabb, mint ami az ország gazdasági, kulturális fejlettsége alapján elvárható lenne. Az egészségügyi ellátás súlyos zavarokkal küzd, és ez a közvélemény kutatások szerint mára a legfontosabb, az embereket leginkább foglalkozató problémává lépett elő. Ma már a fejlett államok is küzdenek azzal, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a gazdasági lehetőségek és a mindenki számára elérhető, a kor technológiai szintjén működő egészségügy között, és Magyarországon az alacsonyabb gazdasági teljesítmény, az ellátórendszer torz szerkezete és a szürkegazdasággal átszőtt működés miatt ez a kérdés még inkább kiélezett. Ahhoz, hogy ez megváltozzék, szükség van a politikai ciklusoktól független, konzekvens egészségpolitika kialakítására. Értéknyilatkozatukkal és konkrét vállalásaikkal a jelen dokumentumot aláíró pártok ezt a célt kívánják szolgálni”— ez a preambuluma annak a megállapodásnak, amely most először ültette egy asztalhoz és hozott közösséget annak a tíz pártnak, amely a kormányerőkkel szemben áll. Az ügy mellé a Fidesz-KDNP is meghívást kapott.

,,Közös minimumokat fektettünk le. A fő szabály a szolidaritás, a finanszírozásban pedig a 30 százalék magánforrás a maximálisan elfogadható, és fontos, hogy a magánegészségügy a rendszer része, de csak kiegészítője és nem kényszerből választott. Abban mindenki egyetértett, hogy alapfeladat, hogy a lakosság egésze hozzáférhessen az államilag finanszírozott ellátáshoz, jövedelmi helyzettől függetlenül, senki ne legyen szegény azért, mert beteg, és senki ne legyen beteg azért, mert szegény. Másrészt csökkenteni kell a területi egyenlőtlenségeket, és erősíteni azokat az eszközöket, amelyek támogatják a bármely okból hátrányos helyzetű betegek hozzáférését az ellátáshoz„—mondja az ötletgazda és a vállalás kezdeményezője, dr. Kincses Gyula egészségpolitikus, szakközgazdász, aki tisztában van azzal, hogy mindez evidencia, csakhogy eddig aláírt vállalásként sohasem került az asztalra. ,,A hatoldalas anyagban a helyzettel néztünk szembe. Hogy a magyar lakosság testi-lelki egészségi állapota, életesélye lényegesen rosszabb, mint ami az ország gazdasági, kulturális fejlettsége alapján elvárható lenne.

Az egészségügyi ellátás súlyos zavarokkal küzd, és ez a közvélemény-kutatások szerint mára a legfontosabb, az embereket leginkább foglalkozató probléma. Ma már a fejlett államok is küzdenek azzal, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a gazdasági lehetőségek és a mindenki számára elérhető, a kor technológiai szintjén működő egészségügy között, és Magyarországon az alacsonyabb gazdasági teljesítmény, az ellátórendszer torz szerkezete és a szürkegazdasággal átszőtt működés miatt ez a kérdés még inkább kiélezett. Fontos kérdés, hogy az igazságos és fenntartható egészségügy feltétele a tiszta, őszinte beszéd. Ki kell mondani, hogy az orvostudomány fejlődése ma már olyan ütemű, hogy a jövőben sem biztosítható minden legújabb kutatási vívmány korlátozás nélkül. Ezért meg kell határozni, hogy mi az, ami a járulékunkért biztosított (azaz a közfinanszírozás tartalmát, az ellátási csomagot), és ezek igénybevételi és garanciális szabályait. Reális és méltányos ellátási csomagra van szükség, megfelelő térbeli és időbeli garanciákkal annak érdekében, hogy az ország teljes területén mindenki hozzáférhessen a számára jogosan járó ellátásokhoz”—folytatta a szakember, aki annak külön örült, hogy a betegek jogainak tisztelete is bekerült a dokumentumba. ,,A betegek kiszolgáltatottságát meg kell szüntetni, személyiségi jogait, magánszférájának védelmét is biztosítani kell. A beteg egészség- és jogtudatos partner a gyógyításban, nem a gyógyítás tárgya. Ez egy nagyon fontos vállalás, hiszen ez is áttörést hozhat a szemléletváltásban”—tette még hozzá Kincses Gyula. De a közös deklarátumba bekerült a társadalombiztosítás rendszerének visszaállítása és megerősítése, ami a fenntartható, igazságos teherviselést biztosító, az egyéni érdekeltséget megteremtő egészségügy érdeke. Ez a jogok és kötelezettségek egységén alapul, azaz számon kért járulékfizetést, és cserébe meghatározott, garantált hozzáférésű ellátási csomagot jelent. A társadalombiztosítás alkotmányos védelmének visszaállítása, a kötelező egészségbiztosítás működéséhez reálisan szükséges források biztosítása, olyan finanszírozási rendszer kialakítása, amely nem a kezelések mennyiségének növelésére, hanem eredményességére ösztönöz, a betegek együttműködésének motiválása, a bónusz-málusz rendszerek alkalmazása, illetve az ellátási garanciák meghatározása. Ehhez a kritikus területeken meg kell határozni a várólisták megengedett maximális hosszát. Fontos pont a minisztériumi szintű önálló ágazati felügyelet és intézményrendszer, a miniszteriális formától függetlenül a közegészségügyi és járványügyi felügyelet függetlenségének visszaállítása. Ezeken felül deklarálták az egészségügyben dolgozók megbecsülését, bérrendezést és valódi életpályamodell felállítását, valamint a hálapénz felszámolását. Ennek betiltásához a bérrendezést jelölték meg, mint első, de csak egy szükséges előfeltételt. Aztán szigorú, átlátható szakmai és hozzáférési szabályokat, betartott protokollokat, hogy mindenki tudja, mi, hol és hogyan jár neki, és ezt hálapénz nélkül meg is kapja. Ahogy azt is rögzítették, hogy az átlátható és számon kért szakmai szabályok (például központilag vezetett várólisták) csökkentik a hálapénzzel befolyásolható döntési helyzeteket. Ezeken felül meg kell teremteni a legálisan megvásárolható szolgáltatások piacát a közszolgáltatóknál, és az egészségpénztárak, kiegészítő biztosítások kedvezményeinek egységesítésével, támogatásával erősíteni a legális piacot. A vállalás szerint, ha ezek a feltételek teljesültek, ezzel együtt a hálapénz teljes tiltását is be kell vezetni.

A tíz párt által szignózott dokumentum rendezni szeretné a köz- és a magánellátás viszonyát. Ebbe ugyan egyelőre az került bele, hogy meg kell teremteni a legálisan megvásárolható szolgáltatások piacát a közszolgáltatóknál, ez a mondat az egyike azoknak a pontoknak, amelyekben például nem teljes az egyetértés. Vannak vélemények, amelyek szerint élesen külön kell a kettőt választani, térben és időben egyaránt. Az anyag viszont egyértelműen kimondja: a 30-70 százalékos arány fogadható el az itt elköltött költségeken belül, vagyis legfeljebb harminc százalékát fizetheti a lakosság, ezzel párhuzamosan pedig a GDP arányos költés felzárkóztatása is vállalása a politikai pártoknak.

Szakemberek szerint ez az anyag mérföldkőnek tekinthető, hiszen mindeddig nem volt példa sem arra, hogy együtt, egy helyen, egyetlen dokumentumba foglalják az egészségügy problémáit, s azokra megoldásokat is adjanak. De leginkább arra nem, hogy a ,,nagypolitikai” érdekeket felülíró, azon felülemelkedő, hitelesített vállalást tegyen 10 párt közösen.

Kun J. Viktória

Közös céljaink és vállalásaink az
egészségügy területén című dokumentum ide kattintva olvasható.



Kulcsszavak

egészségügyi vállalás, Magyarország

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Bár a szakmának kerek két évet kellett várnia arra, hogy a 2015 júniusában elfogadott alapellátási törvényhez a főhatóság (legalább részben) elkészítse a végrehajtási rendeleteket, idén júniusra megszületett a kollegiális szakmai vezetői rendszer létrehozását elrendelő szabályozás.

Tovább


Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Ma már évente több mint 500 sportoló átfogó ,,szívszűrését” végzik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a női vízilabda válogatottat például évek óta nyomon követi az itteni orvos csapat. Már a legapróbb eltéréseket is kiszűrik, így megelőzhetik a tragédiákat, de a sportolók teljesítményének javításához is hozzá tudnak járulni, ha ismerik a szívük munkáját.

Tovább


Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Tovább


Egy városnyi ember élhetne még

Számos hazai, egészségügyi nyilvántartással, elemzéssel foglalkozó hivatal és hatóság szakértőinek közreműködésével készült átfogó értékelést a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés címe a MÉRTÉK mozaikszó, amely a magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére utal, mégpedig a 2013-16 közötti periódusban fellelhető adatokra és tendenciákra támaszkodva. Számos országban már bevett gyakorlat és rutinszerűen készülnek ezek a jelentések, Magyarországon a mostani az első.

Tovább